Olasz nyelv vizsgatárgy Az érettségi rendszer tapasztalatai

1. Olasz nyelv vizsgatárgy Az érettségi rendszer tapasztalatai

2. Általános észrevételekFelsőoktatás és érettségi kapcsolata A felsőoktatásba való bejutás követelményeit a középiskolákban megszerezhető tudás/képességek alapján kell meghatározni. A felsőoktatási felvételi során a jelentkezők továbbra is választhassanak, hogy pontszámukba beszámítsák-e a középiskolai eredményeket, vagy csak az érettségi vizsgájuk eredményét (pontduplázás). A középiskolai oktatás szempontjából ösztönző tényező, hogy az érettségi alapvető szerepet játszik a felsőoktatási felvételi eljárásban. Támogatjuk, hogy az egyetemre való bejutáshoz feltétel legyen az adott szakiránynak megfelelő vizsgatárgyból vagy vizsgatárgyakból tett emelt szintű érettségi vizsga.

3. Általános észrevételekVizsgaszintek • Az érettségi vizsgatárgyak tartalmi vizsgakövetelményei és vizsgaleírásai egységesen és minden vizsgára kötelező érvényűen legyenek meghatározva. • Szükség van a két vizsgaszintre: jól bevált, hogy eltérő nehézségűek a vizsgakövetelmények az adott területen felsőoktatásban továbbtanulók és az ezt nem tervezők számára. • Helyes, hogy a középszintű vizsgák értékelését a vizsgázó iskolájának tanárai végzik. • Helyes, hogy az emelt szintű vizsgák mind a vizsgaszervezésben, mind a vizsgaértékelésben függetlenek a vizsgázó iskolájától.

4. Idegen nyelvek Pozitív fejlemény a középfokú nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. Negatív fejlemény: a NAT idegen nyelvekre vonatkozó kerettantervében 2. idegen nyelvből a minimális kimeneti követelmény A2, ami nem vizsgaképes az érettségin. Szükségesnek tartjuk, hogy a középiskolás diák a második idegen nyelvből is valós is esélyt kapjon arra, hogy legalább a középszintű érettségire felkészülhessen, tehát eljusson a A2-B1 szintre. Ehhez az alapóraszámon túl plusz órákra lenne szükség. A tanárok 59%-a ellenzi, hogy a választható érettségi vizsgatárgyak esetében a vizsgakövetelmények meghaladhatják a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott követelményeket, és azt sem támogatják, hogy a megfelelő szintű felkészüléshez az alapóraszámnak nem kell elegendőnek lennie.

5. Élő idegen nyelvek Vizsgamodell A KER szintjeit alkalmazó (középszint A2-B1, emelt szint B2), közösen kidolgozott , megegyező vizsgamodell: a változtatás is csak közös egyeztetéssel képzelhető el. Bevált és megőrzendő érték, hogy a vizsgamodell alapja a nyelvi kompetenciák (olvasott és hallott szöveg értése, az írás- és beszédkészség) mérése. A négy nyelvi kompetencián alapulnak a vizsgarész-össze-tevők/vizsgarészek, amelyek egyenlő súllyal esnek latba, a középszint Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevő kivételével, amely kisebb részesedést kap az elérhető pontszámból.

6. Élő idegen nyelvek Vizsgaleírás Jelenlegi eltérések az élő idegen nyelvek vizsgaleírása között mindkét szinten a szóbeli vizsga feladattípusában és feladatszámában vannak. Az olasz nyelv vizsgaszerkezet jelenlegi formáját megfelelőnek tartjuk mindkét szinten. Amennyiben az egységesítés igénye lép fel, elképzelhetőnek tarjuk, hogy emelt szinten az eddigi két feladat (a vita és az egyéni témakifejtés) mellé az angol nyelvi vizsgaleírást követve egy társalgási feladat is beépüljön.

7. Élő idegen nyelvekKorábbi változtatások (2008) Céljuk a követelményrendszer egységesítése: Az Olvasott szöveg értésében középszinten százzal kevesebb (1100) lett a maximális szószám. A Nyelvhelyesség füzetben nőttek a szószámok (szöveg alapú feladatok): középszinten 300-500 intervallumról 450-600-ra, emelt szinten 500-800 szóról 700-900-ra. Emelt szinten az Íráskészség vizsgarészben az első feladatban hosszabb terjedelmű, 120-150 szavas szöveget kell alkotni.

8. Olasz nyelv vizsgatárgyTartalmi vizsgakövetelmények Megfelelőnek tartjuk, megtartanánk mindkét szinten: • a nyelvi szintek beállítását, • a témakörök listáját és részletezettségét. • A vizsga kizárólag autentikus szövegeken alapul.

9. Tartalmi vizsgakövetelményekVáltoztatnánk Középszint Emelt szint A felismerés szintjén sem kérnénk a következő nyelvtani szerkezeteket: trapassatoremoto Kivennénk az aktívan használandó nyelvtani szerkezetek köréből:   passattoremoto trapassatoremoto troncamento di „buono”, „grande”, ”santo” A felismerés szintjén sem kérnénk a következő nyelvtani szerkezeteket: • congiuntivoimperfetto és trapassato • gerundiocomposto • forma passiva con andare • aggettivocomeavverbio • concordanzadeitempi del modocongiuntivo • discorsodiretto e indiretto del modocongiuntivo • forme implicite • periodoipotetico (kivéve valóságos feltétel esetén) Kivennénk az aktívan használandó nyelvtani szerkezetek köréből: • formazionedegliavverbiqualificati da aggettivi

10. Vizsgamodell Megfelelőnek tartjuk, megtartanánk mindkét szinten • a vizsgarész-összetevők/vizsgarészek nyelvi szintjét, • a vizsgarész-összetevők/vizsgarészek időtartamát, • a szóbeli tételekre és a tételsorok összetételére vonatkozó tartalmi szabályozást.

11. Vizsgamodell Változtatnánk mindkét szinten • Az Olvasott szöveg értése füzetben az írásbeli feladatsorokra vonatkozó tartalmi szabályozásban kiterjesztenénk az egymáshoz rendelés feladattípusához tartozó példákat: „(kép és szöveg, szó és definíció, összegző mondat és bekezdés, személy és információ, stb.)”. • A Nyelvhelyesség füzetben az írásbeli feladatsorokra vonatkozó tartalmi szabályozásban a következőkkel bővítenénk az előforduló feladattípusokat: „Szöveg transzformációja megadott szempont alapján (pl. cselekvő személyének, az elbeszélés idejének megváltoztatása)”. • A Hallott szöveg értése feladatsorokra vonatkozó tartalmi szabályozásban jeleznénk, hogy a több rövidebb szövegből álló feladattípus esetében az első meghallgatáskor is kis szünet különíti el a részeket. • A szóbeli vizsgával kapcsolatos nyilvánosságra hozandó anyagok mennyiségét növelnénk, több tételmintával, szituációval segítve a szaktanár munkáját. • A szóbeli vizsgarészben a vizsgázó választhasson, hogy az első feladat végeztével melyik feladattal kívánja folytatni a vizsgát.

12. Vizsgamodell Változtatnánk emelt szinten Finomítanánk a vita feladat leírását: „A vizsgázó számára készült feladatleírás egy vagy több rövid, az adott témához kapcsolódó, autentikus forrásból származó kijelentést, álláspontot tartalmaz. A vizsgázó feladata az, hogy ennek megfelelően kifejtse álláspontját, és közben reagáljon vitapartnere álláspontjára is. Ha a vizsgázó nem érvel, nem fogalmaz meg vélemény-különbséget, akkor a vizsgáztató ellentétes érvekkel szembesíti,illetve újabb szempontokat, kérdéseket vet fel, amelyek érvelésre vagy árnyaltabb véleménynyilvánításra késztetik a vizsgázót. Célszerű a kompromisszumok megtalálása, illetve a nézetkülönbségek csökkentése. A vizsgáztató törekedjen arra, hogy ne személyes vita alakuljon ki, hanem lehetséges vélemények ütköztetése (pl. „valaki erre azt mondhatná, hogy…, „sokan úgy vélik...stb.”). A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmaz néhány, az adott témához kapcsolódó lehetséges érvet.

13. Értékelési rendszer Megfelelőnek tartjuk, megtartanánk mindkét szinten: • az érettségi vizsga összpontszámában az írásbeli és szóbeli vizsgára adható pontszám arányát, • a szóbeli vizsga értékelésére vonatkozó szabályozást. • Az Íráskészség feladatlapokban megadott szituációk életszerűek. • A feladatlapok utasításai jól követhetőek. • A Hallott szöveg értése feladatlaphoz tartozó hanganyagok minősége megfelelő. • Az Íráskészség feladatlapokban megadott tartalmi irányító szempontok megfelelően segítenek a feladat megírásában.

14. Értékelési rendszer Változtatnánk mindkét szinten: • Elképzelhetőnek tartjuk az elégséges szint százalékos határának kis mértékű emelését. (15%) • Az Íráskészség füzetben az írásképre ne adjunk pontot. (Sokszor az írásképre adott pont miatt sikerül megadni a minimumpontszámot.) Inkább az elért pontból vonjuk le az egy pontot abban az esetben, ha valóban olvashatatlan vagy rossz külalakú a munka. • A szóbeli vizsgarész kiejtésre kapott pontjait is bizonyos tartalmi kritériumhoz kellene kötni, ne ezzel érje el a vizsgázó a minimumot.

15. Köszönöm a figyelmet!