A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével

1. A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen 2007.04.03.

2. Motto • Az ember addiktiv lény: bármit képes megszokni, ami jó neki. • “Drogprobléma az, amit az adott társadalom annak tekint” • Az ópium 1868-ig szabad forgalmú, a kokaint a Coca-Cola 1%-ban tartalmazta 1906-ig. A kávé ugyanabban az időszakban “méreg”. A nikotin körül most kezdődött változás.

3. Miért vagyunk dühösebbek a szerfüggőre? • „Magának kereste”, (a dohányzó TBC-s?, diétát nem tartó diabeteses?) • Csakhogy: az emberi viselkedés jutalom- büntetés vezérelt • Nem látszik a szenvedés (a diétát nem tartó epebeteg közvetlenül megkapja a büntetetést: köves roham) … • Az alkohol, vagy drog ezzel szemben közvetlen hatásását tekintve jutalmaz. (A diabeteses az édességgel, a hypertoniás a sózással, a vesebeteg a fűszerekkel, a TBC-s a dohányzással)

4. Szenvedélybetegségekben használt fogalmak Intoxicatio (személyiségre + szerre jellemző) mértéke: %-ban adható meg Abusus (inadequat adag, -élethelyzet, -kultúrális forma) Veszélyes szerhasználat (életmóddal interferál) Ártalmas szerhasználat (testi/lelki károsodás) Függés (megvonásos testi tünetek + szer éhség) Tolerancia (azonos hatáshoz növekvő adag)

5. Tolerancia • A lebontás gyorsul • A receptor érzékenysége csökken • Kondicionált: környezet-függő hatás • Kereszttolerancia: más szer iránti érzékenység is megváltozik • Szenzitizáció (fordított tolerancia)

6. Az addikció okai • Genetikai (opiát receptorok, transzmitter-, bontó enzimek mennyisége) • családi értékrend (tanulás) • baráti értékrend (modellkövetés) • társadalmi értékrend (tiltás, vallási előírás) • Bio-pszicho-szociális modell: A “túlélés” stratégiája: “optimális complexitás” elve. • A szenvedélybetegség az egyén és környezete közötti komplexitás discrepantiájában gyökerezik.

7. Az addikció befolyásolói • gyógyszer szerkezet • hozzáférhetőség • kulturális közeg • személyiség szerkezet

8. A kultúra és a drog találkozása 1. • Szelekciós folyamat (se túl jó, se túl veszélyes nem lehet) • Oka: a szorongás minden kultúrában jelen van, genetikailag determinált (a túléléshez szükséges) - „sün elmélet” • Hosszmetszetileg az adott kultúrában “életképtelen” drogok kiszelektálódnak

9. A kultúra és a drog találkozása 2. • Keresztmetszetében: földrajzi és kultúrák közötti változások • A fogyasztás biológiai szabályozása mellett erős szociális szabályozás : ld. Amerika felfedezése után az indiánok, vagy India alkoholfogyasztása, Európában a cannabis, vagy kokain, opiátok: munkaközpontú kultúrában a munkaképességet, illetve munka iránti késztetést romboló szer a kultúra alapjait támadja meg. Ezért: kávé, tea, csoki, nikotin egyértelműen addictiv, de nem vonja el a munkától

10. A kultúra és a drog találkozása 3. • A nyugati típusú kultúra jelenkori életritmusának inkább a stimulánsok felelnek meg, mint a társasági, meditatív, aktivitást csökkentő kannabisz származékok. A szórakozási formákhoz kiszelektálónak a hozzájuk leginkább megfelelő drogfogyasztási szokások is (“diszkó-drogok”). • Magyar specialitás: • rendszerváltás (gyors társadalmi változás) • Hozzáférhetőség és droghasználati szokások

11. Ha rövid az idő, ne arról beszéljünk, hogyan csináljuk, hanem hogyan szemléljük

12. A „jó közérzet” idegpályái agykéreg agytörzs Az agyi jutalmazó-rendszer

13. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? Morális modell Tanulási modell Betegségmodell Önmedikalizációs modell Szociális modell Integratív modellek Kettős diagnózis

14. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?1 kliens therapeuta morális modell erkölcsi bíró A kezelés hatékonyságát veszélyezteti

15. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?2 kliens család tanulási modell mintakövetés A kliens felelőssége: tanulás vagy a tanulás elmulasztása

16. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?3 Betegség modell csak tüneti kezelés A gyógyszeres kezelésben hisz de nem törődik az okokkal  vakfoltok  visszaesés-, öngyilkosság veszélye

17. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?4 önmedikalizációs modell komplex kezelés közös hárítás  cinkosság A secunder addikció célzott kezelést igényel!! Kezelés közben modellt váltani!

18. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?5 Szociális modell környezet felelőssége „blaming victim”  visszaesés A környezet felelősségének túlhangsúlyozása

19. Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?integrativ modell Kettős dg: az alapmodellek csapdái elkerülhetők Veszély: a kliens és orvos modellje nem illeszkedik • kooperáció helyett antagonizmus • közös vakfolt

20. Craving (sóvárgás) Craving: tudatosuló, de befolyásolhatatlan hajtóerő a szerfogyasztásra Spanyol tanulmány: 50% a relapsus, csak 6% képes szociális, kontrollált ivó maradni. A kismennyiségű alkohol “priming” effektusa a cravingre magyarázza a kontrollálatlan ivásba való átmenetet. A craving vagy képes a „coping skill” felélesztésére, vagy a visszaesés irányába hat.

21. Craving (sóvárgás) „Feltételes reflex”: a szer és a fogyasztására ösztönző körülmények összekapcsolása  A válasz: a szer okozta jó élmények felidézése külső Fogyasztásra ösztönző körülmények: belső

22. Fogyasztásra ösztönző körülmények Külső: a fogyasztással összekapcsolódó környezeti ingerek Belső: érzelmi és kognitív állapotok (stressz, hangulatzavar, unalom) Maga a szer indítójel (szín, illat, íz, körülmények) a folytatásra. Az első adag igen erős trigger a folytatáshoz. Egymást erősítve kombinálódhatnak.

23. A craving mai szemlélete • Pozitív (jutalmazó) • Negatív (könnyebbítő) • Kényszerítő

24. Teendő 1. a kiváltó helyzetek minimalizálása  elkerülő manőverek DE helyette alternatívákat kidolgozni, hiszen az unalom ismét a sóvárgás előidézője. 2. A sóvárgásra serkentő ingereket „megküzdő stratégiákkal” összekapcsolni. önkontroll fejlesztő training, stressz-kezelő készség training ...

25. Idegrendszer Állandóság Változás • A rendszer jellemzői (1): • Több tagból épül fel • Feed-back (visszacsatolásos szabályozás) • Cirkuláris okság elve

26. Idegrendszer Állandóság Változás • A rendszer jellemzői (2): • A tagok között funkcionális kapcsolat van  • Egy tag változása a rendszer egésze változik • Homeosztázis: dinamikus egyensúlyi állapot • Feed-back elv: pozitív / negativ

27. Szemléletváltás A természeti törvények logikája nem tartalmaz értékítéletet. Az értékelés más dimenzióban történik: Orvosilag: egészséges/ beteg Erkölcsileg: jó/ rossz

28. A korszerű kezelés elvei • A rendszer elv: a szer beépül, az egyensúlyi állapot (homeosztázis) a szer segítségével tartható fenn • Az elvonás alatt: egyszerre vannak jelen (már) a megvonási tünetek + (még) a krónikus szer-jelenlét okozta tünetek • Az új egyensúlyi állapot stabilizálása IDŐ-t igényel, • A gyógyszer nem rövidíti, csak enyhíti !

29. A rehabilitáció paradoxona: - Az orvos egy olyan rendszerbe (beteg egyén) avatkozik be, amelyben működnek a szabályozás elvei - Emellett további nagyobb rendszereknek is része (család, munkahely) ott is érvényesül a szabályozás, (homeostasis, ellenreguláció), - Ráadásul az orvos maga és tagja a rendszernek (társadalom) . . .

30. Üzenetek I. • Krónikus betegség • Sokan lesznek • Érthetetlenek • A craving értelmezése

31. Üzenetek II. • Csak a komplex terápia esélyes • IDŐ • Rendszer elv

32. Amit tehetünk 1. • Fölismerni a szomatikus panasz, tünet mögött a függőséget (“gondolni rá”) • Értékítélet nélkül, semlegesen kérdezni • A hozzátartozók “edukációja”

33. Amit tehetünk 2. • A jelenlegi életstílus az “itt-és-most” felértékelését hozta • A feladat ezzel szemben a távolabbi jövő realitás-értékének növelése. Ez nem sikerül egyhamar ... • Saját magunkat kíméljük a fölösleges frusztrációtól, azáltal, hogy jobban értjük, ami történik.