1 / 86

GSM

GSM. Mobil történeti áttekintés 1. generáció. A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez kötött, általában járműbe szerelt mobilállomások és hordozható adó-vevő berendezések. A legelső felhasználó a katonaság volt.

marcy
Télécharger la présentation

GSM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. GSM

  2. Mobil történeti áttekintés 1. generáció • A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez kötött, általában járműbe szerelt mobilállomások és hordozható adó-vevő berendezések. A legelső felhasználó a katonaság volt. • A háború utáni időszakra a mobilállomások zártkörű hálózatának kiépítése volt jellemző (DLMN). A technika fejlődésével a mobiltávközlés a civil élet területén is elterjedt. Így felmerült a normál, vezetékes hálózathoz kapcsolódás igénye is. • A következő lépcső a közcélú kapcsolt rádiótelefon rendszerek megjelenése volt (PLMN), először az USA-ban, majd a 70-es évektől Európában is. Ezek a telefonok már a hagyományos vezetékes készülékek szolgáltatásait nyújtották, saját telefonszámuk volt, és hívni lehetett általuk bármilyen telefonszámot.

  3. Mobil történeti áttekintés 1. generáció • Annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő nagyságú területen igénybe lehessen venni, átjátszó adók tömegét kellett a területen elhelyezni. A Magyarországon elsőként használatos analóg rendszert (NMT45O) legelőször Svédországban és Norvégiában helyezték üzembe 1981-ben. • 1. generációs rendszerek • AMPS (Advanced Mobile Phone System) • 1979-ben a világon elsőként az USÁ-ban bevezetve • 800 MHz-en működik • NMT (Nordic Mobile Telephone) • 1980-as évek eleje, 450-900 MHz-es sáv • TACS (Total Access communication System) • JTACS (Japan Total Access communication System) • C-Netz

  4. GSM történeti áttekintés, előzmények • Az 1980-as évek elején az analóg celluláris telefon rendszereknél gyors növekedés volt tapasztalható Európában, különösen Skandináviában és Nagy-Britanniában, de Franciaországban és Németországban is. • Minden ország a saját rendszerét fejlesztette, ezek inkompatibilisek voltak mindenkivel a felszerelésben és a működésben. • Ez egy nem kívánatos szituáció volt, mert nem egy mobil termék működése volt korlátozva a nemzeti határokon belülre, így az egységes Európa egyre inkább lényegtelenné vált. • Volt egy nagyon korlátozott piac minden egyes termékfajtára, a termelésnövekedésből való költségmegtakarítás és a későbbi megtakarítások nem voltak realizálhatók.

  5. GSM történeti áttekintés, előzmények • A 90-es évek kezdetén az NMT450 rendszerek terjedtek el a volt szocialista országokban. Az analóg rendszerekre nem volt jellemző, hogy az országhatárokon kívül is lehetett volna használni. Ezért az üzleti élet elvárásai, az Európai Közösség célkitűzései szükségessé tették egy új, egységes páneurópai mobiltelefon rendszer kifejlesztését. Azért, hogy ezt az új rendszert a piac is kedvezően fogadja, merőben újjal kellett előrukkolni. • Az új rendszer átütő sikerét annak köszönheti, hogy elsőként alkalmazza a mobiltelefóniában (a telefonkészülék és a bázisállomás között) a digitális technikát.

  6. GSM történeti áttekintés, előzmények • Ez a technika egyrészről a kényelmi szolgáltatások terén ad korlátlan lehetőségeket, másrészről a digitalizált beszédhang átvitel zavarérzéketlensége jóvoltából csökkentek, sőt majdnem teljesen meg is szűntek a beszélgetést zavaró légköri, illetve egyéb zavarok. A forradalmian új rendszer neve GSM vagyis Global System for Mobile Telecommunication- egységes mobiltávközlési-rendszer.

  7. GSM történeti áttekintés, az indulás • Az európaiak ezt korán felismerték, és 1982-ben a Conference of European Post and Telegraph (CEPT) alakított egy vizsgálati csoportot, melyet Groupe Spécial Mobile (GSM) –nek neveztek el, hogy fejlesszen ki egy pán-európai nyilvános földi mobil rendszert. • A tervezett rendszernek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak: • Jó hangminőség • Alacsony kezelőfelület és szolgáltatási költség • Nemzetközi roaming támogatása • Kézi kezelőfelületek támogatásának képessége • Új szolgáltatások bevezetésének támogatása • Sávszélesség hatékony kihasználása és ISDN kompatibilitás

  8. GSM történeti áttekintés, a fejlődés • 1986-ban Szakértői központot hoztak létre Párizsban • 1987-ben aláírták a GSM-Memorandumot • 1989-ben a GSM kötelező részeinek leírását átadták az European Telecommunication Standards Instituts (ETSI)–nak, megalakul az ETSI TC-GSM, és a GSM specifikációjának 1. fázisát 1990-ben publikálták. • 1991-ben a TC-GSM-t átnevezik TC-SMG-nek. A kereskedelmi szolgáltatás 1991 közepén indult és 1993-ra 36 GSM hálózat volt 22 országban, 25 további ország már fontolóra vette a GSM-et. • 1992-ben Európa-szerte indul a GSM. 1993-ban indul az első DCS1800 rendszer. • A GSM hamar átlépte az európai határokat. Dél-Afrika, Ausztrália, és a közép és távol keleti országok is a GSM-et választották.

  9. GSM történeti áttekintés, a világ meghódítása • 1994 elejére 1.3 millió előfizetője volt világszerte. • A GSM betűszó most már Global System for Mobile telecommunication-t jelent. • Global System for Mobile Communications, God Send Mobiles, Gigantic Software Monster • 1995-ben befagyasztják a 2. fázist és publikálják European Telecommunication Standards (ETS) vagy ETSI Technical Reports (ETR) formában. • 1996-ban a TC-SMG felelős lesz az ETSI GSM és UMTS projektért. Évente adják ki a 2+ fázis anyagait. Aláírják a GSM MoU és az ETSI köztötti együttműködést. • 1997-ben megindul a GSM 2+ fázis implementálása. 1998-ban UMTS rádió technológia választás.1999-ben UMTS kezdeti fázis.

  10. GSM történeti áttekintés, a világ meghódítása • A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), mely többek között a nemzetközileg lefoglalt rádióspektrumot menedzseli lefoglalt egy sávot 890-915 MHz között az uplink kapcsolat számára ( mobil állomástól a bázis állomásig) és 935-960 MHz a downlink kapcsolat számára (bázis állomástól a mobil állomásig) az európai mobil hálózatok számára. • Mivel ez a tartományt már használták az analóg rendszerek 1980-as évek kezdetén, a CEPT előrelátó volt és lefoglalta minden sáv a felső 10 MHz –ét a GSM hálózat számára, ami akkor még fejlesztés alatt volt. Végül is a GSM lefoglalta az egész 2x25 MHz –es sávszélességet.

  11. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK

  12. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Világméretekben 5 féle GSM sáv létezik, Európában csak 4: • P-GSM900 1…124 • E-GSM900 975…1023 45 MHz duplex • R-GSM900 távolság • GSM1800 512…665 95 MHz duplex DCS1800 távolság ******************** • GSM 1900 (USA)

  13. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK

  14. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Keret felépítés: • 1 keret = 8 kb. 577 s-os (v. 16 fele hosszúságú) időrés/normál börszt, kb. 4,615 ms • 1 multikeret: • TCH/FS: 26 keret • BCCH: 51 keret • 1 szuperkeret: • TCH/FS: 51 multikeret • BCCH: 26 multikeret • a szuperkeretek már egyenlő időtartamúak

  15. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • 1 hiperkeret: • 2048 szuperkeret, ami kb. 2,7 millió TDMA keret, ismétlődési periódusideje mintegy 3,5 óra! • FRAME NUMBER, KERET SORSZÁM: A SZINKRON MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉG VAN RÁ (PL. TITKOSÍTÁS) • LOGIKAI CSATORNATÍPUSOK: • a forgalmi csatornák (Traffic Channels) felhasználói adatokat visznek át • a vezérlőcsatornák (Control Chanels) vezérlési, jelzésátviteli információkat továbbítanak

  16. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Más csoportosítás: • dedikált csatornák: a mobil állomáshoz rendeltek annak aktív üzemmódjában • közös csatornák: a mobil készenléti (idle) üzemmódjában is használtak • FORGALMI CSATORNÁK: • Feladatuk beszéd és adatforgalom továbbítása 26 keretes multikeret használatával, vagyis 26 TDMA keret szervezésben. Ebből 24 forgalmi, 1 az u.n. lassú társult vezérlőcsatorna (SACCH, lásd később), 1 használaton kívüli.

  17. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK MULTIKERET IDŐTARTAMA 120 ms 0…11 keret: TCH 13…24. keret: TCH 0. 5. 12. 13. 24. 25. SACCH Nem használt TDMA keret 60/13 ms 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. BÖRSZTÖK (időrések) Börszt, 156,25bit, 16/26 ms 3 3 bit 57 1 57 8,25 26 1 Lopás flagbit Lopás flagbit Védő Farok Adat Adat Farok

  18. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • BEÁLLÍTÓSOROZAT (26 bit) • nyolc szabványos sorozat közül egy • bitszinkronizálás, de mivel a börszt közepén van, el kell tárolni a teljes börsztöt döntés előtt • erre annál is inkább szükség van, mert a többutas terjedés miatt kiegyenlítés is kell, ezt a beállítósorozat támogatásával végzik el • BELÉPŐ ÉS KIFUTÓ BITEK (3-3): állapotbeállítás

  19. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Az egy mobilhoz tartozó uplink és downlink irányú forgalmi csatornák normál börsztjei között 3 börtsznyi szünet van, így az MS-nek nem kell egyszerre adnia és vennie (egyszerűbb elektronika) • A teljes sebességű (FR, Full Rate) csatornák mellett szabványosítottak a félsebességűek (HR, Half Rate) is, ahol 16 börszt van a 8 helyett. A beszédkodek kész, de sehol nem vezették be. Jelzésátvitelre van még nyolcad sebességű csatorna (SDCCH, Stand-alone Dedicated Control Channel, önálló dedikált vezérlőcsatorna) is.

  20. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • MODULÁCIÓ: GMSK BT=0.3 • CPFSK folytonos fázisú frekvenciaugratás, ahol„logikai nulla” f1 frekvencia • „logikai egy”  f2 frekvencia • a nem létező vivő a kettő átlaga. • MSK: a névleges vivőhöz képest egy bitidő alatt a fázistöbblet vagy fázishiány /2 (negyed periódussal több, vagy kevesebb zajlik le, mint a vivővel lenne).

  21. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK Gauss szűrés hatása • megjelenik (nő) a szimbólumkózi áthallás (ISI) • csökken a spektrumszélesség Jel a frekvenciamodulátor bemenetén (v. ennek -1-szerese) eredeti x x szűrt x x x x x x x x t döntés Az elemi moduláló jel hatása eredetileg csak bitidőn belüli, a szűrés miatt hat más bitekre is

  22. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Börsztök/jelcsomagok fajtái: • Normál börszt (NB), információt továbbítanak a forgalmi és vezérlő csatornákon. 116 titkosított bitet visznek át, és 8,25 bit hosszú a vedőidő. • Frekvenciakorrekciós börszt (FB), a mobil készülék frekvenciájának szinkronizálására, modulálatlan vivő. Az üzenetszóró vezérlő csatornával (BCCH) együtt sugározzák. Az FB-k ismétlődését frekvenciakorrekciós csatornának (FCCH) nevezik.

  23. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Szinkronizáló börszt (SB), a mobil állomás időbeli szinkronizálására. Hosszú beállítósorozat, a TDMA keretsorszámot (FN T1,T2 és T3 adatait) és a bázisállomás azonosító kódot (BSIC) továbbítja. A frekvenciakorrekciós börszttel együtt sugározzák. Ismétlődései alkotják a szinkronizáló csatornát (SCH). • Elérési/hozzáférési börszt (AB): a védőidő 68,25 bit, 252 s (TA még nem ismert, ez elég 35 km-es BTS-MS távolságig). Uplink véletlen hozzáférés. • Kitöltő börszt (DB): C0 vivőfrekvencia minden időrésben, az MS felhasználja, valamint downlink adás üres börsztjeinek kitöltőjeként.

  24. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • LOGIKAI CSATORNÁK: • FORGALMI CSATORNÁK: • Bm, TCH/F teljes sebességű (b. 22,8 kb/s) • (Lm, TCH/H félsebességű forgalmi, bruttó 11,4 kb/s, nem valósult még meg) A mindenkori nettó sebesség a redundancia mértékében kisebb a bruttónál (hibavédelem, csatornakódolás) • Beszédcsatornák: TCH/FS (13 kb/s), (TCH/HS 6,5 kb/s)

  25. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Adatátviteli forgalmi csatornák közül a teljes sebességűek: • (TCH/F11,4) 11,4 kb/s nettó adatsebesség • TCH/F9,6 9,6 kb/s nettó adatsebesség • TCH/F4,8 4,8 kb/s nettó adatsebesség • TCH/F2,4 2,4 kb/s nettó adatsebesség • A hibavédelmi redundáns biteken kívül a 12. keret (SACCH) 0,95 kb/s és a 25. keret (üres) 0,95 kb/s sebességet képvisel. • Az eredő teljes sebesség: 24,7kb/s

  26. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • VEZÉRLŐCSATORNÁK: • BCCH, Broadcast Control Channel, üzenetszóró vezérlőcsatorna (downlink): folyamatos, bázisállomás azonosító, frekvenciakiosztás és frekvenciaugratási szekvencia információ, a multikeret 51 keretből áll, ezen belül sorszám-logikai csatorna leképzés (ebből egy a BCCH) • FCCH, Frequency Correction Channel, frekvenciakorrekciós csatorna, és SCH, Synchronization Channel, szinkronizáló csatorna, mindkettő downlink a TDMA keret 0 sorszámú időrésén, cellánként egy

  27. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • RACH, Random Access Channel, véletlen hozzáférési csatorna, uplink, réselt ALOHA, közös • PCH, Paging Channel, hívócsatorna, MS felé irányuló híváskor, közös • AGCH, Access Grant Channel, hozzáférést biztosító csatorna: SDCCH kijelölése jelzéshez (RACH után), közös • SDCCH, kijelölt vezérlő csatorna (uplink és downlink) • FACCH, gyors társult vezérlőcsatorna (ellopás), gyors vezérlés/jelzés • SACCH, lassú társult vezérlőcsatorna, multi-keret 12-es kerete (mindig rendelkezésre áll)

  28. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • TELJESÍTMÉNYOSZTÁLYOK (ADÓ): BS, W MS,max., W • 1 320 20 • 2 160 8 • 3 80 5 • 4 40 2 • 5 20 0,8 • 6 10 • 7 5 • 8 2,5

  29. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • CSATORNAKÓDOLÁS • A beszédkódoló 20 ms-onként 260 bitet szolgáltat (13kb/s) • 50 bit 1.a., „nagyon fontos” + 3 paritásbit • 132 bit 1.b., „fontos” + 4 nulla (konv. kódoló) • 78 bit 2., egyéb • 189 fontosból r=1/2, k=8 konv. kódoló  378 bit (+ a változatlan 78)  456 bit/20 ms = 22,8 kb/s • 456 = 8 x 57, ez nyolc félbörsztben megy át. • Beszédkésleltetés = 8 x 4,615 ms + 20 ms = 57 ms

  30. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • A bejelentkezés folyamata (készenléti állapotba jutás): • MS bekapcsolása (Hálózat keresése: saját, tárolt, engedélyezett) • Csatornák megmérése és jelszint szerinti rendezése • BCCH-e? • Ha igen, SCH-t keres, beállítja időalapját, időzítését, megvizsgálja, hogy mik a hálózat jellemzői, saját-e (ha nem, akkor a következő legnagyobb szintű BCCH-val folytatja le a fenti folyamatot)

  31. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK (Megjegyés: LA lehet egy BSC celláiból, de más is lehet, ezen belül hívják pl.) • A következő vizsgálat a helyzetre vonatkozik, azonos-e a legutóbbival, ha igen, kezdeményezhet és fogadhat (készenléti állapotba kerül). • Ha nem, akkor az MS forgalmaz a RACH-en • BS SDCCH-t jelöl ki • MS átmegy az SDCCH-ra hitelesítésre és helyzetfrissítésre • BS utasítja MS-t a SACCH-n át a teljesítmény és időzítés beállítására, MS jelenti a BCCH-ek jelszintjét és jelminőségét és készenléti állapotba megy át.

  32. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Tartózkodási körzet (helyzet, LA): • Változáskor helyzetjelzés (Location Update, LU) kötelező, ez készenléti állapotban is megtörténik • IMSI kijelentéskor opcionális, a bázisállomás rendszerinformációinak egy bitje jelzi az MS-nek, hogy van-e ilyen. Az információ az aktuális VLR-ben tárolódik. • Rendszeres helyzetjelzés (Periodic Location Update) ugyancsak opcionális

  33. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • A HÍVÁSFELÉPÜLÉS FOLYAMATA: • Mobil kezdeményez: RACH-en át • Mobil felé: irányuló hívás esetén a LA-n belüli BS-ek hívják az MS-t a BCCH-n levő CCCH-en, amire az MS válaszol a RACH-en • Mindkét esetben a BS kijelöl egy SDCCH-t, vagy TCH-t • SDCCH esetén közbeiktatás: hitelesítés, hívásfelépítés és TCH kijelölés, a BS utasítja SACCH-en az MS-t a teljesítmény és időzités beállításra, MS jelenti a BCCH-ek szintjét és minőségét

  34. GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK • Forgalmazás TCH-n át • MS az SACCH-en jelenti a BCCH-ek szintjét és minőségét, BS utasítja MS-t a teljesítmény és időzítés beállítására • A hívást az MS vagy a BS végezteti (bontja a kapcsolatot) • AZ MS TELJESÍTMÉNYSZINT BEÁLLÍTÁSA • Ha a BS vett jelének szintje és minősége (BER) túl jó: szükségtelenül terheli az akkumulátort, szennyezi a teret (interferencia szint), ellenkező esetben tül rossz hibaarány. A szabályzás 2 dB-es lépcsőkben, a minimum 13 dBm (20 mW). (Downlink is lehetséges.).

  35. Rendszertechnika

  36. Témakörök • Cellás rendszerek • A GSM rendszer felépítése • A bázisállomás alrendszer BSS, Base Station Subsystem • Hálózat és kapcsoló alrendszer NSS, Network and Switching Subsystem • Üzemeltetési alrendszer OSS, Operation Subsystem • Jelzésátvitel, Signalling • OSI modell • Szabványos interfészek

  37. Cellás rendszerek • A korai mobil rádió rendszerek egyetlen, kedvező földrajzi helyen kialakított adóvevő állomáson alapultak. • A mobil végberendezések a központi adóvevő állomáson keresztül kommunikáltak és a rendszer szolgáltatási területe a bázisállomás ellátási területére korlátozódott. • E konfiguráció hátránya, hogy az idővel egyre könnyebbé váló mobil végberendezések hatótávolsága korlátozott, mivel a rádióhullámok teljesítmény sűrűsége nagy frekvenciákon rohamosan csökken. • Emellett a földreflexiók és az átviteli út mentén lévő akadályok jelentős járulékos csillapítást okoznak, ami tovább csökkenti a szolgáltatási területet.

  38. Cellás rendszerek • Ugyancsak jelentős probléma a spektrumhiány; a mobil szolgáltatások számára rendelkezésre álló frekvencia tartomány korlátozottsága. • Az előbbiekben említett nehézségeket a cellás rendszerek nagy számú adó-vevő készülék (bázisállomás) telepítésével hidalják át. • Ez a hálózatstruktúra nagy forgalomsűrűség elérését teszi lehetővé nagy kiterjedésű területen. A nagyszámú bázisállomás használata lehetővé teszi a kis teljesítményű mobil állomásoknak, hogy bárhol elérhessék a rendszert. • A spektrumhiány ily módon megkerülhető a rádió erőforrások újra felhasználásával. Az egy adott cellában felhasznált frekvenciák újra felhasználhatók néhány cellával távolabb, olyan távolságban, ahol az interferencia egy meghatározott szint alá csökken.

  39. Cellás rendszerek • A rádiós összeköttetés fennmaradását a cellahatárokon a hívásátadás biztosítja. • A cellás rendszereket a spektrum felhasználási hatékonyságukkal jellemzik, melyet a rendszerben használt modulációs és diversity technikák és a frekvencia újrafelhasználási tényező határozzák meg. • Ezt a mutatót a • megfelelő rendszer architektúra használatával, • teljesítmény szabályzással, • frekvencia ugratással (hopping) és • szakaszos adással (DTX) lehet javítani. • E technikák csökkentik illetve optimálisan elosztják az interferenciaszintet és ezáltal lerövidítik a frekvencia újrafelhasználás minimális távolságát.

  40. MSC/VLR IWF MS B S C B T S EIR AuC PSTN HLR MS B S C B T S MSC/VLR IWF MS BTS B S C A GSM rendszer felépítése

  41. A GSM rendszer felépítése

  42. A GSM rendszer felépítése • A GSM hálózat négy alrendszerből áll: • a Mobil Állomás (MS), (lásd külön előadás) • a Bázisállomás Alrendszer (BSS), • a Hálózati és Kapcsoló Alrendszer (NSS) és • az Üzemeltetési Alrendszer (OSS). • A rendszer funkcionális egységeit interfészek választják el. Ezek az interfészek • a rádió interfész (MS - BBS), • az Abis interfész (BTS - BSC) és • az A interfész (BSC - MSC).

  43. VLR HLR EIR VLR AuC SP SP SP SP SP SP SP SP SP SP IWMSC MSC BTS LE MSC BSC MS H GSM SCF Database level G D J E B C F Signalling level GMSC PSTN PLMN A Abis Switched Network Network level Um SP: Signalling Point SIM MS-SIM

  44. A bázisállomás alrendszer BSS, Base Station Subsystem • A bázisállomás alrendszer tartalmazza a cellás hálózat kialakításához szükséges adó-vevő és vezérlő berendezéseket. • Három fő funkcionális elemet foglal magában: • a Bázis Adóvevő Állomást (BTS), • a Bázisállomás Vezérlőt (BSC) és • a transcodert (TC-k).

  45. Bázisállomás (BTS) • A bázisállomások a rádió interfészen keresztül közvetlen kapcsolatban vannak a mobil állomásokkal. • Főbb feladataik: • elvégzik a csatorna kódolást és dekódolást, • megvalósítják az ún. interleaving és de-interleaving funkciókat, • a titkosítást és a titkosított jel visszaalakítását, • a beszéd- és adatsebesség adaptálását, • a modulációt, a teljesítmény erősítést és • az RF jelek egyesítését, • fenntartják a szinkronizációt a BTS és az MS között, • valamint vezérlik a logikai csatornák időzítését és • továbbítják a BSC felé az MS és a BTS méréseit.

  46. Bázisállomás (BTS) • A BTS-ek főbb elemei: • rádió adók és vevők, • antennák és antenna kábelek, • duplexerek • esetenként splitterek. • A BSC-khez tipikusan 2 Mbit/s-os PCM vonalakon keresztül csatlakoznak, melyeket mikrohullámú összeköttetésekkel valósítanak meg. • A lehetséges BTS-BSC átviteli megoldások • pont-pont-, • többleágazású-lánc- és • többleágazású-hurok összeköttetések lehetnek.

  47. Bázisállomás vezérlő (BSC) • A BSC feladatai, • hogy konfigurálja és vezérelje a rádió interfészt és • hogy a transcodereken keresztül kapcsolatot tartson a hálózat és kapcsoló alrendszer központjaival. • Távvezérli a hozzá tartozó bázisállomásokat és ezáltal vezérli • a forgalmi és jelzésátviteli csatornák lefoglalását, • a forgalmi csatornák minőségét és térerősségét, • a BTS-ek és MS-ek teljesítményszintjét, • az előfizetők megtalálását (paging) és • a frekvencia ugratást. • Emellett részt vesz a BSC és MSC közti földi átviteli vonal vezérlésében.

  48. Transzkóder (TC) • A transzkóder funkcionálisan a bázisállomás része. • GSM-specifikus kódolást és dekódolást és adatátvitel esetén sebesség adaptálást végez. • Feladatai közé tartozik a downlink (BTS-MS irányú) beszédintenzitás érzékelése is. • A transzkóderek telepíthetők a BTS-ekben vagy tőlük távol is így pl. a BSC-ben vagy akár az MSC-ben. • A transzkóderek BSC-be vagy MSC-be való áthelyezésével az üzemeltetők megtakarítást érhetnek el a földi átviteli összeköttetések árában, mivel a TC-k összekötő (gateway) funkcióval rendelkeznek a 16 és 64 kbit/sec átvitel között; így a csatornánkénti BTS és TC közti átviteli kapacitást 16 kbit/sec-ra csökkenthető.

  49. Hálózat és kapcsoló alrendszer NSS, Network and Switching Subsystem • A Hálózat és Kapcsoló Alrendszer fő feladata, hogy irányítsa a GSM felhasználók és az egyéb távközlési hálózati rendszerek felhasználói közötti kommunikációt. • Két funkcionális része van: • a kapcsoló rendszer valamint • az előfizetői és végberendezés adatbázisok. • A kapcsoló rendszer • a Mobil Szolgálati Kapcsolóközpontból (MSC), • esetleg egyéb szolgálati központokból, mint pl. a Rövid Üzenet Szolgálati Központ (SMSC) áll.

  50. Hálózat és kapcsoló alrendszer • Az előfizetői és végberendezés adatbázisok tartalmazzák • a Látogató Előfizetői Helyregisztert (VLR), • a Honos Előfizetői Helyregisztert (HLR), • az Előfizetői Azonosító Központot (AUC) és • a Berendezés Azonosító Regisztert (EIR). • Az Hálózat és Kapcsoló Alrendszer további funkcionális egysége a Hangposta Rendszer (VMS), mely tulajdonképpen nem illik bele a GSM specifikációk által definiált fenti funkcionális egységek egyikébe sem.

More Related