Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság

1. Felsőoktatási rangsorokésa nyilvánosság Dr. Fábri György kutatásvezető OFIK

2. avagy Milyen utakra viszik a felsőoktatást a rangsorok?

3. Miért lettek rangsorok egyáltalában? • Kvantifikálható teljesítmények iránti elvárások • Medializálódás • Döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok

4. A felsőoktatási rangsorok értelme és értelmetlensége, káros vagy hasznos volta • Hogyan csináljuk mi? • Hogyan ne olvassák – avagy az egyfunkciós felsőoktatás mítosza • Hogyan ne használják – avagy a munkaerőpiaci elvárások mítosza • Hogyan lehet értelme a rangsoroknak?

5. I. A Felvi-rangsor alapvetései

7. Előzmények • Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely szakmai programja alapján indult projekt • Kutatási program a felsőoktatási tájékoztatásról 1999-2000 • Pilot-projekt: hallgatói felmérés, ennek szakmai egyeztetése felsőoktatás-kutatók, intézményvezetők és felsőoktatási fórumok képviselőivel 2001-2002 • Empirikus hallgatói felmérések: • 2003. tavasz – egyetemek; • 2005. tavasz - főiskolák • Folyamatos tájékoztatás: • Felvi.hu • Napilap-mellékletek • Egyeztetések felsőoktatás-igazgatási és intézményvezetői körben

8. A Felvi rangsor alakulása 2002: pilot-projekt: felmérés szűk körben, publikálás nélkül, csak hivatkozások 2003: adatbázisok, szűkebb körű felmérések, publikálás 2004: egyetemi rangsorok, önálló kötetben 2005: teljeskörű felsőoktatási rangsor, önálló kötetben 2006-2007: Felvi rangsor a HVG-ben

9. Módszertani fejlesztés: 2002-2003: hallgatói vélemények 2004: hallgatói vélemények új kérdőív alapján + intézményi adatszolgáltatás 2005: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + munkaerőpiaci tájékozódás 2006: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + oktatói/munkaerőpiaci felmérés + szakos keretek

10. Követelmények Szakmai érvényesség Módszertani hitelesség Laikus használhatóság Intézményi elfogadottság

11. Szempontok Hallgatói minőség Oktatói minőség Népszerűség Elégedettség Presztízs

12. Rangsor-alkotó információs bázis Adatsorok Hallgatói vélemények Oktatói vélemények Munkaerőpiaci információk

13. Adatbázisok az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai, illetve intézményi adatgyűjtése; az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló, oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatok; egyéb nyilvános információforrások a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés köréből (KSH, NKTH, MTA stb.) álláshirdetések a legnépszerűbb médiafelületeken (HVG, Jobline stb.);

14. Miért lehetnek érdekesek a hallgatói vélemények? • Szemléleti alap:a felsőoktatási szolgáltatás fogyasztóinak nézőpontja • A vélemények esetlegességének ellensúlya: szociológiai mintaképzés által biztosított objektivitás • Információs legitimitás: • saját intézményről alkotott vélemény • intézményekről alkotott közvélekedés • + Intézményi visszacsatolás: • fejlesztésekhez, minőségbiztosításhoz jó alap, • egyedi kérések alapján speciális kérdésekkel, panelekkel kiegészíthető

15. Rangsortípusok Szakos rangsorok Karok rangsorai képzési területen belül Karok rangsorai a teljes képzési kínálatban

16. II. Mit rangsorolunk?Az ezredforduló átalakuló euroatlanti felsőoktatása 16

17. A képzés alapelemeinek változása történeti visszatekintés: praktikus tudás és elméleti képzés viszonyának változásai a kulturális funkció súlya csökken a tudástőkét adóhoz képes a nemzeti funkció a nemzetköziesedés hatására átalakul a versenytér részben nemzetközivé válik az intézmények és az oktatók finanszírozásában csökken az állami felelősségvállalás elitcsoportok érdekérvényesítő erejének módosulása, szakterületi presztízsek elmozdulása 17

18. zárt képzési keretek fellazulása: idő tér hely tematika intézmény 18

19. Új gazdasági tendenciák és képzési elvárások munkaerőpiac nemzetközivé válik termelési kultúra helyiértéke megnő, jellege standardizálódik a politikai-társadalmi közeg kiegyensúlyozottsága elsődlegessé válik a tőkebefektetésben a szellemi hozzáadott érték termelése átlépi a nemzeti határokat gyakorlatias és rugalmas tudáselemeket igényel a termelés általánossá válik az átképzési igény a végzettségek iránti elvárások módosulnak a diploma, felsőfokú képzettség relatív versenyelőnye megnő Európában az egyetemek-főiskolák technológiai fejlesztő hellyé válnak 19

20. „Másodgenerációs technikák” A képzés, mint szolgáltatás Klasszikus szerveződés, mint kompetitív hátrány Identitásőrzés az „outsourcing” segítségével 20

21. Mindentudó kulcsszavak: munkaerőpiac ? munkaadók ? képzési elvárások ? Bologna 21

22. A munkaerőpiac provokációja: „A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a ‘jövőben’, feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.” (Peter Drucker; Forbes 1997) 22

23. III. A munkaerőpiaci elvárások mítosza 23

24. Elvi problémák: Munkaerő-szükséglet korlátozott tervezhetősége Szaktudások piaci értékének változékonysága Kompetenciák elsajátításának többféle útja Akadémiai és praktikus képzési logika eldöntetlen versenye Egyéni életstratégiák sokfélesége 24

25. Tapasztalatok a munkaadói véleményalkotásról kiérleletlen ismerethiányos cég- és munkakör-specifikus ellentmondásos 25

26. Személyes adatközlés tapasztalatai: általánosságok nyelvtudás, informatikai ismertek felkészültség, használható tudás gyakorlatiasság 26

27. Releváns konkrétumok Habituális elvárások feltűnő hangsúlyossága Szakterületi fókuszálás Munkahely típusa meghatározóbb, mint a szakterület 27

28. „Bologna” belső ellentmondásossága a munkaerőpiaci igények szempontjából: Alapképzés tartalma: általános tájékozódás, alapismeretek vagy munkaerőpiacon használható praktikus képzettség ? 28

29. IV. Mire és hogyan használjuk jól a rangsorokat?

30. Kiindulópontok Többfunkciós felsőoktatás Tudástőke átadása Szakértelmiségi képzés Szocializáció Értelmiségi közeg önépítése Munkaerőpiaci zsilip Pályamódosítás, önfejlesztés bázisa Többrétegű szolgáltatási kereslet Gyors munkaerőpiaci érvényesülés Társadalmi pozícionálás Szociális-szubkulturális sajátosságok megélése Hosszútávú életpálya-építés

31. Alapfunkciók a felsőoktatás számára Intézményi önértékelés, stratégiák, ehhez mélyelemzések Idősorok áttekintése Sokszempontúság mint szemléleti elem Intézményi PR Felsőoktatás-politikai elemzések

32. Alapfunkciók a hallgatók számára Egyéni és közösségi informáltság növekedése Hallgatói véleményezés speciális formája Intézményi PR: felemás hallgatói érdekeltség

33. Többszempontú rangsor-olvasás szükséges! Szakmai jellemzők Népszerűség Karrier-szolgáltatások A hallgatói élet szolgáltatásai

34. Mire jók a rangsorok? Mekkora a valóságos motivációs erejük? Továbbtanulás Intézményi stratégiák Felsőoktatás-irányítás Mennyire megalapozottak? empirikus bázis adatszerűség Követelmény: módszertani előfeltevések felfedése! Ebből következő értelmezési lehetőségek Jó és rossz percepciójuk, annak következményei

35. A hasznos rangsorműködés: • Az információ demokratizálása • Nyilvánosság a felsőoktatáson belül • Nyilvánosságban tematizálás • Medializálás veszélyeinek megelőzése • Megoldás: viszonylagosság hangsúlyozása, szakmai hitelesség, konszenzus, elkötelezettség, értékvilág

36. Diskurzus- és nyilvánosság-igény: • az akadémiai értelmiség • a média • a forrás-menedzsmentek • a döntéshozók folyamatos egyeztetés teremti meg azt a nyilvánosságot, aminek közegében a rangsorok értelmesen lesznek használhatók • a továbbtanulási döntésekhez • az intézményi stratégiákhoz • a felsőoktatás-politikai döntésekhez!

37. Köszönöm a figyelmüket! Budapest, 2007. november 28. Dr. Fábri György www.fabrigyorgy.hu