A helyi önkormányzatok társulásai

1. A helyi önkormányzatok társulásai 2012. március 23. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2. Társulás elméleti megalapozása - Alaptörvény - szabadon társulhat társulási szabadság elve - törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban ellátását törvényi garanciával - Kötelező társulás • önkormányzati autonómia sérül? • 3194 önkormányzat széles feladatkör /déli típus/ /északi típus/ - Cél: hatékony, takarékos feladatellátás - Hatályos Ötv. • hatósági igazgatási társulás /pl. szabálysértés, építésügy/ • intézményi társulás • társult képviselőtestület /polgármesteri hivatal is, amely nem határos/ - Sajátos társulási formák • körjegyzőség • agglomerációs társulás /főváros és környéke/ • önkormányzati érdekszövetségek /TÖOSZ, MJVSZ/ - Társulási törvény • megbízás feladat, szolgáltatás ellátására • intézmény közös fenntartása • közös döntéshozó szervű társulás • jogi személyiségű társulás /vagyona, szervezete van/

3. A társulás elvi megalapozása 1., Szabad társulás elve /Alaptörvény 32. cikk/ • Helyi önkormányzatok közötti szabad társulás • Magyarország: déli típusú önkormányzati rendszer /3194 önkormányzat/ társulás • kiemelt szerepe a feladatellátásban 2., Törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását /Alaptörvény 34. cikk/ - Kötelező társulás kérdése • anyagi ösztönzés /például többcélú kistérségi társulások/ • törvény elrendeli • önkormányzati autonómia sérül-e? 3., Önkormányzati együttműködési formák • együttműködés non-profit, civil szférával • együttműködés más önkormányzattal • egyedi együttműködés, külön szervezet nélkül • formalizált együttműködés • határon átnyúló együttműködés /Európai Területi Társulás/

4. A társulások jogi keretei - Alaptörvény - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény / Új Ötv. – 2013. január 1-től hatályos/ • a helyi önkormányzatok társulásai /IV. fejezet/ - Új Ötv. 2013. január 1-től hatályon kívül helyezi • a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt • a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt - Önkormányzati Charta 10. cikk /1997. évi XV. törvény/ • - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló - 2007. évi XCIX. törvény - 1082/2006/EK Rendelet

5. A helyi önkormányzati társulások jogi alapvetései 1., A társulás a képviselő-testület szerve • önkormányzati feladatellátást biztosít • feladatellátás a társuláson keresztül valósul meg 2., A társulás önkormányzati döntést hozhat • a képviselő-testület felhatalmazása alapján 3., A képviselő-testület hatáskörét társulásra ruházhatja • tovább nem ruházható • utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, visszavonhatja 4., A képviselő-testület át nem ruházható hatásköre • társulás alapítás • társulás megszüntetés 5., Új Önkormányzati törvény általános szabályai • törvény eltérhet • megállapodás eltérhet Ötv. rendelkezései szerint

6. A helyi önkormányzatok társulásai az új Ötv-ben A szabályozás elemei 1., Megállapodás - a képviselő-testületek megállapodása szükséges • önkormányzati feladat - hatáskör ellátása • államigazgatási feladat és hatáskör ellátása /polgármester és jegyző/ 2., Feladat • hatékony • célszerű 3., Cél feladatellátás • vagyona lehet • szerződést köthet 4., Jogi személy

7. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályai • Írásbeli megállapodás: a polgármester írja alá • A képviselő-testület minősített döntése • jóváhagyás • módosítás • megszüntetés • Csatlakozás: év első napja 6 hónappal korábban kell dönteni • Kiválás: év utolsó napja kiválás esetén a vagyont ki kell adni (5 évre elhalasztható) • Társulás • saját vagyona lehet • gazdálkodó szervezetet alapíthat • Működési költség biztosítása lakosságszám alapján /főszabály/ • lehet egyeztető bizottsági kikötés • törvényszék dönt • Vitás kérdés

8. A helyi önkormányzati társulás szervezete és működése Társulási tanács • döntéshozó szerv • képviselő-testület által delegált tagok alkotják • szavazatarány: megállapodásban rögzítik /ha nem, 1 szavazat elve/ • Tanács határozatot hoz • döntéshozatali eljárási megállapodás Elnök • kötelező • Tanács tagjai közül Alelnök • lehetőség • Tanács tagjai közül Bizottság • lehetőség • önkormányzati bizottságra vonatkozó szabályok alkalmazandók Munkaszervezet – társulás székhelyének polgármesteri hivatala Jegyző – tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt

9. Sajátos társulási formák 1., Közös önkormányzati hivatal – kötelező forma • járáson belüli községek • 2000 fő lakosságszám • 2013. január 1. után 60 nappal 2., Társult képviselő-testület • adott település ügyében önállóan dönt a képviselő-testület • határozat, nem megállapodás • kétféle mód • képviselő-testület együtt • lakosságszám-arányosan küldenek képviselőt a testületbe

10. 3, Európai Területi Társulás (ETT)Új lehetőség a határon átnyúló együttműködések erősítésére • Az ETT, mint jogi eszköz létrehozásának indoka és célja: • A területi együttműködés a 2007-13. közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett • A területi együttműködések feltételeit azonban a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kidolgozni,ezért közösségi szintű intézkedés kellett: európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet • A területi együttműködések hatékony megvalósítását, a források lehívását segíti a létrehozott jogi eszköz, az EGTC, magyar nevén Európai Területi Társulás (ETT) • Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi eszköz) • Korábban az együttműködések legfőbb jogi akadálya a szabályozás hiánya, valamint az eltérő tagállami szabályozás volt • Ezért cél, hogy a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló (területi) együttműködéseihez szabályozott keret, jogi személyiség és jogképesség legyen biztosítva • A területi együttműködés mindhárom formája megvalósítható (határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés) • Magyarországon az átültetést a 2007. évi XCIX. törvény valósította meg

11. Az Európai Területi Társulás sajátosságai • Jogi háttér: • 1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról • 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról • 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól • Tagság (legalább két tagállam jogalanyainak részvételével): • Helyi és regionális szereplők (pl. önkormányzatok) • Állam • Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai • 3. államok jogalanyai is részt vehetnek • Hozzáadott érték a határon átnyúló együttműködések korábbi formáival szemben: • Jogi személyiség, teljes jogképesség, azaz: • Az ETT több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, • saját költségvetéssel, • saját szervezettel (önálló munkáltatói jogosultsággal) • saját szerződő képességgel. • UGYANAKKOR: Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatívát kínál • A határon átnyúló programokban az EGTC önállóan pályázhat, így nem érvényesül a „vezető partner elv” • Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét • A szervezett keretek, jogi személyiség hatékonyabb forráslehívást és egyenlő érdekérvényesítést tesz lehetővé • Magyar önkormányzatok részvételével létrejött ETT-k felelőssége korlátolt.

12. Az Európai Területi Társulás sajátosságai II. • legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják létre • nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet • garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem nemzetközi jog szerint • Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára): • Határokon átnyúló • Transznacionális • Régiók közötti együttműködés • Vertikális alkalmazás: • Programmenedzsment • Projektmenedzsment • Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések • Saját költségvetésű projektek • Lehetséges együttműködési területek: Turizmus, kultúra, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, sport, környezetvédelem, stb.

13. Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása • feltétel: az együttműködő partnerek között szoros együttműködés fennállása • meghatározni az elérni kívánt közös célt • ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása • a lehetséges tagok körének meghatározása • döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra) • Alapszabály, egyezménytervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott) • Kötelező és lehetséges szervekről döntés • Alakuló ülés • Jóváhagyási kérelmekbenyújtása tagállamonként • Nyilvántartásba vétela székhely szerinti tagállamban • Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés

14. ETT létrehozása II. • Az ETT-k nyilvántartásba vétele két lépcsős eljárás eredménye: • I. JÓVÁHAGYÁS • A magyar jóváhagyó hatóság a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter. • A kérelem elbírálása közigazgatási hatósági eljárás keretében, 30 napos határidővel zajlik. A kiadott jóváhagyásokról a KIM interneten elérhető nyilvántartást vezet. • II. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS • A jóváhagyással rendelkező ETT-ket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartása. • A nyilvántartásba vett ETT-kről a Törvényszék nyilvántartást vezet

15. ETT-k Magyarországon • Abaúj Abaújban ETT • Arrabona ETT • Banat-TriplexConfinium ETT • Ister-Granum ETT • Novohrad-Nógrád ETT • Rába-Duna-Vág ETT • Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT • Bodrogközi ETT • PonsDanubii ETT • Karszt Bódva ETT Nyilvántartásba vett ETT-k: • Jóváhagyást kapott ETT-k: • Békés Arad ETT • Európa Kapu ETT • Európai Közös Jövő ETT • Gömör-Tornai ETT • Pannon ETT • Pro Comitatus Zathmariensis ETT

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!