Az értékelés pszichológiai vonatkozásai

1. Az értékelés pszichológiai vonatkozásai „Mindenki annyi, amennyinek látják, tükörénjeink éppúgy fájnak, mint a valóságos.” Babits Mihály

2. 1.Objektív tulajdonság, 2.mely sajátos pszichológiai viszonyt teremt az értéket hordozó tárgy, személy és az értéket észrevevő személy között. 1. Valamely tulajdonságnak mérlegelő megítélése, valamilyen értékűnek nyilvánítása. 2. Elismerés, megbecsülés. Az érték és értékelés

3. Énkép =Az egyén önmagával kapcsolatos vélekedései, meggyőződései. Önismereti folyamat eredménye. Az • önmagunkra vonatkozó, • érzelmekkel átitatott • tapasztalatok összessége.

4. Az énkép minősítése • Az énkép minősítése az önértékelésben fejeződik ki. • Az énkép lehet: pozitív vagy negatív. • Az önértékelés megjelenési formája az önbecsülés.

5. Önértékelés • A magatartás alapvető rendező elve: meghatározza, szűri és szervezi az én-releváns belső és külső információk feldolgozását. • Virginia Satir: 3 komponensből áll • kompetencia az élethez, • érdemesség az életre, • befogadottság érzése.

6. Az önértékelés alakulása • A gyermekkor tapasztalatai, a szülői magatartás • Egyéni törekvések megvalósításának sikere. • A célkitűzések és az elért sikerek közötti különbség • a kudarcok feldolgozásának a módja. • Mások általi elfogadás, szociális tükör. • tanári értékelés, • a társakkal való összehasonlítás, • kortársak általi elfogadás.

7. A negatív önértékelés forrása • szociális elutasítás, • büntető nevelői attitűd, • túlkövetelés, • sikerek hiánya. • túlzott engedékenység, határozatlanság. • a biztonság hiánya.

8. Negatív énkép, alacsony önértékelés hatása • kevés önbizalom, • nagyobb szorongásszint, depresszió, • nem vár sikereket önmagától,passzivitás, • későbbiekben valószínűbbek a kudarcok, negatív tettek, • pszichés sérülékenység.

9. A reális önértékelés kialakulásának feltételei • meleg, elfogadó légkör, • lehetőség önmaga kipróbálására, sikerek és kudarcok átélésére, • világos szabályok, normák, • az elfogadásból és a világos szabályokból fakadó biztonság.

10. Pozitív énkép, reális önértékelés hatása • jól érzi magát, • kisebb mértékű szorongás, • aktivitás, • nagyobb őszinteség, • szívesen vállalja a felelősséget, • eredményesebb viselkedés és teljesítmény, nagyobb hatékonyság, • sikeresebb beilleszkedés a csoportba.

11. Az énkép dinamikája • Én-erősítés Alapvető motiváció, hogy az egyén önmagával való elégedettséget fenntartsa, fokozza. • Az énkép konzisztenciája Erő, amely fenntartja a kialakult önértékelést. Oka: az énkép sérelme veszélyezteti az én biztonságát.

12. Az énkép dinamikájának hatása • Ellentétes tendenciák: • pozitívnak látni önmagamat, • megmaradni az eredeti énképnél. • Pozitív önértékelés: • a két motiváció nem zárja ki egymást. • Negatív önértékelés: • rövid távon az én-erősítés hat, • hosszú távon az énkép konzisztenciája hat.

13. Az értékelés szerepe a nevelésben és az oktatásban • Az ellenőrzés egyik eszköze, mellyel az állam a kontrollfunkcióját gyakorolja. • A tanítási folyamatban: • A tanítás-tanulás eredményének ellenőrzése(az állam kontrollfunkciójához kapcsolódik). • Visszajelzés a tanulónak, melynek segítségével módosíthatja a viselkedését.

14. Az iskolai értékelés jellemzői • Az otthoni és az iskolai értékelés: • különbözhetnek, • a családi értékelés a meghatározó. • Az iskolai értékelés: nyilvános. • Az iskolai értékelés: • közvetlen, • közvetett. • A tanári visszajelzés hatással van a tanuló • énképére, • teljesítményére.

15. Az iskolai értékelés hatása az énképre • A pozitív iskolai tapasztalat segíti a pozitív énkép kialakulását. • A gyakori negatív értékelés megteremti a negatív énkép fenntartásának a feltételeit.

16. A szociális összehasonlítás szerepe Azonos objektív tulajdonságok és teljesítmények eltérő énképhez vezethetnek eltérő referenciakeret esetében. • Negatívabb lesz az énkép, ha jobb képességű társakhoz hasonlítják magukat. • Pozitívabb lesz, ha rosszabb képességű tanulókhoz hasonlítják magukat.

17. A pedagógiai értékelés hatása a teljesítményre • A pozitív megerősítés hat legjobban a teljesítményre. • A legkisebb teljesítménynövekedést az értékelés hiánya okozza. • Az állandó értékelés nem hat kedvezően a személyiségfejlődésre, a kreativitás fejlődésére. Az állandó visszajelzés gátolja a szabad asszociációt, a tévedés szabadságát.

18. Az énkép és a tanulmányi teljesítmény összefüggése • Reciprok hatás:oda-vissza kapcsolat ( előzetes eredmény befolyásolja az énképet, az énkép hatással van a teljesítményre). • A tanulmányi énkép és a tanulmányi eredmény között szignifikáns korreláció van. • Az iskolai teljesítmény meghatározói: • Korábbi teljesítmény • A tanuló intelligenciahányadosa • Tanulmányi énkép

19. Az iskolai értékelést torzító mechanizmusok • Az értékelés relatív. • Az értékelés szubjektív. • holdudvarhatás, • elsőbbségi hatás, • torzítás negatív irányban, • kognitív disszonancia, • önmagát beteljesítő jóslat.

20. A relatív értékelés problémája • A többiek teljesítményéhez viszonyít, nem az objektív kritériumhoz és az egyéni fejlődéshez. • objektív kritériumnak megfelelő, • a saját fejlődést figyelembe vevő, kliensközpontú értékelés.

21. Holdudvarhatás Egy benyomás az összes benyomásra kihat. • Ha valaki egy rossz tulajdonsággal rendelkezik, az illető többi tulajdonsága is összhangban lesz ezzel. • A külső megjelenés alapján következtetünk belső tulajdonságokra.

22. Elsőbbségi hatás(az információ idői szerveződése) • Az első benyomások minden további benyomásnál fontosabbak. • Asch kísérlete: • hipotetikus személyről kétféle jellemzés, a jelzők sorrendje különbözött, • ha pozitív jelzővel kezdődött, pozitívabbnak ítélték meg a személyt.

23. Torzítás negatív irányban • A negatív információk szerepe nagyobb az összbenyomás kialakításában. • A negatív első benyomások ellenállóbbak a változásoknak, mint a pozitívak.

24. Kognitív disszonancia • Törekvés, hogy attitűdjeink, vélekedéseink ellentmondásmentes rendszert alkossanak. • Ha egy információ ezt az egyensúlyi rendszert fenyegeti, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni: • elfelejtjük, • megmagyarázzuk.

25. Önbeteljesítő jóslat (Merton, 1957) Ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda vezet, hogy oly módon viselkedünk vele, hogy az eredeti álláspontunk beigazolódjon, még ha az hamis is volt.

26. Pygmalion-effektusRosenthal és Jacobson (1968) =a diákok a tanár pozitív vagy negatív elvárásának igyekeznek megfelelni. • Tanárok elvárásokat alakítanak ki a diákjaikkal kapcsolatban. • Viselkedésükkel (verbális-nem verbális) a diákok tudomására hozzák. • Diák törekszik arra, hogy eleget tegyen az elvárásoknak.

27. A visszajelzés • feedback • Kurt Lewin alkalmazta először. • ~A fellőtt rakétáról érkező visszajelzések mutatják a rakéta helyét a célja felé vezető úton. • Az énkép és önértékelés fejlődésének legfontosabb faktora.

28. A visszajelzésekkel szemben támasztott követelmények • Konkrét legyen. • A visszajelzés fókuszában a konkrét viselkedés és ne a szándék álljon. • Gyors vagy késleltetett. • Leíró jellegű. • Minősége: pozitív vagy negatív.

29. A pozitív és a negatív visszajelzésről • A pozitív visszajelzés fokozza az önbecsülést, jutalom értékű. • Mosoly, dicséret, simogatás, köszönet stb. • A negatív visszajelzések (büntetések) fenyegetik az önértékelést, negatív érzéseket keltenek. • Fenyegetés, kommunikáció megtagadása, előjogok visszavonása, vádolás, megszégyenítő kritika stb. • A jutalmazás és büntetés aránya is viselkedésmódosító hatású. • 5:2 Optimális. • 2:1 Önértékelés csökkenése, belső feszültség, nyugtalanság. • 1.1 Depresszió, visszahúzódás, agresszió.

30. A visszajelzés fogadása • Nehéz. • A negatív visszajelzés sérti az önértékelést. • A személy jelentősége, akitől kapjuk. ( számunkra fontos vagy nem) • Egészséges önértékelésű felnőtt képes megszűrni a visszajelzéseket, a gyerekek nem. • A visszajelzések szűrését az én-határok végzik.

31. Az én-határok működése Van Buskirk: • Gyermekkorban még kialakulatlanok. • Félig áteresztő membránhoz hasonlítanak. • Csak megszűrt visszajelzéseket engednek át. • Csökkentik az önértékelés sérülésének a veszélyét. ( Ha a visszajelzés forrása nem korrekt vagy komolytalan, az egyén számára nem jelentős.)

32. Köszönöm a figyelmet. „Amikor majd elfogadod magad olyannak, amilyen vagy, akkor majd olyan leszel, amilyen lenni akarsz.” falfirka