Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal)

1. Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetbenDr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal) MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBANZsigmond Király Főiskola2008. szeptember 25-26.

2. Regulare necesse est • A szerzői jog válaszai a virtuális térben zajló műfelhasználásokra • A szabad felhasználásról általában és konkrétan (oktatás, kutatás, könyvtár, archívum, magánszféra)

3. A jog és az internet viszonya • Szabályozzunk, ne szabályozzunk vagy önszabályozzunk? • Ha szabályozunk, akkor mit, hogyan és mennyiben? • Nemzeti jog vagy nemzetközi jog? • Létezik-e „internetjog” mint külön jogág?

4. Szabályozzunk! -         elektronikus aláírás (2001. évi XXXV. tv.) -         elektronikus kereskedelem (2001. évi CVIII. tv.) -         elektronikus információszabadság (2005. évi XC.tv.) -         elektronikus ügyintézés [193/2005. (IX. 22.Korm.r.] -         egyéb életviszonyok (adatvédelem, reklám, sajtótevékenység, szerzői jog)

5. Önszabályozzunk! • A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere • Nemzetközi szinten: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN). • Magyarországon: Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) szabályzata

6. A szerzői jog forrásai – Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

7. Az internet szerzői jogi megközelítésben • Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája) • Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

9. A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátja • csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik • sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges • „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra • egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság céljából)

10. Idézni „…csak pontosan,szépen, ahogy a csillag megy az égen..." -         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje -         csak önálló műben, annak részeként -         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló) -         lényeges tartalom tiszteletben tartása -         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az idézés kelte)

11. Átvétel a hatályos jogban -    iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából -     forrás/szerző megnevezésével -      üzletszerűség kizárása -      idézést meghaladó terjedelemben

12. Átvétel – a tervezett módosítás -   háttere: értelmezési problémát okoz a gyakorlatban, hogy a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás milyen feltételekkel használható fel átvételként, - egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

13. Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból -   az átvételnél is szélesebb körű szabad felhasználás - kizárólag könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek - az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban - tervezett módosítás: kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet a többszörözés

14. Átdolgozása hatályos jogban - a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon - átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

15. Átdolgozás – a tervezett módosítás 1. - háttere: az Szjt. jelenleg nem ismeri az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

16. Átdolgozás – a tervezett módosítás 2. - a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül - a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

17. Intézményi célú többszörözés1. • meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás • meghatározott intézmények: könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok

18. Intézményi célú többszörözés 2. • meghatározott cél: tudományos kutatás, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljából, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül • meghatározott tevékenységi kör: közvetve sem irányulhat haszonszerzésre

19. Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 1. • háttere: értelmezési nehézségek a gyakorlatban • a módosítás tisztázza, hogy milyen speciális célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést: (1) megszűnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, (2) elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés

20. Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 2. - kiterjesztése a művek szabad megjelenítésére intézményekben [38. § (5) bek.] -  kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet

21. Magáncélú másolás 1. -meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás - csak természetes személyek -jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás céljátközvetve sem szolgálhatja -kivétel: építészeti mű, műszaki létesítmény,szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése

22. Magáncélú másolás 2. -    kották reprográfiával magáncélra sem másolhatók -   teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze csak kézírással vagy írógéppel másolható -  tilos, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra

23. Magáncélú másolás – a tervezett módosítás • háttere: a jelenlegi szabály eltérő értelmezése abból a szempontból, hogy a jogsértő forrásból való többszörözés is a magáncélú többszörözés szabad felhasználásának hatálya alá tartozik-e vagy sem • a rosszhiszeműen jogsértő forrásból való többszörözés tilalma • a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről való többszörözés tilalma

24. Művek szabad megjelenítése -       meghatározott intézményi kör -       tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából -       gyűjteményeinek részét képező művek -       intézmények helyiségeiben (NAVA-pontok) -       számítógépes terminálok képernyőjén -     non-profit jelleg (jövedelemszerzés vagy –fokozás kizárt)

25. Könyvtári kölcsönzés -    műpéldány szabad nyilvános haszonkölcsönbe adása -    nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár - nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikaeszközökkel működtetett adatbázisra -   tervezett módosítása: országos szakkönyvtárak

26. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)1. • fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; • lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket; • engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

27. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)2. •   díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén), •   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást, •   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, •   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!