1 / 24

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára. Az európai szakszervezeti szövetségek üzemi tanácsi politikája , a szakszervezetek és európai üzemi tanácsok , üzemi tanácsok és más , részvételi jogokat gyakorló intézmények közötti együttműködés. 1. Miért van szükség EÜT- ra ?

marlo
Télécharger la présentation

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Reinhard Reibsch EMCEF egykorifőtitkára Azeurópaiszakszervezetiszövetségeküzemitanácsipolitikája, a szakszervezetekéseurópaiüzemitanácsok, üzemitanácsokésmás, részvételijogokatgyakorlóintézményekközöttiegyüttműködés

  2. 1. Miért van szükség EÜT-ra? • 2. Azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút • 3. A szakszervezetekszerepeaz EÜT-nbelül • 4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések témák

  3. Azeurópaiegységesülésifolyamatkezdetén, 1952-ben, illetve 1957-ben a hat alapítótagállamközöttmástémákálltak a középpontban • Azegységesbelsőpiaclétrehozásával 1992-ben azegységesülésifolyamatújminőségiszintrelépett • Azárukraésszolgáltatásokravonatkozóegységesnormákésszabványok, a belsőhatárokmegszűnéseésazadminisztratívügyekharmonizálásajelentette a legfontosabbcélokat • Azakkori EK reményeiszerintmindezekfőkéntversenyképességielőnytéstovábbiinnovációtjelentettekszámára a többigazdaságitérséggelszemben 1. miért van szükségeurópaiüzemitanácsokra?

  4. A belsőpiacszociálisdimenziójátcélzómegegyezés, Jacques Delors, azEurópaiBizottságakkorielnökénekerőfeszítéseiellenére, nemvoltlehetséges • Különösen a britkormányellenezteazeurópaiszociálispolitikát • A tagállamoktöbbsége a korábbiálláspontjamellettmaradt: gazdaságisikereseténjutnéhánymorzsa a szociálisügyeknekis • Végülmegmaradt a „szociálispárbeszéd“, mint a ezeurópaiszociálispolitikaés a tagállamokközöttinemkötelezőkoordinációeszköze a hiányzószociálisdimenzió

  5. A 90-es évekkezdeteótaszámosvállalat a belsőpiacigényeiszerintkezdtekialakítanistratégiájátésszerkezetét: 320 milliólakosés 12 tagállam • A vállalatoknakkevésérdekefűződött a határokonátnyúlószociálisszabályozásokhozvagy a munkavállalóiképviseletekbevonásához • Másrészt a szociálisstandardokközöttikülönbségekmegalapozták a termelőhelyekkiválasztásávalkapcsolatosdöntéseket • Nemcsak a munkaidőhosszát, a szabadnapokszámátvagy a jövedelmekethasonlítottákössze, hanem a felmondásellenivédelmetvagy a társadalombiztosításirendszerekjárulékaitis A belsőpiackövetkezményei

  6. Már a 70-es évekbenszülettekjavaslatokazeurópaiszintűérdekképviseletmegteremtésére – egyikpéldaerre a Vredeling-irányelv • Akkoriban a „többdemokrácia“ jelentette a hátteret • A javaslatok a kormányokés a gazdaságiéletszereplőinekellenállásán, és a társadalmiszervezetekeurópaiszintűhiányamiattbuktakmeg 2. azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút

  7. AzESzSz 1973-ban kerültmegalapításra – addigkétkülönbözőeurópaiszövetséglétezett • A szakszervezetekeltérőkoncepciókatvitattakmeg– nemmindenkitámogatottegyegységeseurópaiszakszervezetetésnemmindenkivettbennerészt • A legtöbbágazatiszövetség 1973 utánalakultmeg – a legutolsók a 80-as évekvégén a szakszervezetek a 70-es években

  8. 1988-ban megalakultazEurópaiVegyipariSzakszervezetiSzövetség, EFCG • Az EGK tagállamaiközülaz ICF-benképviselttagokegykoordinációsbizottsággalrendelkeztek, amelynekvezetésétaz IG Chemie láttael • Azalapítássoránlétrejöttegytitkársága „sokszínűségen“ alapulókapcsolattartására • „A fontoskérdésekben“ elvárták a tagszervezetekaktívrészvételét • A közöstémákraéspolitikárairányulómegegyezésifolyamatcsakaz EFCG megalakulásautánkezdődöttel azeurópaiágazatiszövetségek – egypélda

  9. AzegységesülésifolyamatiparpolitikaiszempontjaielvezettekazeurópaiipariszövetségekmegalakulásáhozIndustrielleAzegységesülésifolyamatiparpolitikaiszempontjaielvezettekazeurópaiipariszövetségekmegalakulásáhozIndustrielle • A szociálistémáknemszerepeltek a tervekközött, többekközött a nemzetiszociálisrendszerekkülönbségeimiatt • KülönösenazEurópánkívülivállalatokellenállásaakadályoztaágazatiszinten a szociáliskérdésekrekiterjedőtárgyalásimandátumot • UNICE – ma Business Europe –volthosszúidénkeresztül a munkáltatóioldallegfontosabbintézményeésszócsöve … és a munkáltatóioldal

  10. AzESzEsz EGB megalakulásaóta a szakszervezetekrendszeresenmegfogalmazzákazegységesülésifolyamatszociálisdimenziójárairányulókövetelést • Számoságazatbanésvállalatesetében a tevékenységekhatárokonátnyúlótémákkáfejlődtek: a munkaidőés a termelésáthelyezésejelentették a kezdetet • Az EU-bizottsággalszembenrendszeresenmegfogalmazódott a határokonátnyúlóérdekképviselettörvényiszintűszabályozásánakkövetelése • A 90-es évekelejénvégülbenyújtásrakerültaz EÜT-rólszólóirányelvtervezete „Ami méghosszúidőbetellett…“

  11. Azirányelvet 2 évenbelülbekellemelni a tagállamokjogrendjébe • A tájékoztatásés a konzultáció a legfontosabbfeladatok– nem a részvétel • Az EÜT-ok tárgyalásosútonelértmegállapodásokrévénjötteklétre a vállalatoknál–törvényszabályoztaazeljárástés a minimálisstandardokat • Kudarcesetén a minimáliselőírásokérvényesültek • A mandátumokszámát, azülésekgyakoriságátrendkívüleltérőmódonszabályozták a megállapodásokban fontostényezők

  12. A kezdetekben a vállalatokkevéssétámogattákaz EÜT-ok létrehozását–néhányszabályozásmegpróbáltezellenhatni • Azirányelvátvételehatáridejéneklejártaelőttmegszülettek a megállapodások, amelyekretörvényiszintűszabályozásokvonatkoztak • Számosmegállapodásmegkötésérekerültsor ebben azidőszakban–néhányesetben a gyakorlatkedvezőbbvolt, mint a megállapodásszövege a 13. cikkelyésannakkövetkezményei

  13. “majdnemnulláróltöbb mint 800-ra Source: EWC database of ETUI-REHS, 2007

  14. A szakszervezetekképviselőikszámravállalatitalálkozókatszerveztek, ésígyreagáltaknemzetiéseurópaiszintenazegységesbelsőpiackihívásaira • Számostalálkozóinformálisszintenfontosszerepetjátszottaz EÜT-klétrehozásában • Mindez 1996 vagymég 1994 előttfontoselőfeltételevoltazelső EÜT megállapodásokmegkötésének • Azilyenjellegűkezdeményezésekszámakorlátozottvolt 3. a szakszervezetekszerepeazeüt-nbelül

  15. Azirányelvnemszámolt a szakszervezetekkel, mint az EÜT-krészével, de nemiszártakiőket • Egy„szakértő“ részvételelehetségesvolt–számosmegállapodástartalmazta a szakszervezetekrészvételét • A megállapodásoktárgyalásakövetkeztébenaz EÜT-aterőteljesenbefolyásoljákazegyesnemzetiszociálisrendszerek, és a származásiországokszakszervezetitapasztalatai A jogszabályikörnyezetrealitása

  16. A szakszervezeteküzemi, ágazativagynemzetiszintenszerveződnek • A tárgyalásimandátumokravonatkozókompetenciákugyanígyrendkívüleltérőek • A törvényekkelszabályozottérdekképviseletekfontosszerepetjátszanakaz EÜT-kszámára– a szakszervezetek ebben a vonatkozásbannemkerülnekmegemlítésre • A „származásiországok“ jelentősbefolyástgyakorolnakaz EÜT-kmunkájára A szakszervezetekés a szociálisrendszerekközöttikülönbségek

  17. A szakszervezetekrészvételeaz EÜT-ban jóformánmagátólértetődőFranciaországban, Olaszországban, a skandinávállamokbanésNémetországban • Habár a részvételszámosesetben „belső“ ülésrekorlátozódik • Európánkívüliésbritvállalatoknálaz EÜT-kvonatkozásábangyakrannem a lehetőségek, hanem a korlátozásokállnak a középpontban– a szakszervezetekritkánkerülnekelőtérbe Szociáliskapcsolatokbefolyása– néhánypélda

  18. Számos 13. cikkelyalátartozómegállapodás„egyiknapról a másikra“ kerültmegkötésre – a szakszervezeteketgyakrancsakutólagtájékoztatták • A szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokonnemszerepeltkifejezetten a folyamatban–gyakranazüzemekkezdeményezték a tárgyalásokat • Mástémákonalapulószisztematikuseljárásviszonylagritkavolt • A legtöbbnemzetiszakszervezetegyetértettazEurópaiIpariSzövetségekenkeresztülmegvalósulótámogatással szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokon

  19. Legkésőbbazirányelvelfogadásátkövetően a legtöbbEurópaiIpariSzövetségsajáttevékenységeketkezdettkialakítaniaz EÜT-kirányába • ValamennyiEurópaiIparaiSzövetségbizottságokathozottlétreaz EÜT munkakoordinálására • Az EU-bizottságköltségvetésénekhasznosításaaz EÜT-kmunkájánaktámogatásáraegytovábbifontostémavolt • A legtöbbnemzetitagszervezettámogattaazEurópaiIpariSzövetségekmunkáját, mertazokkiegészítettéksajátkezdeményezéseiket azeurópaiipariszövetség (EIsz) szerepe

  20. A kezdetektőlfogvafontoskérdésvoltaz EÜT-kszámárakialakított „minimálisstandardok“ • A irányelvmegvalósításátkövetőenislehetségesvolt a minimáliskövetelményektőlelmaradómegállapodásokmegkötése • A feltételekettartalmazókatalógusés a rendszeresinformációcseresegítségetjelentaz EÜT-kmunkájánakszakszervezetitámogatásábanésmagasabbszintreemelésében • Mindezsajátrendezvények, projektekésemberierőforrásokrévénkapotttámogatást Azeütmunkájánakvezérfonala

  21. Az 1994. éviirányelvtartalmazzaazirányelvfelülvizsgálatátésadottesetbenmódosítását • 1998 ótaaz EU-bizottságrészérőltöbbmeghallgatásraissorkerült: a munkáltatóknemláttákszükségesnek a módosítást, a szakszervezetekviszontigen • 2009-ben végülbekövetkezettaz „átdolgozás“, amelyegymégbonyolultabbjogalkotásieljárástkerültel • A szakszervezetekeltérőmódonértékeltékazeredményeket 4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések

  22. A „tájékoztatásés a konzultáció“ gyakranvitatottmeghatározásával, azidőszerűség, valamintaz EÜT munkamódszerévelkapcsolatbansikerültnémielőrelépéstelérni • A vállalatokáltalfoglalkoztatottmunkavállalókminimiálislétszámának 1000-ről 500 főretörténőcsökkentésétnemsikerültelérni • A szakszervezetekrészvételételsőalkalommaldefiniálták–ezzelösszefüggésbenisvoltaktovábbiszakszervezetikövetelések a legfontosabbelőrelépések

  23. Olyanidőkben, amikorkorántsemlátjukmég a 2008-ban kezdődöttpénzügyiválságvégét, mindenkorábbiaknálnagyobbszükség van a határokonátnyúlóegyüttműködésreés a szakszervezetekbevonására • Ezzelszembenazáll, hogy „házonbelül“ jelentősmértékbenmegszaporodtak a problémákés a tárgyalások, ésazemberiéspénzügyilehetőségekezzelegyidőbenegyrekorlátozottabbakkáváltak • A szakszervezeteknekismételtendönteniükkelltevékenységüksúlypontjairól–az EÜT-nak a jövőbennagyobbjelentőségetkellkapniuk mi marad?

  24. köszönöm a figyelmet

More Related