TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÉS TÁVHŐTERMELÉS 2011. JANUÁR ELSEJE UTÁN

1. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÉS TÁVHŐTERMELÉS 2011. JANUÁR ELSEJE UTÁN TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS Pécs, 2012. május 9-11. Orbán Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes (FŐTÁV Zrt.) alelnök (MaTáSzSz)

2. Fontosabb változások (törvények 1) • 2011. január 1-től minden termelőre megmaradt a kötelező átvétel, de 15%-kal csökkent az átvételi ár • [2011. február, Lázár-féle javaslatok: -25%, majd -35% az átvételi árból] • 2011. évi XXIX. törvény az energetikai tárgyú törvények módosításáról • VET módosítása: KátV július 1-től, szervezett villamosenergia-piac • Tszt. módosítása 2011. április 15-től: • a termelt és a lakosságnak és KKI-nek szolgáltatott távhő árát 2011. március 31-i árszinten befagyasztják • az árak megállapításának új szabályait vezetik be: a távhő-szolgáltatás díjait - mint legmagasabb hatósági árat - és azok szerkezetét a MEH javaslatának (08.31-ig) figyelembe vételével az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg • bővíti a MEH, és - a csatlakozási díjak megállapítására - szűkíti az önkormányzatok képviselő-testületeinek feladatait, hatáskörét • előírja a távhőszolgáltatók és a MEH által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező távhőtermelők részére új működési engedélykérelmek benyújtását 2011. december 31-ig a MEH felé

3. Fontosabb változások (törvények 2) • 2011. évi CXXVI. törvény a Tszt. és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról • Tszt. fontosabb változásai 2011. október 1-től • felhatalmazza a minisztert a távhőszolgáltatási támogatás mértékének, továbbá a távhőszolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeinek megállapítására • kibővíti a MEH és pontosítja az önkormányzatok feladat- és hatáskörét • A 2011. évi CLXXXII. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról • Tszt. fontosabb változásai 2012. január 1-től • részletesen meghatározza a távhőtermelők és a távhőszolgáltatók részére a tevékenységek számviteli szétválasztásának követelményeit, • előírja, hogy a távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel

4. Fontosabb változások (kormányrendeletek) • A 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról (2011. július 7-től): • részletesen meghatározza a költségmegosztók használatának és a költségek megosztásának szabályait (2011. szeptember 1-től kezdődően) • A 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról • A Tszt. Vhr. fontosabb változásai 2012. január 1-től: • meghatározza a MEH által kivethető bírság összegének felső határát (a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százalékában), • meghatározza a közüzemi szerződés felmondása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályokat

5. Fontosabb változások (miniszteri rendeletek 1) • A 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet felhatalmazta az MVMP-t a távhőtermelők és a kapcsolt erőművek „kedvezményes” földgázellátására • az MVMP 2011. május 26-án tette közzé „kedvezményes” ajánlatát • Az 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a KKI-nek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról (hatályos 2011.10.01-től) • tételesen, termelőnként meghatározza a távhőtermelők által a távhő-szolgáltatók részére értékesített hőenergia díját, az értékesítőkre vonatkozó követelményeket, valamint a díjalkalmazási feltételeket, • rögzíti, hogy a végfelhasználó a távhőszolgáltatásért a 2011. március 31-én alkalmazott – legmagasabb hatósági árnak minősülő – díjakat köteles fizetni, • meghatározza a távhőtermelők és a távhőszolgáltatók nyereség-korlátját (a könyv szerinti bruttó eszközérték 2%-ában, a nem megtérült termelők esetében 4,5%-ában), • meghatározza a nyereségkorláton felüli nyereség esetén a „nyereség-elvonás” szabályait. • a rendelet az eddigiekben 4-szer módosult (dec., jan., feb., máj.)

6. Fontosabb változások (miniszteri rendeletek 2) • Az 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról (hatályos 2011.10.01-től, a támogatás forrása a villamos energia végfelhasználói árába „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” elnevezéssel beépített 1,20 Ft/kWh) • tételesen, termelőnként, illetve szolgáltatónként meghatározza a szolgáltatók által igényelhető támogatás mértékét (összegét), • meghatározza a támogatás feltételeit, igénylésének, kifizetésének és ellenőrzésének, valamint a jogosulatlan igénybevétel esetén a visszafizetésének szabályait. • a rendelet az eddigiekben 4-szer módosult (dec., jan., feb., máj.) • a 83/2011. (XII. 29.) NFM rendelet szerint 2012. január 1-től „a végfelhasználó a távhőszolgáltató részére a távhőszolgáltatásért a távhőszolgáltató által 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó díjnál 4,2 százalékkal magasabb mértékű - legmagasabb hatósági árnak minősülő - díjat köteles fizetni.”

7. Nemzeti energiastratégia, TFCsT • Magyar Köztársaság Kormánya H/3839. számú országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Energiastratégiáról • Az Országgyűlés ……….. felkéri a Kormányt, hogy az Energiastratégia alapján: • vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás verseny-képességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására

8. MaTáSzSz tevékenységek Aktívan segítettük az új szabályozás kialakítását (már amikor lehetett), és „finomhangolását” Felajánlottuk a regulátornak egy új, benchmark alapú árszabályozás alapelveinek kidolgozását (pályáztatott nyertes tanácsadó TIG-RES-Reál-Energo konzorcium) Részt vettünk a 2012/13. gázévi gázbeszerzés „MEH-ajánlás”-ának kidolgozásában A „MEH-ajánlás” szellemében – kisebb viharokat követően - közös gázbeszerzést írtunk ki (pályáztatott nyertes tanácsadó EnergiQ Kft., 170 millió m3/a pályáztatott mennyiség) Részt veszünk a TFCsT kidolgozásában

9. Kát és KátV után KÁTV jelölés forrása: Dr. Stróbl Alajos

10. Kapcsolt energiatermelés

11. A kapcsolt energiatermelés társadalmi haszna • href=36% • href=60%

12. A TÁVHŐ magyarországi társadalmi haszna A távhő~2/3-át Magyarországon (ma még!) a 2004/8 EU direktíva szerinti nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő. A ~6 TWh/a (ebből KÁT-os~5 TWh/a) távhővel kapcsolt villamos energia a hazai fosszilis erőművek átlagos hatásfokát alapul véve megfelel • ~35 PJ évi primerenergia-megtakarításnak • ~2 millió tonna évi CO2-kibocsátás elmaradásának • ~1 milliárd gnm3 évi földgázimport csökkenésnek A kapcsolt energiatermeléssel, ezen belül a távhőszolgáltatáson alapuló kapcsolt energiatermeléssel elérthez fogható mértékű primerenergia-megtakarítás és CO2-kiváltás konkrét műszaki intézkedésekkel az elmúlt másfél évtizedben egyetlen más területen nem valósult meg! Az eddigiekben még nem korszerűsített panelépületekben lévő ~500 ezer lakás ésszerű korszerűsítésével elérhető összes primerenergia-megtakarítás ~6 PJ/év. Ennek egyszeri beruházási költsége legalább 750 mrd forint !

13. A távhőszolgáltatás versenyhelyzete A hőpiacona termék helyettesíthetősége következtében éles piaci verseny van! Csak a kedvezményes ÁFA biztosítja a versenyelőnyt (és csak a lakossági szektorban)!

14. A távhődíj szerkezete (főtáv) A szolgáltatás nettó költségeinek ~70%-a energia, ~10%-a ÉCs és adók!

15. A (sikeres) távhőszolgáltatás alapja az olcsón termelt hő! (1) Közvetlen (forróvízkazános) távhőtermelés földgázbázison nem lehet versenyképes alternatíva! Ha a távhő hőforrásai, mint nagyfogyasztók, nem jutnak olcsóbban földgázhoz, mint a közvetlen gázfűtéssel bíró végfelhasználók (kisfogyasztó épületek), akkor a távhőrendszerek karbantartási és működési költségeivel együtt (beleértve a távhőszolgáltatók általános költségeit is) a távhőszolgáltatás sohasem lesz nyereséges a gázfűtéssel szemben a hőpiacon!

16. A (sikeres) távhőszolgáltatás alapja az olcsón termelt hő! (2) • Bécs • Budapest Előtérbe helyeződik (helyeződne?) a kapcsolt és/vagy a megújuló és hulladék(hő) bázisú hőtermelés!

17. A gázárakról sokadszor, de nem utoljára A regulátor beavatkozásai a szolgáltatók által a piacon kicsikart előnyöket általában felemésztik!

18. Mi a támogatás célja? • Egy gazdasági tevékenység támogatása akkor lehet indokolt, sőt szükséges, ha: • Az adott tevékenység fejlesztését gyorsítani kell. • A piaci árban meg nem fizetett, a társadalom és az állam számára értéket képviselő előnyöket kell elismerni. • Egyes gazdasági szereplők – elsősorban a kistermelők – piacra jutásának nehézségeit kell ellensúlyozni. • Nemzetközi kötelezettségeket kell teljesíteni. • Nemzetgazdasági célkitűzéseket kell megvalósítani. • Szociális problémák megoldását és más célokat kell közvetetten támogatni. • A kapcsolt energiatermelés támogatása a fenti összes szempont alapján indokolt (volt), kivéve az f) pontot, de eddig még arra sem sikerült jobb megoldást találni.

19. A támogatás összege • 2010-ben • KÁT-kassza 203,5 mrd Ft • Kapcsoltakra 135 mrd Ft • Megújulókra 68,5 mrd Ft • Támogatott 7.275 GWh • Átlagár ~28 Ft/kWh • Piaci villanyár ~14 Ft/kWh • Támogatás 101,6 mrd Ft • Kapcsoltakra 67,4 mrd Ft • Megújulókra 34,2 mrd Ft • 2011.júl.1-től (okt.1-től) • „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” 1,20 Ft/kWh • 44 mrd Ft Û 67,4 mrd Ft Támogatott villamos energia (GWh)

20. Hőtermelők eredő hőárának alakulásaaz új szabályozás előtt és után (főtáv) A SIKERES TÁVHŐ ALAPJA AZ OLCSÓ HŐ!

21. Vásárolt hő+földgáz-támogatás (főtáv) LÁTHATÓ A REGULÁTOR TÖREKVÉSE A „FINOMHANGOLÁSRA”!

22. Kiserőmű árbevétele

23. Kiserőmű energetikai árrése

24. Kiserőmű sparkspread

25. Kiserőművek hőtermelése 2009-2011

26. Kiserőművek hőtermelése 2009-2011

27. A kapcsolt energiatermelés gazdaságossága Kapcsolt energiatermelésnél a termelt hő ára kisebb is lehet, mint a felhasznált tüzelőanyag ára! Ugyanez fűtőművi (közvetlen) hőtermelésnél nem lehetséges!

28. A teljesség kedvéért… EEX tőzsdei árak alakulása Olajtermékek árainak alakulása 2011. október / 2008. július: ~60-65% 2011. október / 2008. július: ~85-90%

29. Megújulók rendszerintegrációjaóbuda, faluház (1) • 10 emeletes szalagház, 15 lépcsőház, 883 lakás • 2 hőközpont (5 + 10 lépcsőház) • Átlagosan 88 m3 napi és 8 TJ éves HMV-fogyasztás • Napkollektorok száma: 125 db • Teljes kollektorfelület: 1.515 m2 • Szolártárolók térfogata: 100 m3 • A rendszer beruházási költsége: 263 MFt (=173 eFt/m2) • Várt megtakarítás: hmv-hőigény 45-50%-a • Hasznosított napenergia: 1.923 GJ/év (a hmv-hőigénynek csak 24%-a!) • Megtakarított távhődíj: 6,2 MFt/év • Egyszerű megtérülés: 42,4 év (!)

30. Megújulók rendszerintegrációjaóbuda, faluház (2) • A körzet alaphőforrása egy gázturbinás fűtőerőmű (MVM É-B Fűtőerőmű Kft., csúcshőforrása földgáztüzelésű forróvízkazános fűtőmű (Főtáv) • Az adott helyen a napenergia részben nagy hatékonyságú kapcsolt termelést vált ki. • 1 GJ kiváltott kapcsolt hő primer energiában 0,3GJ többletigényt jelent, mivel a kieső kapcsolt villamos energiát kondenzáció-bankell megtermelni. • 1 GJ kiváltott közvetlen hő 1,11 GJ megtakarítást jelent primer energiában. • A primerenergia-igény és a CO2 emisszió nőtt! • A fogyasztói teher akár még nőhet is (gázturbinaüzem nyári ellehetetlenülése!) Rendszerszintű megközelítés szükséges a társadalmi haszon alapján!

31. Megújulók rendszerintegrációjabiomassza kiserőmű

32. Megújulók rendszerintegrációjafajlagos beruházási költségek

33. Megújulók rendszerintegrációja Termelt hő egységköltsége

34. Megújulók rendszerintegrációjaTársadalmi haszon

35. Megújulók rendszerintegrációjakövetkeztetések – nem a megújulók ellen! • Rendszerszintű megközelítés szükséges a társadalmi haszon alapján! • Fosszilis bázisú közvetlen (táv)hőtermelés kiváltása esetén a megújulók társadalmi haszna egyértelmű, gazdaságos megvalósításuk azonban jelentős arányú támogatás nélkül nem képzelhető el. • Nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés (vagy éppen egy másik megújuló) kiváltása esetén a megújulók rendszerintegrációja ellentétes a fenntartható fejlődés követelményeivel, támogatásuk ilyen esetekben káros, tovább súlyosbítva a KÁT-megvonás hatásait. • Az integrált (rendszerszintű) megközelítés térnyerése híján az energiapolitikai célkitűzések (EU-s vállalások) nem lesznek teljesíthetők, a támogatásokra fordított összeg egy része pedig kidobott pénz lesz!

36. Egy sikeres távhőszolgáltatás Néhány szükséges, de nem elégséges peremfeltétel: Egyirányú, következetes energiapolitika, észszerű jogi szabályozók (pl. kötelező csatlakozás, nehezített leválás), párhuzamos infrastruktúra hiánya, tudatos fogyasztói magatartás (költségosztás, belső hőmérséklet), piaci árképzés, fizetőképes kereslet. VERSENYKÉPESSÉG! Forrás: Finpro Hungary

37. A sikeres távhőszolgáltatás pillérei A távhőellátásaz ingatlanok értéknövelő tényezője 2. PILLÉR Hatékony működés Működési költségek csökkentése Korszerű vállalat-irányítás Profi munkatársak Tulajdonosi szemlélet 1. PILLÉR Olcsó hő Hatékony és fenn-tartható hőtermelés kommunális hulladék kapcsolt termelés megújulók bázisán 3. PILLÉR Piacbővítés Új fogyasztók Új termékek Vevőközpontúság Nemzeti Energiastratégia 2030 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv

38. Köszönöm a figyelmet! Szeressük az energetikát! Szeressük a távfűtést! Orbán Tibor torban@fotav.hu