A használatarányos útdíj bevezetése Magyarországon

1. A használatarányos útdíj bevezetése Magyarországon 2013. Október 4 Győr. dr. Vereczkey Zoltán

3. Elektronikus útdíj: Hogyan viszonyul hozzá a Magyar Állampolgár? Tranzit ország! Fizessenek a külföldiek!

4. Elektronikus útdíj: Hogyan viszonyul hozzá a Magyar Adófizető? Pozitívan! Hiszen ilyen mértékben csökkennek terhei!

5. Elektronikus útdíj: Hogyan viszonyul hozzá a Környezetvédő? Pozitívan! Az utak használói fizessék meg az általuk okozott környezeti károkat!

6. Elektronikus útdíj: Hogyan viszonyul hozzá a gazdaság szereplője? Gondolkodik, hogyan építi be termelői áraiba a költségnövekedést.

7. Kormány-érdekképviseletek megállapodása2005. augusztus 23-án A hazai teljesítményarányos úthasználati díjak alkalmazásának a fuvarozó vállalkozók versenyképességére vonatkozó hatásainak az elemzése A tervek szerint 2008-ra üzembe helyezendő használat-arányos elektronikus díjszedés bevezetését megalapozó hatásvizsgálatok készítik elő. Ennek egyik fontos eleme az úthasználók teherviselő képességének megállapítása a társadalmilag elfogadható díjszint meghatározásának érdekében. A teljesítményarányos rendszer kialakítása előtt az Európai Unió vonatkozó direktíváinak figyelembe vételével hatástanulmányt kell készíteni a versenyképességre gyakorolt hatások tekintetében, figyelembe véve a hazai vállalkozások hatékonyságát befolyásoló összes költségtényezőt is. A Kormány a lehetőségein belül törekszik arra, hogy a változó – részben előre nem ismert – külső feltételek a használatarányos útdíj fizetési rendszer bevezetése során ne eredményezzék a közúti közlekedési szolgáltatói szektor versenyképességének romlását. A Kormány egyetért azzal, hogy a szakmai szervezetek javaslattételi és véleményezési joggal vegyenek részt az új rendszer előkészítésében.

8. Idézet a 2008. június 6-i Kormány-fuvarozói érdekképviseletek megállapodásból: Teljesítmény- arányos úthasználati díj (ED, elektronikus útdíjfizetési rendszer) Az érdekképviseletek tudomásul veszik a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer bevezetésére irányuló kormányzati szándékot. A Kormány vállalja, hogy a bevezetés kérdésében folyamatosan egyeztet az érdekképviseletekkel és az ehhez szükséges dokumentumokat a KHEM folyamatosan rendelkezésükre bocsájtja. A Kormány vállalja továbbá, hogy az ED rendszer bevezetésére az érdekképviseletekkel történt egyeztetést követően, véleményük figyelembevételét követően kerül sor. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter olyan javaslatot terjeszt elő, amely már a bevezetéstől kedvezményt biztosít a gyakori használók és a korszerű járművet üzemeltetők számára.

9. Versenyképesség javító intézkedések (megállapodás beszkennelve)

10. 2013 június 3.

11. A LÉNYEG! A gépjárműadó mértéke a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyegesvontatók, tehergépjárművek, autóbuszok, pótkocsik esetén 1200 Ft / megkezdett 100 kg mértéktől 850 Ft/megkezdett 100 kg mértékre csökken. Az e-útdíj 7,5 %-a a helyi iparűzési adóból levonhatóvá válik Az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóeszközhitel konstrukció kerül kialakításra A megállapodásban foglaltakat 2013. év novemberében, az e-útdíj bevezetésének és alkalmazásának tapasztalatai alapján ismételten áttekintik Magyarország kormánya a fentiek mellett vállalja, hogy a fuvarozók részére a korábbiakban biztosított versenyképesség-javító intézkedéseit fenntartja.

12. Eddigi versenyképesség javító intézkedések 2010-től kereskedelmi gázolaj intézménye 2010 –től 40 Euro/nap/fő adómentes napidíj Folyamatosan megtartva az üzemanyag megtakarítási ösztönzésének 100 Ft-ig történő adómentes kifizetése 2013-tól megteremtődött a kereskedelmi gázolaj (17 Ft/liter) vissza igényelhetőségének havi rendszere

15. 2013. Június 21.

16. 2013. augusztus 20. • Egyedülálló feltételrendszer: • Kezes nélkül • Ingatlanfedezet nélkül • Kezdő vállalkozás • Árbevételi kötöttség nélkkül • Rulírozó konstrukció • A banki átfutási időhöz képest gyors elbírálás

17. Mi történik most, másképp? • Magán beruházás helyett: • tisztán állami megvalósítás! • A bevételek az Európai Unió idevonatkozó szabályozása szerint a közlekedési infrastruktúrára fordítódnak (nettó-nettó-nettó 150 milliárd) - ÁFA, - rendszerüzemeltetés költsége, - eddigi bevétel • Üröm az örömben: M5 – M6! • Az autóbuszok kikerültek a rendszerből! • Január 1. helyett július 1. • Gazdasági növekedés!

18. Állami feladat(?) – koncesszió(?) – PPP (?) örökség: évi 100 Mrd Ft-os nagyságrendű költségvetési teher Két külön „csoda”: a kőröshegyi völgyhíd és az M6-os nyomvonala

19. Tekintsük át, melyek azok a nagy témakörök, amelyekből részletesen és különállóan kell beszélnünk További versenyképesség javító intézkedések Technikai, technológiai, üzemviteli feltételek További érdekképviseleti teendők

22. Dr. Völner Pál államtitkár úr részére • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium • Tisztelt Államtitkár Úr! • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. július 11-én stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Magyar Közúri Fuvarozók Egyesületével. Az együttműködés eddigi sikerein túlmenően magának a megállapodásnak a konkrét tartalmára is hivatkozva kérem, hogy a használatarányos útdíj magyarországi bevezetésének első három hónapos működése tapasztalatait mielőbb közös tényfeltárás alapján határozzuk meg. Javaslom, hogy a korábban már a társ-érdekképviselettel közösen megjelölt problémák megoldására mielőbb sor kerüljön. • A feltétlenül megoldásra váró problémák felsorolása: • 1. Az ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítése és folyamatos működtetése: a jogkövető magatartást tanúsító fuvarozó vállalkozások abban érdekeltek, hogy az ellenőrzés rendszere zárt és teljes körű legyen. Az ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítése előfeltétele a külföldi fuvarozók díjfizetési hajlandósága megteremtésének. • Tisztelettel kérjük, hogy az államigazgatás jelölje meg azt a határnapot, amellyel az ellenőrzés műszaki, technológiai megvalósulása befejeződik.

23. 2. Az utólagos fizetés konstrukciójának kialakítása: a használatarányos útdíj bevezetését megelőző időszakban is erőteljesen jeleztük, hogy a díjfizetés lehetséges módozatai közül nem hiányozhat az utólagos fizetés lehetőségének biztosítása. Tudomásul vettük, hogy a 2012 szeptemberében megindított és eredmény nélkül lezajlott közbeszerzési folyamatot követően Magyarország Kormányának példátlanul rövid idő állt rendelkezésére a rendszer kialakítására. Sajnálattal realizáltuk, hogy az induláskor csak az előrefizetés konstrukciója tud megfelelő garanciát és biztonságot adni a rendszer üzemeltetőjének. Az utólagos fizetési lehetőség biztosítására irányuló javaslatunk jogosságát minden döntéshozó elismerte, és a gazdaság normális működésének feltételeként is megjelölte. • Tisztelettel kérjük az utólagos fizetési konstrukció bevezetésének kezdő időpontjára rögzített határidő megjelölését.

24. 3., A viszonylati jegy szabályozásának megreformálása: javaslatot szeretnénk tenni a viszonylati jegy szabályozásának kérdésében. A rendszer bemutatásának időszakában ez év májusában és júniusában a kivitelezést végzők és az ÁAK is azt valószínűsítette, hogy a meglévő flottakövető rendszerek alkalmazása és az újonnan beszerelhető fedélzeti eszközök igénybevétele lesz a domináns díjfizetési módozat, és a viszonylati jegy konstrukciója kisegítő jelleggel fog érvényesülni. A jelenlegi gyakorlat pont ellenkezője a várakozásoknak, a viszonylati jegy a domináns fizetési konstrukció és ezáltal annak szabályozási finomítása létfontosságú feladat. Nagyon sok észrevételt kaptunk a magyar tulajdonú mikrovállalkozások részéről, hogy nem rendelkeznek internet elérhetőséggel, nem kívánnak fedélzeti eszközt vásárolni, és a viszonylati jegy kisegítő konstrukcióját fogják alkalmazni. Ennek oka, hogy nem rendelkeznek állandó fuvarfeladattal, egyik napról a másikra élnek, és lakhelyükön, telephelyükön nem található viszonylati jegy vásárlására lehetőséget biztosító közreműködő. Munkamenetük jellemzően úgy történik, hogy a környezetükben megkapott fuvarfeladat végzését megkezdik, majd rakottan felkeresnek egy útba eső viszonylati jegy árusítót, és így kívánják rendezni a használat költségeit. A dilemma az, hogy a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozó eleve szabálytalanságot követ el azáltal, hogy díjköteles útszakaszon haladva közelíti meg a viszonylati jegy vásárlására módot adó közvetítőt.

25. Javasoljuk, hogy a mikrovállalkozások regisztrálást követően tudjanak megjelölni környezetükben lévő legalább 3 viszonylati jegy értékesítésével foglalkozó közreműködési pontot úgy, hogy telephelyük és a legközelebb eső értékesítési pontok közötti útszakaszon büntetést ne kaphassanak. Javasoljuk, hogy az interneten keresztül regisztráció alapján vásárolt viszonylati jegy lemondásának, módosításának végső határideje a bejelentett időpontig érvényesíthető legyen. A jelenlegi 24 órás határidő nem életszerű, nem biztosítja azt a rugalmasságot, amelyet egyébként a megbízók irányába a fuvarozó cégeknek tanúsítaniuk kell. Jól tudjuk, hogy e kérésünk gyakorlati megvalósítása csak az ellenőrzési rendszer teljes kiépítése után lehetséges. A viszonylati jegy megreformálásának kérdéskörébe beletartozónak érezzük a megváltott viszonylati jegy rugalmas módosításának lehetősége megteremtését. A fuvarozás egy rendkívül rugalmas életviszony, amelynek során Magyarország által aláírt nemzetközi egyezmények is biztosítják a feladó utólagos rendelkezési jogosultságát. Az utólagos rendelkezési jogosultság gyakorlása esetén azonban az előre megváltott viszonylati jegyek – noha lehetséges, hogy az új lerakóhely megközelítése rövidebb úthasználatot eredményez – csak úgy lehetséges, hogy új viszonylati jegyet kell váltani, és a régi befizetés nem transzponálható át. Ugyanez a helyzet értelmezhető a műszaki meghibásodott gépjárművel átrakodásának esetében, és a műszaki meghibásodott autómentők esetében. Tisztelettel javasoljuk, hogy a viszonylati jegy fent említett kérdéskörökben szükségesnek mutatkozó jogszabályi változtatást és annak következtében a kivitelező irányában teendő szerződésmódosítást az Önök által megadott határidőben végezzük el.

26. 4., A banki átutalások jóváírásának felgyorsítása: rendkívül gyakori fuvarozói panasz az a hosszú átfutási idő, amely jelenleg szükségeltetik az ÁAK-hoz átutalt útdíj-fizetést szolgáló összegeknek az adott cég ÁAK-nál vezetett számláján történő megjelenése között. Magyarországon a banki átutalások jóváírására vonatkozó törvényi határidő 4 órát jelöl meg teljesítési időtartamként. A jövőben szükséges az ÁAK belső mechanizmusainak áttekintése, és a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében az átfutási idő lerövidítése. • Tisztelettel kérjük és javasoljuk, hogy az ÁAK a banki szférához hasonlóan a hozzá megérkezett átutalásokat legkésőbb 4 óra múlva az adott vállalkozás számlájára felvezesse.

27. 5., Az elemi útszakasz újraszabályozásának kérdésköre: megítélésünk szerint elkerülhetetlen az elemi útdíjköteles útszakaszok törvényi szabályozásának és fejlesztésének elvégzése. Az útdíjtörvényben és végrehajtási rendeletében az útdíjköteles elemi útszakasz „használata”, „igénybe vétele” megfogalmazások helyett alkalmazzuk a „megtétele” kifejezést, ezzel biztosítva a tényleges használattal arányos díjszedés jogi garanciáját, így különösen is a törvény definíciójában szükséges a módosítás:útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáértmegtételéért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj. Úgy tapasztalható, hogy a 6513 km díjfizetésre kötelezett útszakasz használatarányos megtételéhez a 2075 elemi útszakasz kevésnek bizonyul, azaz sorozatosan és nagy mértékben jelentkeznek a meg nem tett kilométerek utáni befizetések. Az elemi útszakasz jelenlegi szabályozása felvet nagyon komoly jogi problémákat is. Semmiképpen sem nevezhető használatarányosnak az a rendszer, amelynek működése során olyan kilométerek megfizetésére is sor kerül, amelyet az úthasználók nem vettek igénybe. Javaslatunk nagyon egyszerű, ne az elemi útszakaszra való rálépés pillanatában, hanem az arról való lelépés esetén, azaz az útszakasz megtételekor kerüljön sor a díjfizetési kötelezettség életbelépésére. Ezzel a javaslattal szemben nem kifogás az ellenőrzés kérdésköre, hiszen minden elemi útszakasz kezdőpontja egyébként egy másik elemi útszakasz végződése is, és az előző útszakasz megtétele után leadott fizetés elegendő bizonyíték az ellenőrzésnél a díjfizetési rendszerbe való belépésre.

28. Ennek a megoldásnak nincs komoly költségvetési vonzata, hiszen a kérdéskör nem merül fel a viszonylati jegyet alkalmazóknál, akik jelenleg a 70 %-át teszik ki az úthasználóknak, és ugyancsak nem értelmezhető a nemzetközi tranzit vonatkozásában, hiszen ők útjuk során valamennyi kezdő és végponton végigmennek. Miután a rendszer finomítása az ÁAK közlése alapján folyamatosan történik, azaz a 2075 elemi útszakasz további útszakaszokra fog szétoszlani, ezért a minimális költségvetési bevételkiesés a rendszer elvárható szintű kialakítása esetén teljesen meg is szűnik.

29. 6. A Társadalmi Egyeztető Szervezet létrehozása: tisztelettel javasoljuk, hogy a Kormány az útdíjtörvény felhatalmazó rendelkezésének megfelelően és szervezeteink bevonásával haladéktalanul állapítsa meg a Társadalmi Egyeztető Szervezet létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat. Javasoljuk továbbá az Egyeztető Szerv mielőbbi felállítását is. • A gazdaság szereplői és ezen belül a fokozott érintettséggel rendelkező fuvarozói társadalom messzemenő együttműködést és toleranciát mutatott az útdíjrendszer magyarországi bevezetése idején. A rendszer szabályozásának finomítása a vállalkozók, a magyar gazdaság szereplőinek teljesen jogos elvárása. A szabályozási környezet javításán túlmenően pedig napi feladat a működési, azaz technikai, technológiai problémák folyamatos megszüntetése. A téves díjkirovások, többletszámlázások száma elfogadhatatlanul magas, a reklamációs ügyintézés pedig átláthatatlan és hosszadalmas. • A magunk részéről folyamatosan készen állunk az általunk vázolt problémák kezelésére. • Budapest, 2013.október 03. •   Tisztelettel: • dr. Vereczkey Zoltán

37. A valóság • A fuvarozói társadalom hatalmas toleranciával kezelte a rendszer indulásakor keletkezett súlyos problémákat • a jogszabályok igazodtak a rendszerhez, és nem a rendszer igazodott a jogszabályokhoz • A tesztüzem hiányából eredő költségeket a fuvarozók és a megbízók fizették meg • A használatarányosság az elemi útszakaszok kezelésével megoldható • viszonylati jegyek problematikája • Társadalmi Egyeztető szervezet hiánya • utólagos fizetés? • fedélzeti eszközök? • ellenőrzés? • áthárítás!