A Víz Keretirányelv végrehajtásának kulcskérdései 2012. október 30

1. VKI és a társadalom részvétele Rákosi Judit ÖKO Zrt. A Víz Keretirányelv végrehajtásának kulcskérdései 2012. október 30

2. VKI szemléletváltás Megváltozott a műszaki, ökológiai, gazdasági szakértelem jelentősége a vízgazdálkodásban Vízgyűjtő-szemlélet, integráltság, sok szereplő Társadalom bevonás, társadalmi részvétel erősítése

3. Gazdasági elemzés szerepe Új kifejezések: „szennyező fizet elv”„költség-hatékonyság elemzés”, „aránytalan költségek, társadalmi hasznok, költség-haszon elemzés” A gazdasági elemzéskettős szerepe aVKI végrehajtásában információkat nyújt a döntéshozatali eljáráshoz, a társadalom bevonás folyamatához a végrehajtás egyik módszere Minélnehezebb elérni a célokat, annál nagyobb a szerepe a gazdasági elemzésnek ha nem érhetők el a célok: Erősen Módosított Víztestek kijelölése (EMV), mentességek.

4. Közvetett hatások szerepe Az intézkedések kiválasztását befolyásolja a közvetlen költségeken és hasznokon (hatásokon túl) a közvetett hatások értékelése is. Pl. foszforcsökkentés költséghatékonysága jobb a szántó-gyep konverziónál, de a szántó-erdő konverzió társadalmi szinten hasznosabb. A mentességek gazdasági alátámasztását, új fejlesztések igazolását, elvetését is szolgálhatja/igazolhatja az esetleges negatív közvetett hatások mértéke. Az egyes érdekcsoportok azonosítani tudják saját érintettségüket. Információszolgáltatás. Ez a döntési folyamatban jelentős információ. Cél, hogy meg tudjuk állapítani, hogy mely intézkedéseknél tér el jelentősen a közvetlen költségek és hasznok nagyságrendje a közvetett hatásoktól.

5. Közvetett hatások csoportjai Természeti erőforrásokra és természeti erőforrásokra gyakorolt hatás (pl. biomassza produkció, növény és állatfajták veszélyeztetése). Regionális hatások (pl. árvízi, belvízi kockázat változása, aszály érzékenység, vízvisszatartó képesség). Gazdasági hatások (pl. halászati, mezőgazdasági, ipari hatások, ingatlanérték). Társadalmi hatások (pl. foglalkoztatottság, emberi egészség, kellemesség, felüdülés lehetősége)

6. Miért éri meg a VKI végrehajtása? A VKI érinti a mezőgazdaságot, erdőgazdaságot, turizmust, halászatot, horgászatot, víziközlekedést,területfejlesztést. ipart Térségfejlesztés, kitörési pont (pl. viziturizmus, termálvizek) Népességmegtartó hatás (pl. rekreáció, ingatlanos értékének növekedése, foglalkoztatottság növekedése A természeti adottságoknak jobban megfelelő hosszú távon életképes gazdálkodás Közegészségügyi helyzet javulása Vízhasználatok lehetőségei javulnak Éghajlatváltozás hatásainak kezelése, mérséklése Költségek csökkenhetnek (pl. víztisztítási költségek)

7. Aránytalan költségek Mesterséges víztestek és erősen módosított víztestek lehatárolásában (ezekre enyhébb követelményeket lehet meghatározni). Természetes víztesteknél az időbeni derogáció igazolása (2015 helyett 2021, 2026) Természetes víztesteknél a környezeti célok módosítása, enyhébb követelmények meghatározása. Új fejlesztésekre vonatkozó hatásbecslés, engedélyezés Nincs általános EU módszer, két megközelítés: megfizethetőség értékelése, költség-haszon elemzés, közvetett hatások értékelése (nem feltétlenül pénzben). Az aránytalan költségek meghatározásának fontos módszere. Adott terület intézkedési programjának költségei és a jelentkező hasznok összevetése

8. Új fejlesztések, VKI szerinti elemzés Lépések: Az adott fejlesztés, tevékenység érinti-e a vizek állapotát, kedvezőtlen-e? Megtettek-e mindent a kedvezőtlen hatás mérséklésére? Van-e a vizek állapotára kedvezőbb változat? Ha van, akkor igazolni kell vagy a műszaki megvalósíthatatlanságot, vagy az aránytalan költséget Az elsőrendű társadalmi közérdeket igazolása és/vagy a két változat társadalmi hasznosságának összevetése Alkalmazás: Engedélyezési rendszer és pályázati rendszerek 8

9. Új fejlesztések, VKI szerinti elemzés, érintett tevékenységek egyes árvízvédelmi létesítmények,a hajózhatóságot biztosító folyószabályozási beavatkozások, kikötőfejlesztések, dombvidéki tározók építése,egyes belvízvédelmi létesítmények, a vízerő-hasznosításhoz szükséges egyes műtárgyak, új vízbázisok igénybevétele, új vagy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-telepek ipari szennyvízbevezetések, turisztikai létesítmények 9

10. Társadalom bevonás menetrend VKI elvárás . Teljesen újszerű megközelítés. Különböző tervezési és döntés-előkészítési folyamatokba be kellett vonni a társadalmat. Ennek megfelelően zajlott a VGT tervezése. Ütemterv, munkarend megvitatása 2007. első félév Vízgazdálkodási problémák megvitatása 2008. első félév Intézkedések megvitatása: 2009.

11. Intézkedések megvitatása A Terv tervezetek és konzultációs anyagok nyilvánosságra hozása: www.vizeink.hu Szóbeli véleményezés: területi fórumok (42 db, 1-1 alegységenként)903 szervezet, 1546 fő, 2282 észrevétel) tematikus egyeztetések (konfliktusos témák, részvízgyűjtő,országos szintű kérdések, stb.) (országosan 25 db, 723 szervezet, 1109 fő, 1547 kérdés, észrevétel szakmai egyeztetések (MHT, társulatok, HALTERMOSZ, MAVÍZ, FVM, Zöld szervezetek civil egyeztető fóruma) Írásbeli véleményezés online: www.vizeink.hu: országos háttéranyag (4 vélemény) országos (43 vélemény)+ 4 részvízgyűjtő + 42 alegység tervek (210 vélemény)

12. Tapasztalatok Több, mint 3000 észrevétel érkezett be, amire a tervezők válaszoltak, dokumentálták a választ (alegységi tervek, részvízgyűjtő tervek, OVGT melléklete) és/vagy a javaslatok egy részét beépítették a tervekbe. A legaktívabbak a vízgazdálkodási szervezetek voltak. MAVÍZ, társulatok, gazdálkodók közül, a halászat. Az önkormányzatok és az agrárszféra a jelentőségénél kisebb mértékben vett részt a konzultációkon.

13. Aktív bevonás, vízgazdálkodási tanácsok A VGT-vel kapcsolatos legfontosabb és hosszútávon is fontos, működő szervezetei a Vízgazdálkodási Tanácsok. 5/2009(IV.14.) KvVM rendelet Funkció: VGT tervezés és megvalósítás során a társadalmi kontroll intézményesített kerete. Nem döntéshozók, de javaslattevők. Országos Vízgazdálkodási Tanács (1 db) Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok (4 db) Területi Vízgazdálkodási Tanácsok VKI albizottságai (12 db) Tagság: 40% államigazgatás, 20% civil, 20% gazdasági szektor, 20% tudományos élet képviselői

14. VGT jóváhagyása A jogszabályi előírásoknak megfelelően a bizottságok és tanácsok állásfoglalásai és ajánlásai alulról felfelé integrálódtak, vagyis a TVT-k határozatait a RVT-khez, onnan pedig az Országos Vízgazdálkodási Tanácshoz továbbították. A tervek véglegesítését követően, 2009. december 11. és 2010. január 18. között valamennyi bizottság és tanács összeült, hogy a terveket megvitassa és jóváhagyja, majd az OVT 2010. március 1-jén ismételten összeült, hogy jóváhagyja az országos VGT közigazgatási egyeztetésre készült változatát.

15. Menetrend • 2010-2012 Intézkedések végrehajtásának előkészítése • Az intézkedési program teljesítésében elért előrehaladásról 2012. december 22-ig jelentést kell készíteni • 2013-2015 Terv végrehajtása • Monitoring jelentés 2013 • 2015, 2021, 2027 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata 15

16. A tanácsok szerepe A tanácsoknak a szerepe a VGT elkészültével nem ért véget: A 2012-ig zajló részletes tervezés, és az intézkedési programok beindítása vízgyűjtő-gazdálkodási tervek 6 évenkénti felülvizsgálatában és a további részletes tervek kidolgozásában is lesz szerepük. Az OVGT elfogadása óta a vízügyi és környezetvédelmi állami irányítás lényegesen átalakult. Nem hívták össze egyszer sem a Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsot. A TVT-k működnek. Az államigazgatási változások érintették a Tanácsokat is (NEKI látja el a titkársági szerepet). Új Kormányhatározat lesz, a miniszteri rendelet helyett. E szervezetek megerősítése és a működésük feltételeinek biztosítása szükséges. Mindez példamutató lehet más országok társadalom bevonási gyakorlatának is.

17. Köszönöm figyelmüket VGT és mellékletei, háttéranyagai, térképei letölthetők: http://www.vizeink.hu/?module=ovgt100505