1 / 30

A Polgári I gazságszolgáltatás Európai Napja 2013. október 25.

A Polgári I gazságszolgáltatás Európai Napja 2013. október 25. Szegedi Ítélőtábla. A bíróvá válás, mint életpálya választás. A hatalmi ágak. A demokrácia alapja a hatalommegosztás elve Elkülönül a törvényhozó, a végrehajtó és az ítélkező hatalom. Ítélkező hatalom. Végrehajtó

michel
Télécharger la présentation

A Polgári I gazságszolgáltatás Európai Napja 2013. október 25.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja 2013. október 25. Szegedi Ítélőtábla készítette: Dr. Hámori Attila

  2. A bíróvá válás, mint életpálya választás

  3. A hatalmi ágak A demokrácia alapja a hatalommegosztás elve Elkülönül • a törvényhozó, • a végrehajtó és • az ítélkező hatalom Ítélkező hatalom Végrehajtó hatalom Törvényhozó hatalom

  4. Hogyan épül fel a magyar bírósági rendszer? Kúria Kúria Négy szintű: Ítélőtáblák Ítélőtáblák Törvényszékek Fővárosi és 19 megyei Törvényszékek, Fővárosi és 19 megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok Fővárosi és 19 megyei Járásbíróságok Fővárosi kerületiek és 105 helyi Munkaügyi Bíróságok Fővárosi és 19 megyei (2013. január 1-től közigazgatási és munkaügyi bíróságok) Helyi bíróságok Kerületi bíróságok,városi bíróságok (2013. január 1-től járásbíróságok)

  5. Az ítélőtáblák illetékessége Fővárosi Győri Debreceni Ítélőtábla Pécsi Szegedi

  6. A bírói életpálya KÚRIAI BÍRÓ ALKOTMÁNYBÍRÓ ÍTÉLŐTÁBLAI BÍRÓ TÖRVÉNYSZÉKI BÍRÓ JÁRÁSBÍRÓ Bírósági titkár Bírósági fogalmazó Joghallgató szakvizsga záróvizsga

  7. A bírósági fogalmazó A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.

  8. bírósági fogalmazó = igazságügyi alkalmazott Feladata A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése. Ennek érdekében biztosítani kell részére, hogy • minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, • határozattervezeteket készítsen, • jegyzőkönyvet vezessen, • az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A joggyakorlat ideje 3 év!!

  9. A bírósági fogalmazói jogviszony létesítésének feltételei • egyetemi állam- és jogtudományi diploma, • az OBH elnöke által lebonyolított felvételi versenyvizsga sikeres letétele, • eredményes fogalmazói pályázat, • eskü letétele.

  10. Bírósági fogalmazónak nem lehet kinevezni a) aki büntetett előéletű, b) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a törvényben meghatározott ideig, d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig, e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig, f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.

  11. A fogalmazók felvételi rendje Jelenleg 1. A kinevező bírósági elnökök jelzik a fogalmazói igényeiket. 2. Az Országos Bírósági Hivatal évente két alkalommal közzéteszi a pályázatokat. A közzététel módja: • a Bírósági Közlöny, • a bíróságok központi honlapja, • a bíróság saját honlapja. + A pályázatokról szóló közleményt • két nagy példányszámú országos közéleti napilap is közli. + Az OBH elnöke az egyetemek állam- és jogtudományi karainak dékáni hivatalait is tájékoztatja a pályázati kiírásról. 3. Jelentkezési határidő: április 30. és szeptember 30.

  12. A versenyvizsga Írásbeli rész Az írásbeli vizsga húsz eldöntendő (tesztjellegű) és két bővebben kifejtendő (esszé jellegű) feladatból áll. A tesztjellegű feladatok megoldási ideje legfeljebb egy óra, a beadásukat követően kiosztott esszé jellegű feladatok elkészítésére pedig legfeljebb további két óra áll a pályázó rendelkezésére. A konkrét feladatsorokat az Akadémia a vizsga előtti napon a feladatok közül sorsolással állítja össze, és megfelelő őrzéséről gondoskodik. A tesztjellegű feladatok célja, hogy felmérje a pályázónak a jogi problémák felismerésére és eldöntésére vonatkozó képességét. Az esszé jellegű feladatok az elméleti vagy gyakorlati szempontból jelentős jogintézmények ismeretének, a pályázó ezekről alkotott véleményének jogi érvelő és írásbeli fogalmazó készségének feltárására irányulnak.

  13. Szóbeli rész A szóbeli vizsga kérdései a pályázó általános jogi műveltségének, döntési-, kommunikációs-, beszéd-, koncentrációs-, konfliktuskezelő- és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgán a pályázó az Akadémia által összeállított kérdések közül két kérdés önálló, összefüggő, nyelvileg igényes megválaszolására, kifejtésére köteles. A kérdésekre adott válasz egybefüggő előadása után a vizsgabizottság tagjai a pályázónak további kérdéseket tehetnek fel. Szóbeli vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az írásbeli vizsgán elérhető pontszám több mint 50%-át megszerezte. A szóbeli vizsgát a pályázónak egy 3 főből álló vizsgabizottság előtt kell letennie. A kinevező 30 napon belül dönt a pályázat elbírálásáról. Ennek során a sikeres versenyvizsgát tett pályázót meghallgathatja.

  14. A versenyvizsga értékelése • Az írásbeli és a szóbeli vizsgán egyaránt 60-60 pont érhető el. • Az írásbeli vizsga tesztfeladataira (kérdésenként 1-1 pont) összesen 20 pont, az esszéfeladatokra (feladatonként 20-20 pont), összesen 40 pont adható. • A felvételi versenyvizsga összesített eredménye az alábbi részpontszámokból áll: - írásbeli vizsgán elért pontszám (max. 60 pont), - szóbeli vizsgán elért pontszám (max. 60 pont), - cum laude fokozatú jogi diploma 25 pont, - summa cum laude fokozatú diploma 30 pont. • A felvételi versenyvizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a pályázó a versenyvizsga szóbeli részén is megszerezte az elérhető pontszám több mint 50%-át.

  15. A kinevező 30 napon belül dönt a pályázat elbírálásáról. Ennek során a sikeres versenyvizsgát tett pályázót meghallgathatja. Ha a pályázó több álláshelyre pályázik, az elbírálási határidő valamennyi kinevezőre együttesen vonatkozik, ebben az esetben a kinevezők a pályázatok elbírálása során együttműködni kötelesek.

  16. Várható fontosabb változások (KONCEPCIÓ) • Pályázati határidők korábbiak: március 31. és augusztus 31. • A pályázó legfeljebb öt álláshelyre nyújthat be pályázatot. • Írásbeli vizsga: a számon kérhető joganyag terjedelmének szűkítése (az Alaptörvény, a Btk., a Ptk., a Csjt., az Mt., a Be. és a Pp. ) +azesszékérdés mellett olyan gyakorlati feladatok is, amelyek alkalmasak a jelentkező ismereteinek, készségeinek és képességeinek felmérésére. • Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgafeladat olyan egyszerű szituációs/helyzetgyakorlatok, amely a jelentkezőt állásfoglalásra, ismereteinek alkalmazására késztetik.

  17. A diploma minősítéséhez kapcsolódó pontszám teljes pontszám 10%-ára csökken. • A „várólista” két évig lesz hatályos. • A meghallgatás határideje csökken, arra mindenképpen be kell hívni azt a pályázót, aki a versenyvizsgán 75% feletti eredményt ért el. • A meghallgatás módja: a kinevező mellett legalább az egyik igazgatási vezető (elnökhelyettes, kollégiumvezető) és a kinevezéssel érintett helyi bíróság elnöke is jelen van.

  18. A bírák jogállása és a bírói életpálya A bírák függetlenek. A bíró • ítélkező tevékenységében csak a jogszabályoknak van alávetve, • ítélkező tevékenységében nem utasítható, • nem lehet tagja pártnak, nem politizálhat, • nem lehet „mellékállása” (kivéve irodalmi, tudományos, oktatói munka), vállalkozása, • jogosult az anyagi függetlenségét biztosító fizetésre. A bírót az OBH elnökének felterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki.

  19. A mentelmi jog alapján • a bírót az országgyűlési képviselővel megegyező mentelmi jog illeti meg; • a bíró ellen csak a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet büntetőeljárást / szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni; • szabálysértés esetén a bíró mentelmi jogáról lemondhat; • a bírót csak tettenérés esetén lehet őrizetbevenni vagy büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni: házkutatás, motozás; • a bírói tisztséget a bírói igazolvány tanúsítja a hatóság képviselői felé.

  20. A bíróvá válás A bírói kinevezéshez szükséges • jogi egyetemi diploma • bírósági fogalmazói/joggyakorlatiidő: minimum 3 év • jogi szakvizsga; • A pályázó minimum 1 évig bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott, korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött, illetve nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, • eredményes pályázat és • további feltételek, többek között: • minimum 30. éves életkor, • büntetlen előélet, • eredményes pályaalkalmassági vizsgálat, • eskütétel, vagyonnyilatkozat tétel vállalása.

  21. A bírói álláspályázat • A pályázat kiírására az OBH elnöke jogosult. • A pályázat közzététele: Bírósági Közlöny Elérhető http://www.birosag.hu/szakmai/palyazatok • A pályázathoz mellékelni kell: - a jogi diploma közjegyző által hitelesített másolatát,  - a jogi szakvizsga bizonyítvány közjegyző által hitelesített másolatát, - hatósági erkölcsi bizonyítványt - önéletrajzot,  - 2 db fényképet. • A pályázatokat a bírói tanács rangsorolja.

  22. A rangsor A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe: a) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése, b) a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama, c) a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye, d) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, e) a jogi szakvizsga eredménye, f) a tudományos fokozat,

  23. g) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma, h) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút, i) a nyelvismeret, j) a jogi tárgyú publikáció, k) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel, l) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység, m) a bírói tanács általi meghallgatás eredménye, n) a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének véleménye.

  24. A pályázat elbírálása A pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy - a Kúriára kiírt pályázat esetén - a Kúria elnöke. A bírói tanács nem térhet el a pontozás eredményétől. A törvényszék vagy ítélőtábla elnöke a rangsorolás eredményének felterjesztésekor eltérhet a bírói tanács által felállított rangsortól az első három ranghely esetében. Az OBH elnöke az első három ranghely esetében eltérhet a megkapott rangsortól, de az eltéréshez az OBT hozzájárulása szükséges. Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat (hiányosságuk miatt) a bíróság elnöke elutasította, továbbá ha a pályázat elbírálására jogosult a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet.

  25. bíró nem bíró

  26. Vonatkozó legfontosabb jogszabályok • A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) • A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) • Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. Törvény (Iasz.) • a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet • A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájának részletes szabályairól szóló 2007. évi 5. számú OIT szabályzat (mód.: a 2010. évi 5. számú OIT szabályzat) • abíróiálláspályázatokelbírálásánakrészletesszabályairólés a pályázatirangsorkialakításasoránadhatópontszámokról szóló 7/2011.(III.4.)KIM rendelet

  27. …és végül a mézesmadzag A bírói „karrier” • 3 éves határozott majd határozatlan idejű kinevezés • Kezdő fizetés (bruttó): • fogalmazói: 148.808,- Ft • titkári: 274.120,- Ft • bírói: 430.760,- Ft • Kötetlen munkaidő • Mentelmi jog • Bérpótlékok (szolgálati idő, beosztás, stb.) • Ingyenes oktatás • Magasabb bírói címek (pótlékokkal)

  28. Hát maradt még kérdés...?

  29. …akkor

  30. Köszönöm a figyelmet!

More Related