„Gyere közelebb, menekülj el”

1. „Gyere közelebb, menekülj el” A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette

2. A felmérés 2009 júliusában készült 1500 fő megkérdezésével A vizsgálat válaszadói az ország felnőtt népességét reprezentálták életkor, nemi hovatartozás, iskolai végzettség és településtípus szerint

3. A pártokkal és politikusokkal kapcsolatos ÉRZELMEK hatása a választói viselkedésre

4. Részvételi hajlandóság – a pártok iránti pozitív érzelmek felől közelítve - Pártkedvelő: legalább egy párt rokonszenves (31%) Pártot nem kedvelő: egyetlen párt sem rokonszenves (69%)

5. Részvételi hajlandóság – a pártok iránti negatív érzelmek felől közelítve Pártelutasító: legalább egy párt ellenszenves (64%) Pártot nem elutasító: egyetlen párt sem ellenszenves (36%)

6. Részvételi hajlandóság– a pártok iránti komplex érzelmek felől közelítve

7. A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra A pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek rendkívüli módon aktivizálnak; A pozitív érzelmek nagyobb lendületet adnak, mint a negatívak; • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya

8. A politikusokkal kapcsolatos érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra A politikusokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek visznek leginkább az urnákhoz; Az ellenszenvek ugyanannyira mozgósítanak, mint a rokonszenvek; • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya

9. Az érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra Szinte biztosan elmegyünk szavazni: ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is; Valószínű, hogy elmegyünk szavazni: ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak illetve ha csak ellenszenves politikusaink vannak; Nem valószínű, hogy elmegyünk szavazni: ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban

10. A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására • a pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek egyértelmű következménye egy konkrét párt támogatása; • a rokonszenv önmagában, ellenérzések nélkül is pártpreferenciát alakít ki; • A pártokkal szembeni kizárólagos ellenszenvek esetében is többnyire kialakul konkrét (a legkisebb rossznak számító) párt támogatása; • az érzelmek hiánya nem segíti a pártpreferencia létrejöttét

11. A politikusokkal kapcsolatos érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására • A politikusokkal kapcsolatos vegyes érzelmek és a pozitív érzések ugyanolyan mértékben alakítják ki a preferenciát („rajongók”) Az ellenszenvek valamivel nagyobb mértékben keltik életre a preferenciát, mint az érzelmek hiánya

12. Az érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására Szinte biztosan lesz választott pártunk: ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is illetve ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak. Valószínű, hogy lesz választott pártunk: ha csak ellenszenves politikusaink vannak. Nem valószínű, hogy lesz választott pártunk: ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban.

13. A pártoknak tulajdonított ÉRDEKKÉPVISELETI POTENCIÁL hatása a választói viselkedésre

14. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz érdekképviseleti potenciál függvényében részvétel pártpreferencia érdekképviseletet feltételezők érdekképviseletet feltételezők

15. Az érdekképviseleti potenciál hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására • A feltételezett erős érdekképviseleti potenciál mozgósít és pártpreferenciát alakít ki; • a gyengének tartott érdekképviseleti potenciál ellenére is sokan aktívak és párthívek lesznek

16. A pártokkal való POLITIKAI-IDEOLÓGIAI AZONOSSÁG hatása a választói viselkedésre

17. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében részvétel pártpreferencia a bal-jobb identitását kifejező párt a bal-jobb identitását kifejező párt

18. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében részvétel pártpreferencia a liberális-konzervatív identitását kifejező párt a liberális-konzervatív identitását kifejező párt

19. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében részvétel pártpreferencia a mérsékelt-radikális identitását kifejező párt mérsékelt-radikális identitását kifejező párt

20. Az ideológiai azonosulás hatása a részvételi hajlandóságra • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, nagyobb mértékben váltja ki a részvételi szándékot, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzióban talál pártot liberális-konzervatív mérsékelt-radikális bal-jobb

21. Az ideológiai azonosulás hatása a pártpreferencia kialakulására • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, az nagyobb eséllyel alakít ki pártpreferenciát, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzió esetében talál pártot liberális-konzervatív bal-jobb mérsékelt-radikális

22. A pártoknak tulajdonított MÚLTBÉLI TELJESÍTMÉNY ÉS JÖVŐBENI CSELEKVÉS hatása a választói viselkedésre

23. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaa „múltbéli teljesítmény vagy jövőbeni cselekvések” értékelési dominanciája függvényében részvétel pártpreferencia pártteljesítmény pártteljesítmény

24. A „múlt vagy jövő” értékelő szempontok dominanciájának hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására • A pártok észlelt múltbéli teljesítményének elsődleges figyelembevétele éppen annyira mozgósít, mint a feltételezett jövőbeni cselekvésüké; • a pártpreferencia kialakítására is azonos hatásuk van részvétel pártpreferencia

25. Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz intézményrendszerbe vetett bizalom függvényében részvétel pártpreferencia az intézményrendszerbe vetett bizalom Az intézményrendszerbe vetett bizalom

26. Az intézményrendszerbe vetett bizalom hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására • Az intézményrendszerbe vetett bizalomnak inkább aktivizáló, mint preferenciakialakító szerepe van részvétel pártpreferencia

27. A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok 24% 19% 8% 7% 7% A részvételt elsősorban 1. a párt(ok) iránti pozitív érzelmek valamint 2. a bal-jobb tengelyen az adekvát párt megtalálása inspirálják

28. A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők (néhány összefüggés) fiatalok idősek 22% 32% 8% 6% 9% 23% 11% 8% 5% 6% 1. A fiatalok körében az érzelmi motivációk, 2. az időseknél az ideológiai tényezők az átlagosnál fontosabb szerepet játszanak a választási részvétel létrejöttében

29. A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok 31% 28% 14% 8% • A pártpreferenciát elsősorban • a bal-jobb törésvonalon az adekvát párt megtalálása valamint • a párt(ok) iránti pozitív érzelmek alakítják ki

30. A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők (néhány összefüggés) fiatalok idősek 23% 33% 32% 21% 19% 16% 17% 7% • A pártpreferencia létrejöttében • a fiataloknál az érzelmek, • az időseknél az ideológiai szempontok az átlagosnál lényegesebbek

31. A választói viselkedés hangsúlyos tényezői Az átlagosnál jellemzőbb az érzelmek szerepe: Az átlagosnál jellemzőbb az ideológiai szempontok szerepe:

32. A politikától való távolságtartás motivációi az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok 30% 25% 16% 12% • A politikától való távolmaradás legfőbb okai: • a pártok iránti (pozitív) érzelmek hiánya; • az ideológiai azonosulás hiánya; • az intézményrendszer iránti bizalom hiánya

33. A politikától nagy távolságot tartók társadalmi karaktere arányuk a választókorú népességen belül: 25% számuk a választókorú népességen belül: 2 millió fő az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen:

34. Vélemények a demokráciáról Mennyire elégedett a demokrácia működésével Magyarországon? A: teljes mértékben B: többé-kevésbé C: nem igazán D: egyáltalán nem

35. Vélemények a képviseleti rendszerről A választás intézménye mennyire biztosítja, hogy a parlamenti képviselők megfelelően képviseljék az emberek érdekeit? A: nagyon jól B: elég jól C: nem igazán jól D: egyáltalán nem jól

36. Vélemények a rendszerváltásról A rendszerváltás nyertesei vagy vesztesei közé tartozik? A: nyertes B: vesztes C: is-is

37. Vélemények az EU-s tagságról Inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal járt Magyarország számára az Európai Uniós csatlakozás? A: inkább előnyökkel B: inkább hátrányokkal C: is-is

38. Vélemények a magyar gazdaságról Melyik a legtalálóbb megfogalmazás a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira? A: átmeneti visszaesés B: válság, a kilábalás jeleivel C: mélyülő válság D: csődhelyzet

39. Vélemények a nyugdíjrendszerről Milyen nyugdíjrendszert szeretne? A: inkább öngondoskodáson alapuló B: inkább állami gondoskodáson alapuló C: is-is

40. Vélemények a közvélemény-kutatásokról Reális képet adnak-e az emberek véleményéről? A: igen B: valamelyik igen, valamelyik nem C: nem

41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!