Debreceni Egyetem Nyelvtechnológia és bioetika workshop Debrecen, 2010. szeptember 10.

1. Debreceni Egyetem Nyelvtechnológia és bioetika workshop Debrecen, 2010. szeptember 10.

2. Magyar emlékezethelyek Vitaindító2010. szeptember 10

3. 1. A kollektív emlékezet A) Történelem és emlékezet történelem: kritikai viszony a múlthoz →a résztvevők szempontjainak kikapcsolása emlékezet:egzisztenciális viszony a múlthoz; „csak az emlékezetben alakul ki a valóság” (Marcel Proust) →az emlékezet interszubjektív jellege (a „mi”-csoporthoz tartozók emlékeinek interiorizálása)

4. B) Az emlékezés antropológiai funkciója egyén: a gondolkodás és az éntudat alapjaaz emlékezés közösség: a közösség léte az interszubjektív emlékezésen alapul („elképzelt közösségek”;a fenomenalitás elve) egyén és közösség viszonya: az egyén a közösségtől kapja az alapvető értelemsémákat (nyelv) egyéni identitás: egyéni és kollektív emlékezet összjátéka kollektív traumák: hatásuk az egyéni traumákéval rokon

5. jelen és múlt viszonya az emlékezésben az emlékezet jelen-érdekeltsége (a mindenkori jelen értelmének megalkotása) → a felejtés/elfojtás szerepe ~ „palimpszeszt”

6. Nemzet alatti és nemzet fölötti identitások nemzet fölötti kollektív identitások nincs összemberi emlékezet/összemberi identitás(a globalizáció paradoxona) → a legnagyobb „mi”-csoportok alapja: a nagy vallási civilizációk → európai identitás nemzet alatti kollektív identitások a csoportemlékezetek rétegzettsége, ellentmondásos viszonya

7. 2. Az emlékezethely A) Az emlékezethely fogalma és szerkezete eredete: mnemotechnika – locus memoriae (a nem narratív emlékezettartalmak téralakzatokhoz való hozzákötése) meghatározása:a múltból merített értelemsémák, jelentések csomópontja, kikristályosodása létrejöttének feltétele: az emlékezés szándéka

8. Az emlékezethely szerkezete hordozó szimbolikus jelentés ársadalmi funkció Az emlékezethely típusai általában: anyagi és eszmei konkrétan: események, emlékművek, épületek, szövegek, intézmények, fogalmak

9. B) Az emlékezethely paradoxona „emlékezettársadalmak” vs. „felejtéstársadalmak” ismétlés vs. felidézés (múlt és jelen viszonya megfordul) → az emlékezés közvetettsége

10. C) Az emlékezethelyek és jelentésük változékonysága − emlékezettörténet a változások oka: a jelen mindenkori értelemigényének alakulása a hatalom instrumentalizációs törekvései a változások jellege: spontán és irányított folyamatok eredője a változások típusai keletkezés és megszűnés hangsúlyeltolódás, jelentés- és funkcióváltás Az emlékezettörténet kritikus pontja a kommunikatív és kulturális emlékezet határa

11. D) Az emlékezethelyek kutatása cél: a kollektív emlékezet történetének leírása módszertan a kutatás nem ítélkezik az emlékezettartalmak fölött a kutatás az emlékezethely funkcionális hatékonyságát vizsgálja a kutatás korlátai és paradoxona a múltból csak az kutatható, ami dokumentálva van a jelen kérdőíves módszerrel is kutatható

12. 3. A magyar emlékezethelyek A) A magyar emlékezethelyek történeti aspektusa az emlékezéstörténet időintervalluma: két évszázad a magyar emlékezettörténet determinánsai geopolitikai széttagoltság az emlékezés gyakori megszakítottságai erős konfrontáció a szomszédok kollektív emlékezetével negyvenéves kollektív amnézia a 20. század 2. felében a nemzet „befejezetlensége” (→ ← Nyugat-Európa)

13. B) A kutatás strukturálásának szempontjai meghatározandó az emlékezethelyek száma (fr. és ném.: 130 körül) az emlékezethelyek listája az adatforrások köre az adatfeldolgozás elméleti és gyakorlati szempontjai a kötetstruktúra kialakítása (későbbi feladat) interdiszcplinaritás az egyes szakterületek szerepe a kiválasztásban és a feldolgozásban a diszciplínák együttműködésének gyakorlata

14. C) Javaslat az elemzendő emlékezethelyekre(a bázisdiszciplína megjelölésével) Nemzeti nagyság – „visszavonás” – nemzethalál Redditus” – a huntörténet a magyar kollektív tudatban (T, I) Verecke, „párducos Árpád”/„Árpád apánk” (T,I) Tatárjárás (T) Tripartitum (T) Mohács (T, I) Zrínyi és a vadkan (a Habsburg-uralom emléke Magyarországon) (T, I) A Tudományos Akadémia, Lánchíd, lóverseny (Széchenyi István) (T) „Boldog békeidők” – Ferenc József – Sissy (T, I, K) Trianon (T, I, K) Don-kanyar (T, K) Hideg napok (T, I, K) Sorstalanság (Holokauszt; T, I, K)

15. Szép, új világ „utolsó csatlós” (T) A tanú (T, I,K) „A legvidámabb barakk”/„gulyáskommunizmus”– Kádár János (T, I, K) Vasfüggöny (Határnyitás) (T, K) III/3 (T, I, K) Forradalom, szabadság Rákóczi, kuruc–labanc Március 15. – Kossuth Lajos – Petőfi Sándor – Pilvax, trónfosztás, Görgey, az „áruló”– Aradi 13 (T, I, K, N), Október 23. – Nagy Imre – 301-es parcella (T, I, K)

16. Művek – művészek – az irodalmi emlékezet helyei – kultusz és irodalom (a Halotti Beszédtől Széphalmon át Balatonszárszóig) Bánk bán János vitéz Toldi Az ember tragédiája Egri csillagok Ady Endre Bartók Béla József Attila Latinovits Zoltán

17. Kultuszok Szent István, az államalapító (T) Mátyás, az igazságos (T, I, N) – a kolozsvári Mátyás-szobor (komplex → identitás) Bocskai és hajdúhagyomány (T, N) Bethlen Gábor – Erdély (T, I) Széchenyi és Kossuth (T, I, N, K) Görgey, az „áruló” (T, I, K)

18. Identitás Magyar nyelv (Ádámtól-Évától a finnugor rokonságon át a sumerológiáig) (NY, I) Himnusz, Szózat (I, NY) Tót atyafiak (T, I) 100 tagú cigányzenekar (N) Kivándorlás – az emigráció emlékezethelyei (T, I, K) Népies–urbánus (I, T, K) Piros-fehér-zöld (T, N) Szent Korona, címer, Árpád-sávos zászló, turul (T, N)

19. Vallás „nyakas kálvinista” (T, I, N) Debreceni Nagytemplom (komplex → trónfosztás) „pápista” (T, I, N) debreceni gályarab-emlékmű (T) Magyarország és a nagyvilág Déli harangszó–„a kereszténység védőbástyája” (T, I, N) Aranycsapat, 6:3 (T, I, K) Magyar Nobel-díjasok (T, K) Rubik-kocka (T, K) Gulyás–Goulasch (N)

20. Tájak (T, I, N) A lokális identitások emlékezeti helyei Tokaj „A magyar tenger”: a Balaton Budapest Hortobágy Kolozsvár „Pannon táj” Cívis