A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai)

1. A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai)

2. 1) A képesítési rendszer fogalma és előzményei – a tanulási folyamat szervezése 2) A jelen képesítési keretrendszerek alapelemei – a tanulási folyamat szervezése

3. A tanulási folyamat képesítési rendszereinek összetevői: a) tanulási eredmény, kompetencia a képesítési rendszerben b) a képesítési rendszer rendszerszerűsége: szint (level) és szint-leírás c) a képesítési rendszer elemi formái: munkaterhelés alapú kredit d) a képesítési rendszer minőségei e) a képesítési rendszer lebontása, a profil

4. A képesítés fogalma, múltja Kontrasztunk: a humboldti egyetem képesítési koncepciója „Korántsem volt ostoba ötlet attól, akiben először fogamzott meg a gondolat, hogy a tudományosság egész foglalta mintegy intézményszerűen volna kezelendő, aholis ahány tudományszak, azok letéteményeseként annyi nyilvános tanár, professzor alkalmaztatnék, akik egyfajta egyetemnek nevezett tudós közösséget alkotnának, amelynek autónómiája volna, mert tudósok mint tudósok felől csak tudósok ítélhetnek; s amely egyetemnek ennélfogva jogában állna, hogy fakultásai útján az alsóbb iskolákból magasabba lépni törekvő tanítványokat vegyen föl, valamint előzetes vizsga nyomán, saját hatalma alapján mindenki által elismert rangot ruházzon szabad tanárokra, akiket doktoroknak neveznek.” (I. Kant)

5. XX. század utolsó harmadára • A tudás természetének átalakulása • Az absztrakt, átfogó tudás társadalmi kiterjedtségének, szükségletének átalakulása • Az átfogó tudás személyes és közösségi érték-centrum

6. ÚJ KÉPESÍTÉSI ESZMÉNY: A tanulási folyamat centrális szerepének elismerése A képesítések rendszerszerűsége, globális felépítése Megvalósulása: a bologna folyamat Magyar felsőoktatás: előzményprojektek, kormányrendeletek, törvény – csak formális lépések

7. Példa 2007-ből (tanári magyar szak KKK): A tárgycsoportot elvégző hallgatók rendelkeznek olyan korszerű értelmezési, interpretációs apparátussal, amely segítségével képesek a többértelmű, kifejező funkciójú szövegek fogalmi hátterének megragadására és képesek az értelmezési szövegmegértési stratégiák hatékony iskolai átadására. Magas szintű képességgel rendelkeznek a többértelmű, képies szövegek és más közegű (multimediális) kulturális jelenségek értelmezése terén.

8. MAB (végleges) változat: Az irodalmi szövegértés, szövegolvasás modern módszerei, háttérelméletei. A többértelmű, kifejező funkciójú szövegek fogalmi hátterének megragadását, az értelmezési szövegmegértési stratégiák hatékony iskolai átadását segítő, korszerű értelmezési, interpretációs apparátus.

9. Az új európai képesítési koncepció kialakulása, formája • angol-skót képesítési leírások (1990-es évek) • Európai Nyelvi Portfólió (1998-2002) • Dublini Szintleírás (2002-2004) • Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere (2005) • Európai Képesítési Keretrendszer (2008)

10. Dublini Szintleírás • Szinteket (ciklusokat) jelöl meg (rendszerbe szervezi a képesítéseket • Kompetencia-tipológiát ad, megjelöli a tanulási eredmények jellegét, belső szerkezetét.

11. Dublini Szintleírás – egy elem példája RÖVID CIKLUS egy általános középiskolai tanulmányokra épülő és jellemzően a magasabb szintű tankönyvek szintjén álló tudással és megértéssel rendelkeznek. ELSŐ CIKLUS egy általános középiskolai tanulmányokra épülő, azokat meghaladó, magasabb szintű tankönyvekre is támaszkodó, de jellemzően a szakterület élmezőnyét is érintő ismeretekkel rendelkeznek MÁSODIK CIKLUS olyan ismeretet és megértést tanusítanak, amely az első ciklus elzárásaira alapul és meghaladja azt, és amely lehetőséget ad eredeti gondolatok kialakítására és alkalmazására gykran kutatási környezetben HARMADIK CIKLUS egy szakterület rendszerszerű megértéséhez jutottak és elsajátították a szakterülethez kapcsolódó kutatási készségeket és módszereket

12. Dublini Szintleírás (tanulási eredmény tipológia) • Ismeretszerzés és megértés cselekvése • Az ismeret és megértés alkalmazása • Érvényes hátterű ítéletek és választások megtétele • Az ismeret és megértés kommunikálása • A tanulás folytatásának képessége

13. Képesítési leírás dublini módra a 413 projektről A 4.1.3. TÁMOP projekt résztvevői a programban való sikeres részvételük során • megismerik és értik a képesítések, képesítési keretrendszerek általános fogalmát, annak összetevőit értik működésének elveit • képesek alkalmazni ezt a tudást és megértést a felsőoktatás-irányítási elvek kialakításában értékelésében, az országos felsőoktatási képesítési keretrendszer felépítésében • elemzik és értékelik a különböző képesítési leírásokat • kommunikálják és képviselik következtetéseiket a magyar felsőoktatás szereplői irányában • képesek konkretizálni és továbbfejleszteni a képesítési rendszerekről megszerezett tudásukat

14. KOMPETENCIA TÍPUSOK Generikus • Eszköz-jellegű • Interperszonális • Rendszerező Szakspecifikus

15. Eszköz-jellegű kompetenciák • Elemző és szintetizáló képesség • Szervezési és tervezési képesség • Szóbeli és írásbeli kommunikáció anyanyelven • Egy második nyelv ismerete • Számítógépes alapismeretek

16. Interperszonális kompetenciák • Kritikai és önkritikai képesség • Team-munka • Kapcsolatteremtési képesség • Interdiszciplináris team-ben való munkavégzés képessége • Képesség a kommunikációra más területeken dolgozó szakértőkkel

17. Rendszerező kompetenciák • Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége • Kutatási képességek • Tanulási képesség • Új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége • Kreativitás • Vezetési képesség

18. Szakmai referencia index (Benchmark statement) A szakmai referencia-index állításai segítséget adnak az akadémiai közösségnek a specifikus szakmai programok természetének és jellemzőinek leírásában, megjelenítik az általános elvárásokat egy bizonyos szintű képesítés odaítélése tekintetében és megjelenítik azokat a jellemzőket és képességeket, amelyekkel az ilyen képesítéssel bírók rendelkeznek.

19. Történész szakmai referencia index: 1) jelentős mennyiségű történelmi tudás 2) képesség történelmi érvek kialakítására, fenntartására, megfelelő kérdések megfogalmazására 3) képesség a történeti szövegek kritikai és kontextuális olvasására, elemzésére és kritikai átgondolására 4) elfogadása annak, hogy a múlt rekonstrukciója komplex feladat és hogy a történelmi evidencia változékony és problematikus 13) világosság, folyékonyság és koherencia az írásos munkákban 14) világosság, folyékonyság és koherencia a szóbeli kommunikációban

20. Szintek és szintleírások 15/2006 OK. rendelet Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy - a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet; b) ismereteit illetően alkalmas - szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására; - az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására; - idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik - olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;

21. Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei Alapképzés Képes segítség nélkül információk gyűjtésére és elemzésére a szakterületén használatos technikák alkalmazásával. Mesterképzés Képes a kulturális, szellemi és nyelvi folyamatok elemzésével ezen folyamatok mások számára történő megvilágítására és hatókörén/kompetenciáján belül történő befolyásolására

22. Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei Alapképzés Képes a kulturális jelenségek, irodalmi és más művek hatásának, értelmének saját életébe, élményvilágába való tudatos bevonására. Mesterképzés Képes elősegíteni, tudatosítani a kulturális jelenségek, irodalmi és más művek hatásának bevonását a befogadók mindennapi életébe, gondolati és képzeleti világába.

23. Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei Alapképzés 3. Képes írott szöveget, kulturális jelenséget koherensen értelmezni, leírni Mesterképzés 3.Képes az írott szövegek értelmezéseit értékelni, elméleti beszédmódok szerint feldolgozni és eltérő elméleti megközelítéseket interpretációiban alkalmazni.

24. MUNKATERHELÉS (Workload) Tanulási eredmény hátterű formális tanulásszervezés (ECTS kreditrendszer) „A kreditrendszer a tanulmányi teljesítmények értékelésére, mérésére, leírására és összehasonlítására szolgál. Maguk a kreditek valamely tanulási eredmény eléréséhez és a hozzá kapcsolódó munkaterhelés teljesítéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségének kifejezésére szolgáló mérőszámok”

25. PROFIL „a profil megadja a szakterületet, a tanult területet, azonosítja a szintet (első, második, harmadik ciklus) és megjelöli azokat a speciális jellemzőket amelyek a programot megkülönböztetik a többitől. A program profil (degreeprofile) kompetenciák és tanulási kimenetek felől írja le azt, hogy a diplomát szerzők mit fognak tudni, mit tudnak megtenni amikor elvégzik a programot” (Tuning)

26. PROFIL • cél • jellemzők • alkalmazhatóság és további tanulmányi lehetőségek • oktatási stílus • program kompetenciák • program tanulási eredmények

27. Prezentáció címsor Kép helye