1 / 14

Alapjogi bevezetés

Alapjogi bevezetés. Információs jogok. Alapjogok. Generációk szerinti osztályozás (első, második, harmadik gererációs jogok) Alanyi jogi jelleg és intézményvédelmi kötelezettség aránya szerinti csoportosítás (szabadságjogok, szociális jogok, környezethez való jog, államcélok)

marli
Télécharger la présentation

Alapjogi bevezetés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Alapjogi bevezetés Információs jogok

  2. Alapjogok Generációk szerinti osztályozás(első, második, harmadik gererációs jogok) Alanyi jogi jelleg és intézményvédelmi kötelezettség aránya szerinti csoportosítás (szabadságjogok, szociális jogok, környezethez való jog, államcélok) Alapjogi hierarchia ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  3. Szabadságjogok Lényegük: korlátot állítanak valamiféle hatalom elé Tartalmuk: az egyén azt tesz, amit akar Határaik: mások jogai Alapjogi kollízió ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  4. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  5. Intézményvédelmi kötelezettség Az alapjogvédelem nem merül ki abban, hogy az államnak tartózkodnia kell a jogok megsértésétől, hanem kötelessége az alapjogvédelem jogi és szervezeti garanciáiról is gondoskodni. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  6. Önrendelkezés Minden autonóm embernek joga van szabadon, saját értékei és élettervei szerint dönteni és cselekedni, és ennek a jognak csak mások hasonló jogai szabnak határt. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  7. Alkotmányi alapok Alk. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  8. Ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazása. Különféle aspektusaival nevezhető meg: • a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, • az önrendelkezés szabadságához való jog, • általános cselekvési szabadság, • magánszférához való jog 8/1990. (IV. 23.) AB határozat ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  9. Anyajog, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amely minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  10. Önrendelkezés Minden autonóm embernek joga van szabadon, saját értékei és élettervei szerint dönteni és cselekedni, és ennek a jognak csak mások hasonló jogai szabnak határt. Magával mindenki azt tesz, amit akar. Magáról mindenki maga dönt. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  11. Kommunikációs jogok • véleménynyilvánítás szabadsága • szólás- és sajtószabadság • az informáltsághoz való jog • a művészi, az irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága • a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága is. • lelkiismereti és vallásszabadság • gyülekezési jog ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  12. Alapjogok érvényesülése Állam feladata erről gondoskodni • be nem avatkozás • aktív közreműködés ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  13. Alapjogkorlátozás alkotmányi korlátai • formai követelmény: törvényi szint • tartalmi követelmény: a lényeges tartalom korlátozásának tilalma Valójában alapjogi tesztek alkalmazásával kell eldönteni. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

  14. Alapjogi teszt Az alapjog korlátozása akkor alkotmányos, ha elengedhetetlen, tehát ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme, vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme semmilyen más módon nem érhető el. Az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog korlátozásának alkotmányellenessége megállapítható. ELTE Alkotmányjogi Tanszék

More Related