Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus -

1. összeállította: Jójárt Eszter Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt.- hétfői kurzus -

2. Áttekintés • Használati kötelmek: • bérlet • haszonbérlet • lízing • franchise stb. • Tevékenységkifejtő kötelmek: • vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem • megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) • stb.

3. A bérleti szerződés 1. • Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében. • Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő • Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a „lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan). • Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok • Időtartama: határozott vagy határozatlan.

4. A bérleti szerződés 2. • Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára, tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs) • Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe) • Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj) • Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

5. A bérleti szerződés 3. • A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén • A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

6. A bérleti szerződés 4. • Megszűnés speciális szabályai: • feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte • dolog elpusztulása • rendes felmondás15 napos felmondási idővel: főszabály szerint csak határozatlanidejű szerződésnél lehetséges • rendkívüli (azonnali hatályú felmondás): szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges. • Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

7. Haszonbérleti szerződés • Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében • Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag) • Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség. • Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

8. Lízing • Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan • Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén) • Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték >valódi érték okán) - 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

9. Franchise • Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb • Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő • Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel, akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban • Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj) • Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok • Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat megvalósítása

10. A vállalkozási szerződés 1. • Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében. • A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik. • Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

11. A vállalkozási szerződés 2. • Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok). • Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.). • A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

12. A vállalkozási szerződés 3. • Elhatárolási kérdések: • Megbízás-vállalkozás • Fuvarozás-vállalkozás • Munkaszerződés-vállalkozás • Szállítás-vállalkozás • Adásvétel-vállalkozás

13. A vállalkozási szerződés 4. • Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain). • Alvállalkozó igénybevételéneklehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

14. A vállalkozási szerződés 5. • Lehetetlenülés és jogkövetkezményei: • Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek); • Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj • Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)

15. A vállalkozási szerződés 6. • Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni. • Kárveszély átszáll az átadással. • A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

16. A vállalkozási szerződés 7. • Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb. • A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót. • Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”! • Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

17. A megbízási szerződés 1. • A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem. • Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni. • Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

18. A megbízási szerződés 2. • Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!! • Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is. • Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető). • AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!

19. *Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái • Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. • Fajtái: • törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); • ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)‏ • szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

20. Meghatalmazás és megbízás elhatárolása • Meghatalmazás: • Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. • Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. • Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

21. Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. • Megbízás: • Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). • Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. • A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátásapl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem! • A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés. *

22. A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei • Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.) • A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.). • A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha: • bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül); • bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése, • a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, • a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

23. Bizomány • Általában három pólusú jogviszony: megbízó---bizományos----3. személy (de! önszerződés lehetősége) • Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés • Tőzsdei ügyletek • Adásvétel vagy más szerződés megkötése • Limitár • A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége: • saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel, • a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).