1 / 17

Keresztút

Keresztút. Jean Williem de Nassoy fametszetei a Beauraing -i plébániatemplomban (Belgium) Szöveg: NDWeb Forrás: www.ndweb.org Fordította és összeálllította: Farmati Anna sss. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. (Jn 15,13).

moanna
Télécharger la présentation

Keresztút

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Keresztút Jean Williem de Nassoy fametszetei a Beauraing-i plébániatemplomban (Belgium) Szöveg: NDWeb Forrás: www.ndweb.org Fordította és összeálllította: Farmati Anna sss

  2. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. (Jn 15,13) Kör alakú, de nyitott tér. Tizenkét ember ül egy asztal körül, rajta kenyér és kehely. Megoszlásuk 6-1-5, és van egy szabad hely is közöttük. Meghívás ez mindannyiunk számára egy mélyebb eukarisztikus életre: ingyenes szeretetre, jóindulatra, megbocsátásra… a földön megkezdett örök életre. Merjünk hinni ebben az új világban, merjünk helyet foglalni ennél az asztalnál. • állomás • Jézus életét adja barátaiért

  3. Halál rá! Keresztre vele! (Jn 19,14-15) 2. állomás Pilátus halálra ítéli Jézust Jézust elítélték. Teljesen egyedül maradt. Ezt jelzi a bezáruló kör. A tömeg távolról nézi. Zárt tér, ez, ami elszakadást, törést sugall… Igazságtalan perben bűnözőként ítélték el, és senki sem veszi védelmébe. Senki se törődik az igazságtalanul elítélttel. Még azok sem, akik ma hasonlóképpen ítéltetnek.

  4. Maga vitte a keresztjét, míg oda nem ért az ún. Koponyák hegyére. (Jn 19,17) A görbe vonalak játéka a tömeg és Jézus közötti távolságot szemlélteti. A tömeg félig-meddig ott van. Ott van a keresztet hordozó ember mellett. Félig-meddig ott van mellette… Ott van a keresztet hordozó ember mellett, akiről az hírlik, hogy ő a Messiás… a tömeg nem érti. De hát lehet egyáltalán érteni a kereszt botrányát? Van-e más útja a megértésnek, mint Krisztussal elindulni ezen az úton, vele, általa hordozva mindennapi kisebb-nagyobb keresztjeinket? 3.állomás Jézus vállára veszi a keresztet

  5. Megvetett volt, az utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia és a betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat. (Iz 53,3) A kereszt túl nehéz – túl nehéz az emberek szeretetlensége. Jézus elesik a kereszt terhe alatt. A tömeg még ott van, és nézi, mint vásári mutatványt. Milyen nehéz sokszor világunk terheit cipelni! A mások terheit cipelni: szülőkét, gyermekekét, barátokét, munkatársakét… Uram, segíts hordoznom mások terheit - a hozzám közel állókét! 4. állomás Jézus először esik el

  6. Íme ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak. A te lelkedet is tőr járja át…(Lk 2, 34-35) Ebben a pillanatban Jézus nincs egyedül. Valaki ott áll a közelében, vele szemtől szembe. Mária az, az ő édesanyja, aki hitt az ígéret beteljesedésében, és követi Fiát a végsőkig. Az arcvonások Jézus és Mária igenjének összhangját, találkozását érzékeltetik. A tömeg egyre inkább háttérbe szorul. Mindazoknak a kommúniója ez, akik az évszázadok során a végsőkig menően vállalták „igen”-jüket. 5. állomás Jézus édesanyjával találkozik

  7. Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után. (Lk 23,26) Ki van hát most Jézussal? Ki ez az ember, és honnan jön? Ezek közül a nyugtalan tekintetű emberek közül lép ki, és íme elkülönül tőlük. Idegen tőle az egész drámai esemény, s most mégis arra kényszerül, hogy segítsen. Uram, segíts, hogy a kötelességteljesítéstől eljussak az együttérzésig, az együttérzéstől az együttszenvedésig! 6. állomás Cirenei Simon segít vinni Jézus keresztjét

  8. Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely, de ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tiéd. (Lk 22,42) Édesanyja és Cirenei Simon támogató segítsége ellenére Jézus másodszor is elesik. Lehunyja szemét, hátának görbülete jelzi a teher súlyát. Feladja? Milyen nagy a kísértés ilyenkor inkább a halált választani! Az újrakezdés, a felállás, a szeretet az élet folytatása. Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy mindig föl tudjak állni, hogy újra és újra tudjak elindulni a szeretet útján! 7. állomás Jézus másodszor esik el

  9. Mint istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. (Kol 3,12) Ebben a hagyományra épülő jelenetben Veronika kezében látjuk a kendőt, amelyen ott van Jézus vérző arcképe. Az együttszenvedés misztériumának a képe ez – arra ösztönöz, hogy mi is töröljük le a szenvedők könnyét-verítékét. Uram, taníts meg arra, hogy a te megcsúfolt arcodat lássam mindazokban, kik szenvednek, és add meg nekem az együttérzés, a velük való együtt-szenvedés kegyelmét! 8. állomás Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak

  10. Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, magatokat és gyermekeiteket sirassátok! (Lk23,28) Három asszony fordul Jézushoz, figyelmesek – mintha hirtelen hagyták volna abba a sírást Jézus tekintetének hatására. Próbálják megérteni Jézus szavait. Ők őszintének érezték magukat saját szerepükben, de Jézus a saját és az ő missziójuk valódi dimenzióira irányítja a figyelmüket. Uram, taníts meg arra, hogy ne külsőségekben vigasztalódjam és vigasztaljak, hogy a hamis kegyességet elűzzem a lelkemből, és tudjam valós együttérzéssel siratni az igazi szenvedéseket. 9. állomás Jézus szól a síró asszonyokhoz

  11. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? (Mk 15, 34) Újra a földre zuhan, kezével takarja az arcát. Jézus már-már teljesen összeroskad. Mellette a nyílás szinte elnyeli. A teljes elhagyatottság magányát éli át. A tömeg ott van egy sarokban… a távolság közte és Jézus között egyre nagyobb. Ebben a világban Jézus egyedül van. Uram, add, hogy éjszakáim mélységiből legyen erőm mindig hozzád kiáltani! 10. állomás Jézust harmadszor esik el

  12. Életemet nem veszi el senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy elvegyem. (Jn 10,18) Míg a két kéz Jézus ruháját veszi le, ő méltóságteljesen áll, és engedi megfosztani magát. A kehely alakú vonalak az áldozatra utalnak, saját testét is odaadja, vérét, életét… hogy minden kor minden nemzete tudja meg, hogy az Isten szereti őt…. Uram, segíts, hogy én is így tudjam szeretni a hozzám tartozókat! 11. állomás Jézust megfosztják ruháitól

  13. Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. (Lk 23, 33) Jézus, a Krisztus ott van a kereszten, teljesen felajánlván magát a világ üdvösségéért – azokért is, akik elhagyták, elárulták őt. Hóhérait is beleértve. A keresztfára feszítve szemléljük hatalmas szeretetét, és engedjük felé szállni imáinkat… De ki vagy te, Jézus, hogy ennyire szeretsz minket? 12. Állomás Jézust keresztre feszítik

  14. Amikor odaértek arra a helyre, amit Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették. (LK 23,33) Jézus a kereszten. A világ minden emberéért ajánlotta fel magát, azokért is, akik elhagyták, akik elárulták, beleértve a hóhérait is. Megfeszíttetését szemlélve látjuk a hatalmas szeretet, amit hordozott, engedjük hozzá emelkedni imádságainkat… De ki vagy te Jézus, hogy így tudsz szeretni? 13. állomás Jézus meghal a kereszten

  15. Jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte a holttestet. (Mk 15,43) Úgy tűnik, a halálé az utolsó szó. A körív mégis nyitva marad, a magasságokba nyílik. Baráti kezek veszik le a sebzett, átlyuggatott holttestet a keresztről, hogy sírba tegyék. Jézus Krisztus, töviskoronás király, légy irgalmas, hogy a te szereteted megvilágosítson minket! 14. állomás Jézus testét leveszik a keresztről

  16. Erre elmentek, lepecsételték a követ, és őrséget állítottak a sírhoz. (Mt 27,66) Jézussal a halál zárult be ebbe a téglalapba. A halál és a gonosz minden erői, amelyek elborítják a mi életünket – ezeket temette el Jézus örökre a saját sírjába. Én, aki keresztény vagyok, hiszem-e, hogy Krisztus halálával a halál eltemettetett? Hiszem-e, hogy ő valóban legyőzte a halált? Uram, segíts hitetlenségemen! 15. állomás Jézus testét eltemetik

  17. Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. (Mt 28,7) A körív még erőteljesebben nyílik az ég felé, a mélye vörös. Az élet legyőzte a halált. A szeretet győzött a halál felett. A gyengédség legyőzte az erőszakot! De meg tudjuk-e mi élni ezt a győzelmet a mai világban az erőszak, az igazságtalanság közepett? Uram, add hogy lássam: te tevékenykedsz az életemben. Add, hogy az élet, a feltámadás reményének hírnöke lehessek! 16. állomás Jézus halottaiból föltámadott

More Related