A személyiség biológiai alapjai

1. A személyiség biológiai alapjai

2. Marvin Zuckerman

3. Temperamentum és személyiségvonások • Eysenck modellje • Cattell (16 faktor) • Gray • FFM • Cloninger • Zuckerman (alternatív FFM)

4. Zuckerman és Kuhlman (alternatív Big Five)dimenziói • Szociabilitás • Neuroticizmus-szorongás • Impulzív élménykeresés • Agresszió, ellenségesség • Aktivitás • Mivel az aktivitás egy átfogó (EPQ, NEO-P-IR, ZKPQ) faktoranalízisben „szétesett”, ezt nem fogjuk elemezni

5. Zuckerman és Cloninger (1996) • Szoros korreláció: • ImpSS – Újdonságkeresés • Neuroticizmus – Veszélykerülés • Aktivitás - Kitartás

6. Extraverzió-szociabilitás • Majdnem mindegyik modellben szerepel (kivéve Cloninger) • Eysenck E: szociábilis, élénk, aktív, asszertív, élménykereső, gondtalan, domináns, kiáradó, kalandor • Costa – McCrae E: meleg, társaságkedvelő, aktív, izgalomkereső, pozitív érzelmek • Zuckerman szerint: szociabilitás + nem tűri az elszigeteltséget

7. Arousal, arousabilitás • Kortikális arousal • az E szociabilitás komponense nincs összefüggésben az EEG-vel • A férfi mintákon nem igazolják • A kiváltott potenciálok függenek az ingerjellemzőktől • Szubkortikális EP-k jobban alátámasztják az elméletet

8. Monoaminok

9. A dopaminerg rendszer szerepe a állatkísérletekből • Jutalom • Exploráció, pozitív érzelmek • Újdonságkeresés és élménykeresés • PET vizsgálatok emberen ellentmondóak: Fischer, Wik és Fredrikson kimutattak, Gray, Pickering és Gray nem mutattak különbséget a bazális ganglionok DA-forgalmában E-re vonatkozóan

10. További eredmények • Pl. Rammsayer dopamin-blokkolóval introvertáltakban talált reakció-idő romlást (az Eysenck modell az ellenkezőjét jósolná) • A szerotonin, NE és E között sem találtak összefüggést, • Ugyanakkor ezek és a depressziósok szociabilitása között volt összefüggés (a depressziósokat NA ill. szerotonin reuptake-gátlókkal kezelik)

11. A magyarázat • Bonyolultabbak a biokémiai kölcsönhatások

12. Monoamin-oxidáz (MAO) • B-típusú MAO elsősorban a DA lebontásában vesz részt • Csecsemőkben • Magas: passzív, aluszékony • Alacsony: aktív, jó motoros fejlődés • Majmoknál • Magas: magányos • Alacsony: szociábilis, aktív, domináns

13. Hormonok • Tesztoszteron (66%-os heritabilitás férfiakban, 41%-os nőkben) • Sok E-vel kapcsolatos viselkedésben játszik szerepet • A női-férfi különbségekért felelős (8-10-szer annyi férfiakban, mint nőkben) • Dominancia, önbizalom, aktiváció, örömkeresés stb…

14. Neuroticitás, szorongás, ártalomkerülés • Eysencknél egy folytonos dimenzió a szorongásos betegségekig • Az autonóm idegrendszer szimpatikus ágához köti (limbikus rendszer)

15. Autonóm arousal • A stresszre való szív-érrendszeri reagálás és az N között nem mutattak ki összefüggést, csak N és a dohányzás és alkoholizálás közt • A bőrelektromos reakciók és N között sem volt kapcsolat • A sok szorongásos betegség (pánik, agorafóbia, kényszer) és a fenti mutatók együttjárása a GAD és a specifikus betegségek közti különbségből eredhet

16. Agyi arousal • A korai vizsgálatok (EEG) ellentmondásosak • PET-tel sem találtak kapcsolatot N és a limbikus aktiváció között • DE: specifikus betegségek (pl kényszeres) esetén van kapcsolat (orbitofrontális-szubkortikális körök aktivitása)

17. Depresszió és arousal

18. Monoaminok • Gray modelljében a LC-ben eredő dorzális felszálló noradrenerg rendszer a felelős a szorongásosságért • Az MHPG (NE bomlásanyaga) bizonyos esetekben korrelál N-nel • Cloninger szerint az Ártalomkerülésért a szerotonin rendszer felelős • A szerotoninnal kapcsolatos eredmények vegyesek – v.sz. nem az alapszinthez, hanem a receptorok számához van köze a személyiségnek

19. Hormonok • A különböző neurotikus betegségek MMPI indexei a tesztoszteron alacsony szintjeivel járnak férfiakban • Emelkedett kortizol-szintet találtak major depresszióban

20. Genetika • Egy szerotonin transzporter gén és a vonás neuroticizmus ill. az Ártalomkerülés között találtak együttjárást (rövidebb allél – magasabb N) • A rövidebb allél csökkenti a szerotonin-visszavételt – ugyanakkor az 5-HT visszavétel gátlást használják a depresszió terápiájában! • Ugyanakkor a vonás varianciájának csak csekély részét magyarázza (3-4%)

21. Pszichoticizmus, impulzivitás, élménykeresés, lelkiismeretesség, gátlás • Eysenck • Zuckerman • Big Five

22. Minél nagyobb az arousabilitás, annál könnyebb a kondicionálás (E-I) A magas P és Imp személyek kevésbé serkentettek Az augmentáció-redukció tekintetében azonban más a helyzet Kortikális arousal és arousabilitás

23. Monoaminok és MAO • A P-ImpUSS nem jár együtt a DA vagy szerotonin metabolitok egyikével sem • Ugyanakkor a liquor NA és a SS negatívan korrelált • Alacsony szerotonerg aktivitást találtak impulzív élménykeresőknél • Alacsony MAO-szintek az élménykeresőknél • Impulzív viselkedések az alacsony MAO-nál

24. Hormonok • A tesztoszteron a szexuális aktivitást befolyásolja (nőknél is) • Magas tesztoszteron  több szabályszegés, több versengés • Alacsony kortizol-szint  alacsony stressz-reaktivitás  korreláció Dis, P, Ma stb…

25. Genetika • Magas heritabilitás (58%) a SSS-re • Cloninger Újdonságkeresés skálájára alacsonyabb (40%) • Impulzivitás (15-40%) • A D4DR (D4 dopaminreceptor) – hoz kötik: az ezért felelős hosszabb allél magasabb Újdonságkereséssel jár (10% variancia) • A hosszabb allélek impulzív viselkedésekkel társulnak (játékszenvedély, opiát-függés) • A gén „kiütése” patkányokban elkerülést okoz

26. Agresszió, ellenségesség, düh, kellemesség • Probléma a 4. dimenzió definiálásával • Az agresszió különböző lehet (zsákmányoló, rangsorképző, anyai stb…) • Az agresszió és ellenségesség a különböző személyiségmodellekben különböző helyekre van besorolva. • Eysenck: negatív érzések N, agresszió-ellenségesség P • Costa-McCrae: dühös ellenségesség N, agresszió a Barátságosság ellentéte

27. Kortikális arousal és arousabilitás • Abnormális populáció tanulmányozása (bűnözők) EEG-vel: • több a rendellenesség, mint a normál személyeknél (50-65%) • Később: a bűnözői csoportokból csak a nagyon erőszakosakra igaz – temporális lebeny rendellenességek • Kiváltott potenciálok: • Impulzív személyek - kisebb P300 amplitúdó főleg a frontális területeken – kisebb gátlás

28. Képalkotó eljárások (CT, MRI, PET) • Bűnözői és normál csoportok összevetése: strukturális rendellenességek a frontális lebenyben – erőszakos elkövetőknél, a szexuális elkövetőknél fronto-temporális probléma – de: elemszám! • Wong és mtsai: a legerőszakosabb csoportban 55% abnormalitás, ezek ¾-e a temporális lebenyben

29. Kardiovaszkuláris arousal • Az ellenséges emberek bosszankodása nagyobb vérnyomás, szívritmus, NA, tesztoszteron és kortizol-válaszokkal jár, mint a normál személyeké

30. Monoaminok • Agsberg és mások a szerotonin-szintnek tulajdonítanak vezető szerepet az agresszió gátlásában • Erőszakos öngyilkosok, erőszakos bűnelkövetők, amtiszociális zavarok és a szerotonin-szint között van kapcsolat • A triptophan (előanyag) kiürülés növeli a laboratóriumi agresszív reakciókat • Szerotonin reuptake gátlók (SSRI) csökkentik az agressziót – nemcsak a depressziót!

31. Ugyanakkor a NE metabolitja (MHPG) és az agresszió között pozitív kapcsolat • Az alacsony vizelet NE és az agresszió fordítva járnak együtt (pszichopata fiatalok periferiális stressz-reaktivitása alacsony). • Az ellentmondás az agresszív indítékban lehet: a pszichopata típusú agresszió nem szükségszerűen „dühös”. • DA magas szintje patkányban emeli az agressziót • Amphetamin fogyasztás is emeli az agressziót

32. Hormonok • Tesztoszteron már a történelmi időktől kezdve összefügg az agresszióval • Az ezzel kapcsolatos tanulmányok metaanalízise is erre mutat (főleg a nyálból vett mintáknál mindkét nemben) • Az önbeszámolóknál nem egyértelműek az eredmények, de a megfigyelt viselkedést alapul véve azok.

33. Tesztoszteron-szint változások kompetitív viselkedéseknél

34. A magas T-szint agressziót, a magas kortizol-szint behódolást határoz meg primátáknál. • Probléma: a kortizol magas szintje ellenséges érzelmekkel jár

35. Genetika • Heritabilitás: 28% verbális ellenségesség, 47% bántalmazás • Az A-típusú MAO génjét gyanítják az agresszió (nem a bántalmazás-típusú) domináns-recesszív öröklődéséért felelős génnek. • Az adrenerg-2A receptor génjét, amely az NE-kibocsájtását szabályozza a LC-ban az ellenségességgel és impulzivitással hozták kapcsolatba

36. Következtetések • Kerülni kell a redukcionizmust, mert többszörös összefüggések vannak. • Az állatkísérletek kiterjesztésénél óvatosnak kell lenni. • A képalkotó technikák forradalmasítják a tudásunkat • A biológiai és környezeti hatások egyaránt befolyásolják a viselkedést és a személyiséget.