A MINŐSÉG FOGALMA,

1. A MINŐSÉG FOGALMA, A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE

2. Alapvetően három minőség értelmezés különíthető el: 1.Szabvány alapú, döntően gyártói minőség értelmezés 2.Piaci, fogyasztói, kereskedelmi minőség értelmezés 3.Többféle fogalom egyidejű használata

3. SZABVÁNY ALAPÚ, DÖNTŐEN GYÁRTÓI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS: – „... a minőséget a tényleges és az előírt érték vagy pedig a tényleges és a határérték (felső, ill. alsó tűréshatár) összehasonlításával lehet megítélni.” (Dutschke) – „... jelzi azt, hogy valamely gyártmány mennyiben felel meg a rajzokban lefektetett műszaki előírásoknak.”(Juran)

4. – „A minőség statikus értelemben a termék megfelelősége, azaz az a tulajdonság, hogy a jellemzők mennyire felelnek meg a vonatkozó (országos, szakmai, üzemi) szabványok, szerződések, ellenőrzési utasítások, esetleg rajzok követelményeinek. Ha ezen okmányok nem állnak rendelkezésünkre, határozott minőségről nem beszélhetünk.”(Balogh-Dukáty-Sallay)

5. PIACI, FOGYASZTÓI,KERESKEDELMI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS: – „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó (felhasználó) igényeit.” (Juran) – „A minőségről olyan értelemben beszélünk, ahogy a fogyasztók értékelik a minőséget.”(Starr)

6. –”Olyan minőséget kell biztosítanunk a gyártás során, amit az átlagos fogyasztó elvár.”(Maynard) – „A minőség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amely lehetővé teszi, hogy megfeleljen a kimondott vagy kimondatlan igényeknek. A minőség: használhatóság, biztonság, megvalósíthatóság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság stb.” (Freund)

7. – ”A minőség valamely termék vagy szolgáltatás jellemzői és tulajdonságai összességének alkalmazkodási foka a vevő szükségleti követelményeinek összességéhez, annak az árnak és szállítási feltételeinek a határai között, amelyet a vevő hajlandó elfogadni.”(Groocock)

8. TÖBBFÉLE FOGALOM EGYIDEJŰ HASZNÁLATA: – „A termékminőségnek két oldala van. A termelői, amelyet a műszaki utasítások által előirányzott tulajdonságok összessége jellemez, és a fogyasztói, amelyet a termék felhasználása folyamatában előálló megfelelő eredmények jellemeznek.”(Sziszkov)

9. – „Objektív minőség, mely az anyag mérhető (kémiai, fizikai, mechanikai stb.) tulajdonságait veszi figyelembe;szubjektív minőség, amelynél az adott terméket az igények kielégítésére való alkalmasságának fokozatai szerint értékeljük; végül, ha a vásárlóerő hatását is vizsgáljuk, eljutunk az ökonomikus minőséghez.”(Hoffmann) – „Funkcionális minőség: rendelkezés szerinti hasznosság, használati megbízhatóság, emberi tényezők; nem funkcionális minőség: típus, forma, választék, ár, presztizs, korszerűség.”(Starr)

10. – S. Shiba a Japánban kialakult négy minőségszintet fogalmazta meg: I. szint: megfelelés a szabványoknak (az előírásoknak); 1960 II. szint: megfelelés a használatra, a felhasználásra való alkalmasságnak; 1970 III. szint: megfelelés a vevők jelenlegiigényeinek,megfelelés a költségeknek; 1980 IV. szint:megfelelés a vevők látens (rejtett) igényeinek; 1990

11. A minőség négy szintje A siker = megfelelés… … a vevő látens igényeinek … a vevő nyilvánvaló igényeinek … a használatra alkalmasságnak … a szabványok követelményeinek

12. A piaci versenyben az első három megfelelőségnek mindenképpen teljesülnie kell, a negyedik versenyelőnyt jelent. További, jövőbeli megfelelőségek (2000): – megfelelés a vállalati kultúrának – megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak – megfelelés a társadalmi méretű, közös tanulás igényének.

13. MSZ EN ISO 9000:2001 szerint: • MINŐSÉG: annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. Jellemző:megkülönböztető tulajdonság Minőségjellemző:terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos jellemzője Követelmény:kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező

14. Egyszerűen megfogalmazva: a minőség azt nyújtani a vevőnek, amit akar, amikor és ahol akarja, folyamatosan és megfelelő árért.

15. Korszerű minőségügyi szemléletben nem egy termék, hanem a teljes termelési és fogyasztási folyamat minőségéről beszélünk. A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára.

16. Minőséghurok vagy minőségspirális: Tervezési/specifikációs műszaki tevékenység és gyártmánytervezés Marketing és piackutatás Selejtezés használat után Anyagbeszerzés Folyamattervezés és fejlesztés Műszaki szolgáltatás és karbantartás Gyártás Felszerelés és üzemeltetés Ellenőrzés, próba és vizsgálat Értékesítés és elosztás Csomagolás és tárolás

17. FEJLŐDÉSI SZAKASZOK • minőségellenőrzés • minőségszabályozás • minőségirányítás integrált irányítási rendszer • teljes körű minőségirányítás (TQM) TQM elveken alapuló integrált irányítási rendszer

18. A MINŐSÉGELLENŐRZÉS FEJLŐDÉSI SZAKASZAI:  kisiparos minőségellenőrzés: – minimális munkamegosztás – termelés és ellenőrzés nem válik szét

19.  művezetői minőségellenőrzés (első ipari minőségellenőrzési forma): – műhelyrendszerű gyártás – művezető a minőségszint meghatározója, a minőség elbírálója – termelésirányítási és minőség ellenőrzési funkció az összes többi vezetői funkció mellett – cél: hibás termék, munkahely, dolgozó megtalálása

20.  önállósult (funkcionális ) minőségellenőrzés: – funkcionális termelésszervezés – funkcionális minőségellenőrzés • önállósult, független ellenőrök • speciális minőségellenőrzési módszerek • kifejlesztése, kutatása – cél (elsősorban): hibás termék kiszűrése

21. Mindkét szakasz jellemzője: – utolsó termelési fázis utáni minősítés – ellenőrzés csak a hiba tényét állapítja meg • – hiba okának feltárása, ismétlődésének • megakadályozása vagy megelőzése nem • történik meg

22. MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS: – stratégiai jellegű változások: • a készáru ellenőrzésen kívül uralkodóvá válik a • nyersanyagok (idegenáruk, alkatrészek stb.) • rendszeres, tervezett ellenőrzése is • gyártás közbeni ellenőrzés • hiba okának feltárása céljából adatok rendszeres • elemzése, visszafelé áramló információrendszer • kiépítése és működtetése

23. – taktikai jellegű változások: • sajátos, tudományosan megalapozott módszerek • kialakulása(valószínűségszámítási, matematikai- • statisztikai alapokon nyugvó mintavételi eljárások, • átvételi jelleggörbék, sokaság-minta arányok stb. • kidolgozása a késztermék /idegenáru/ minőség- • ellenőrzésére) • gyártásközi szabályozó kártyák

24. Alapelv: a hiba elkerülése mindig olcsóbb, mint az elkövetett hiba utólagos megkeresése, feltárása és kijavítása. Az 1:10:100 szabály: A ráfordítás 1, ha a hiba/probléma saját munkaterületen belül kerül feltárásra és kijavításra, 10, ha a hiba/probléma feltárása és kijavítása azután történne meg, hogy a saját keletkezési helyét el hagyta, de a cégen belül, 100, ha a hiba/probléma a vevőnél kerül feltárásra és kijavításra.

25. MIÉRT FONTOS A NULLHIBA? 99,9 %-os hibamentesség a gyakorlatban: • havonta egy órán át szennyezett ivóvíz folyik a csapból; • hetente 500 rosszul végrehajtott műtét; • óránként 22.000 hibás banki átutalás; • óránként 1.600 levél elvesztése; • a frankfurti repülőtéren naponta 2 légibaleset. • Németországi adatok alapján

26. ELSŐRE JÓT!

27. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.

28. MINŐSÉGTERVEZÉS • A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.

29. MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.

30. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS • A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.

31. MINŐSÉGFEJLESZTÉS A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.

32. TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) A szervezet minőségközpontú irányítási eljárása, amely összes tagjának részvételén alapul és azt célozza meg, hogy hosszú távon sikerrel nyerje el a vevő megelégedettségét és hasznára váljon a szervezet összes tagjának, valamint a társadalomnak.