Boripar

1. Boripar

2. Boripar Alap-, adalék- és segédanyagok Alapanyagok Szőlő: Bor- és csemegeszőlők, fehér- és kékszőlők. Direkttermő és oltott szőlők. Gyümölcsök: Főleg alma, meggy, ritkábban ribiszke, cseresznye, füge, szamóca, köszméte,szeder, csiperkebogyó, szilva, birs, áfonya, berkenye, bodza, borbolya, kömény, som, narancs, mazsola, ananász. Egyéb: méz, rebarbara.

3. A GYÜMÖLCSLÉ ALKOTÓRÉSZEI Gyümölcs megnevezése Lényeredék% Cukor-tartalom% Sav-tartalom‰ Alma 60 – 65 8 6 Áfonya nincs adat Cseresznye 50 – 55 8 7 Csipkebogyó nincs adat 2 2 Egres (köszméte) 65 – 70 4 16 Málna 70 – 75 4 12 Meggy 55 – 65 8 16 Szamóca 70 – 80 6 10 Szeder 70 – 80 6 8 Szőlő 70 – 75 18 8 Ribizli 65 – 70 5 23 Boripar

4. Boripar • Adalékanyagok • Enzimek: • Könnyebb és jobb lékinyerés érdekében. Vörösboroknál: színanyagok jobb feltárása. • Cukorpótlók: • Must, töményített must, sűrített mustbepárlással, vagy fagyasztással koncentrált, szacharóz, • erjedésében meggátolt must hőkezelés, csírátlanító szűrés, kénezés (800-1000 mg/l), szén-dioxid nyomás • szén-dioxid tart. befolyásolja a ízt (cukor érvényesülés) • Cukortartalom max. 19.5%-ig növelhető. • Túlérett szőlő: 26-30 mustfok • Max. 120 g/l • Száraz. 0-4 g/l • Félszáraz: 4,1-12 g/l • Félédes: 12,1-50 g/l • Édes: 50 g felett

5. Boripar Alkoholpótlók: BorpárlatA bor lepárlásával nyert magas alkoholtartalmú pálinka, finomszesz96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz. Színezők: Természetes borok színezését a bortörvény nem engedélyezi! Kazeines, vagy Polivinil-Polipirrolidon (PVPP) derítés kedvezőtlen színének változtatása. Karamell, szaflór (vadsáfrány sziromlevelének főzete), Önocianin (kékszőlő, vörös színanyaga) Színtelenítők: Dekolor aktív szén vegyes szüretelésből származó Pirkadt borok színjavítása Por, vagy granulált változat. Kármentőben, vagy fejtőaknában a bor felszíne alákörfejtésNaponta elkeverni, lefejteni Szén íz! Házasítani kell Hibás íz is kezelhető aktív szénnel

6. Boripar Szagtalítók: Antidor, aktív szén Savtartalom változtatók: Bor 3-3,5 g/l-el kisebb, mint a musté Házasítással Csökkentés. Ha >10 g/l; Hűtésborkősav kiválás szénsavas mész (tiszta, precipitált): borkősavval lép reakcióba (borkősavas kálciumrosszul oldódik) 0.67 g/l 2-3 hónappal a forgalmazás előtt Közömbösítés sorrendje: borkő-, citrom-, alma-, tej-, borostyánkő-, ecetsav max 3 g/l savtompítás pH növekedésmalolaktikus erjedés (almasav bomlás) Mustban végezzük 0,5 g/l fokozatonként Magas savtart.„Acidex” eljárásbor 10%-ban feloldott mész(pH 5)+50%( pH 4,5<)+100% ioncserélő műgyanták

7. Boripar Emelés: Hegyközségi tanács határozata alapjánmust savtartalmának emelése max. 2.5 g/l Bor esetében: D-borkősav: legerősebb sava a bornak 1.5 g/l (bor) Citromsavsárgavérlúgsós derítés hatékonyságának növelése max. 1 g/l Gipsz (CaSo4): 2 borkőborborkősavas mész, ill. borkősav pH érték csökken Borfeljavítók: Aszaltszőlő, különböző szőlők, mustok, borok keverése (házasítás): CélEgyöntetűség , minőség javítása, savtartalom emelése Pezsgő alapborok Küvé: különböző szőlőfajtából származó borok keveréke Tilos házasítani: más gyümölcs levével; romlott, hamisított musttal, vagy borral; szeszezett borral; Továbbá: Természetes-szénsavas-likőr bort, fehérbort, rozé- siller-, és vörösborral

8. Boripar Hibás, beteg bort csak megjavítás, gyógyulás után Különleges minőségű:100% Minőségi: 85% Asztali: 70% Próbaházasítás, kémiai vizsgálatok Érzékszervi bírálat (sav, cukor harmónia kialakításakor minden esetben) és számítások Újborkezelési eljárásokon átesett borokat házasítjuk Teljes elkeveredés, majd pihentetés Borkő-, fehérjekiválás, ill. utóerjedés (élesztők valamelyik borban) előfordulhat elnevezésnek megfelelő termőhelyről

9. Boripar • Segédanyagok • Színező és stabilizáló anyagok: • Erjedés után, vagy első fejtésnélalapkénezés • Vörösbor: 50 mg/l • Kemény fehérbor: 50-70 mg/l • Lágy fehérbor: 70-100 mg/l • Szabad kénsavtartalom ellenőrzése: min. havonta • Kemény száraz fehérborok és vörösborok: 15-20 mg/l • Lágy, száraz fehérborok 20-30 mg/l • Kemény fehérborok maradék cukorral: 30-40 mg/l • lágy fehérborok maradék cukorral: 40-50 mg/l • Elemi kén, kénszelet (azbesztcsíkon 5 g szén)kén-dioxidkénessav • <5 hl: 1/3 kénszelet • 5-20 hl: ¼ 1/5 kénszelet • >100 hl: 1-1,5 kénszelet /100 hl • Must, borkénessavat elnyeli (kénezés régen) • Pince légtere: 0,5 g kén/hét

10. Boripar • Borkén (kristályos kálium piroszulfit): egyszerű tárolás, adagolás • Borban feloldva hat • Hatóanyagtartalma: 50% (10 g/l) • Kálium bevitele a borkénnelborkősavas káliumborkő stabilitás • kénsavas só, • Cseppfolyós kéndioxid: 30 bar alatti nyomáson acélpalackokban, jól adagolható, nincs K bevitel, • L-aszkorbinsav.

11. Boripar Bor lépcsőzetes tisztítása: Fejtés  szeparálás  derítés  szűrés Fejtés: Fejtés idejének meghatározása dekantálás (seprűről leválasztani) Egyes technológiai műveletek is fejtéssel járnak (szállítás, házasítás, derítés, palackozás 1. Fejtés: bor szellőztetése Szeparálás: Cenrtifugálás: élesztők eltávolításaerjedés lassítás, Zavarosító anyagok eltávolítása, jobb tartály kihasználás, derítésnél ülepedési idő csökkentése, oxigénfelvétel: 1,5 ml/l, sedimenttartalom csökken.

12. Boripar Derítőanyagok: 1. Fejtés után fátyolosak a borok Zselatin: vízben duzzadó fehérjeszármazék cserzőanyaggal, vagy kovasavszóllal együtt, 6-18 g/hl Kazein: tejfehérje Ca só alakban, por alak, K-kazeinát, bor savai kicsapjáknincs túlderítés, szín-, illatanyagok megkötése, csak fehérboroknál; 5-50 g/hl mennyiségben sovány tej. Hasonló hatású, mint a kazein; 1-1,5 l/hl Tojásfehérje: vörösboroknál; albumin, globulin a hatóanyag; színanyagot kíméli; por alakú lehet; 2-3 tojásfehérje/hl Vizahólyag: tokfélék úszóhólyagjából (tiszta enyv); fényesre derít; drágajó minőségű fehérborok; kevés cserzőanyag kell; 1%-os oldatát hideg borban oldva Bentonit: alumínium-szilikát; 1 g 50 000 cm2; montmorrinolit tart.; fehérjék adszorbeálása; K-, Ca-, Na-, H-bentonitok; derítés előtt duzzasztás (10×mennyiségű vízben); kémiailag semleges

13. Boripar enzimatikus derítők: újbor (nehéz tisztulásvédőkolloidok /pl. pektin, glükán/ enzimes oldás) agyagpor, Cserzőanyagok: Fehérjetartalmú derítőanyagok kicsapására; Tannin: növényekből Csersav: barna por; borban kell feloldani; negatív töltésecsapadék; önállóan nem használják; Kovasavszól: polimerizált kovasav vizes oldata; jól oldódik; nehezen tisztuló borok esetében; 10 ml/hl; 15-30% töménységben árulják K-hexaciano-ferrát (régen:K-ferrocianid, sárgavérlúgsó):ionos nehézfémek eltávolítására; laboratóriumi mérés; túladagolásaméreg Polivinil-Polipirrolidon (PVPP): fenolos anyagok eltávolítására; fehérboroknál emelkedett szín kialakulása esetén; pezsgőgyárak; fehér por; vízben oldódik; cserzőanyagokkalcsapadékkönnyen szűrhető

14. Boripar Szűrőanyagok: Lapszűrés Kovaföldszűrés Tangenciális szűrés Kovaföld: kovaalgák váza; tiszta kovasav; látszólagos szerkezete kisebb a víznél; porózus, előszűrés; induló rétegben: 300-800 g szállal kevert kovaföld Szűrőrétegben: 15-150 g kovaföld Perlit: kovaföld helyett hevíteni kellporózussá válik Mézgás derítők, azbesztpehely (cellulózt is tartalmaz).

15. Boripar • Késztermékek • Borok: • Házasítás után: • Természetes bor • Likőrbor • szénsavas bor • Kizárólag szőlőből készülhetnek, idegen adalékanyagokat tilos hozzájuk adni • Likőrborok: • adalékanyagokat tartalmaznak • Csemegebor:átlagos minőségű borból és sűrített mustból, valamint borpárlatból készül, színezéséhez karamellt használnak • Vermut:növényi eredetű fűszerek (fahéj, szegfűszeg, ánizs, vanília, mustármag) • Fűszerezett bor: répacukrot és különféle aromák, borjellege végképp eltűnik (pl. Martini és Campari)

16. Boripar • Szénsavas borok: • Pezsgő: táj– és fajtajelleg nélküli alapbor + könnyű, de viszonylag magas savtartalmú borcukorszirup + fajélesztő. Több hétig erjesztik (minél lassabb, egyenletesebb az erjedés, annál jobb a pezsgő minősége)egy évig tartó érlelés szűréses, vagy fagyasztásos seprőtelenítés (tisztítás) a palackokat ún. expedíciós likőrrel töltik felpalackot parafa vagy műanyag dugóval lezárják, drótkosárral vagy fémkengyellel rögzítikmajd legalább egy hónapig utóérlelik. • Habzóbor: pezsgőhöz hasonló ital, ám szénsavtartalma nem erjedés útján képződik, hanem mesterségesen telítik vele a bort. • Gyöngyöző borok: az asztali minőségi kategóriába tartoznak, készítésükhöz többnyire fiatal, fajtajelleg nélküli bort használnak, amelyet szén–dioxiddal frissítenek. • Üdítő jellegű borok: Készítésüknél gyenge minőségű bort javítanak fel sűrített musttal, cukorsziruppal, színezőanyagokkal és szén–dioxiddal.

17. Söripar Alap-, adalék- és segédanyagok Alapanyagok Sörárpa: Tavaszi kétsoros álló, vagy hajtott. Az endosperm keményítő része a fő hatóanyag. Az árpából áztatás, csíráztatás és aszalás után készül a maláta, majd abból a sör. Egyenetlen szemegyenetlen csírázássörgyártásnál hátrány Kis fehérjetartalom (max. 12%) Jó csírázóképesség Héj: 8-9% A szárazanyag: 63% keményítő 11% fehérje 14% nitrogénmentes anyag

18. Söripar Csírázás: 10 nap96-100% 3 nap 90-95% 2-4 nap50% vizet vesz fel Körömmel szétmetszhető, héj lehámozható, középen fehér át nem ázott kis részáztatás vége Gyökércsíramaghossz×1.5 Levélcsíra maghossz×1/2, 3/4 Amilázkeményítő Peptázfehérjék Citázsejtfalak Amilázból a szükséges többszöröse képződik Az árpaszem szerkezete

19. Söripar Pótalapanyagok: Kukoricakeményítő, amelynek tulajdonságai megegyeznek az árpáéval. A törmelékrizs-darát főleg exportsöröknél használják. Cukor Búza. Újabb alternatív opálos sör alapanyaga, gyengébb minőségű malátát ad

20. Söripar Adalékanyagok Komló: A sör szinte kizárólagos ízesítője, növeli az üdítő hatás és a tartósságot. Toboz alakú virágzat tövébenhatóanyag (lupulin): sárgásvörös, tapadó por Zöld termés35°C-on szárítják6-8 nap: csomagolás Kellemes kovászos aroma 16-21% komlógyanta; 0,3-1% illóolaj; 15-24% fehérje 2-6% Cserzőanyag; 6-9% hamu; 12-16% nyersrost; 30-36% N mentes extrakt Polifenolokcefrefőzésnél kicsapják a fehérjéketsör tartóssága javul Sör forralása aprított komlóval, vagy komlókivonattal (50-400 g/100 l) Cél: csírátlanítás; konc. beállítás; illóolaj, keserűanyagok kioldása; fehérjék kicsapása; enzimek inaktiválása; Nyomás alatti komlófőzéshűtésszűrésszellőztetésbeoltás Régebben használtak benedekfüvet, ezerjófüvet, zsályát, szagosmügét és gyömbért is ízesítésre.

21. Söripar Sörfőző víz Teljesen más sört ad egy lágy és egy kemény karbonátvíz (utóbbi testesebb, durvább; előbbi üres). Cefrefőzéshidrokarbonát bomláspH csökken Fe, Mn tart.zavarosodás, elszíneződés, ízhiba Lúgosabb: sötétebb, müncheni típ. Kevésbé lúgos: világos pilseni típ. Ioncserélőkminden víz alkalmassá tehető A speciális víz a jó sör feltétele. Sörélesztő: Felszínerjesztésű: 10°C felett; összefüggő láncok a felszínen; raffinóz 30%-át erjeszti el Fenékerjesztésűek: 0°C-ig; lesüllyed; raffinózt és egyéb cukrokat elerjeszti; tiszta tenyészetben; 0.4-0.5 l élesztőpép/hl; 7-14 nap Az utóbbi az elterjedt, az előbbit Angliában, Belgiumban. Németországban, É-Franciaországban használják csak szűk keretek között. Az alkoholon túl iz- és zamatanyagokat ill. B-vitaminokat képeznek.

22. Söripar • Sörfőzés: • Dekokciós eljárás • Infúziós eljárás • Kettős falú szűrőkádaktörköly a szűrőréteg • 92-94% szénhidrát (74-82% erjeszthető) • 4-6% fehérje • Klasszikus erjesztés: • 4-8°C; 6-12 nap • Továbbiak: • Folytonos erjesztés • 15-20 °C-on; rövidebb idő alatt • Ászokpince: • Utóerjedés; 0.5-1 °C-on zárt edényekben; 2-5 hónapos ászokolás • Telítődés szénsavval; tisztulás; zamat javulásüdítővé válik 62-75°C

23. Söripar Segédanyagok Bevonó- és szigetelőanyagok: Kádmassza: a betonkádak impregnálója (paraffin). A sörszurok a fa és ászokhordók belső falának bevonója, amely a fenyőgyanta desztillációs maradéka. Szűrőanyagok: A szűrőmassza: gyapotszálakból és azbesztből készül, Kovaföld: bányásszák. Mindkettő a sörlé, ill. a sör szűrésére szolgál. Kristálytisztává szűréshordók, vagy palackokkoronadugó záráscímkézés

24. Söripar • A söripar kész, és melléktermékei • Késztermékek • Maláták: • A világos, a sötét, a különleges színező és ízesítő (pl. malanoidin) típusok alakítják a különböző sörök ízét, színét, aromáját. A diasztatikus maláta főleg a sütő-, textil- és a szesziparban kerül felhesználásra, de alkalmazzák táp- és gyógyszerek készítéséhez is. • Csíráztatás: • nedvesség:12%44-46% • enzimek aktiválódnak (7-9 nap) • Aszalás 80-105°C (2-3% víztart.) • Világos maláta. pilseni, dortmundi (66-88°C) • Sötét maláta: müncheni típ. (94-112°C) • Bécsi maláta: kettő között (88-100°C)

25. Söripar • Barna sörök: • pörkölt maláta: nedvesítés120-130°C-on hevítés • Karamellmaláta, festőmaláta: • Sötét színanyag; magasabb hőm. Aszalás; szín, zamat alakítás • Maláta őrléscefrézés • Alfa-amiláz (70-76°C, pH:5,3-5,8); béta-amiláz (60-65°C, pH: 4,3-4,6) • 11-13% sz.a. veszteség • Maltóz tart. sörlé • Dextrin tart. sörlé (teltebb íz) • Fehérjék bomlásanagy molekuláktelt íz, habtartósság fokozása keletkezhet

26. Söripar • Sörök: • A sör összetételét elsősorban az extrakttartalom (Cukorfok) és az erjedésfok határozza meg. Erősségét az eredeti extrakttartalommal (nádcukorban kifejezve, tömegszázalékban) jellemzik. • 1 tömegszázalék extrakt = Balling-fok (B°) Általában (10-22 B°) • Beltartalom: • Alkohol: 3,5-6,0% (hazai sörök) • Szénsav: 0,35-0,45% • Fehérje: 0,3-0,8% • Nitrogénmentes kivonat 3-8% • K-foszfát, ásványi anyagok, vitaminok • Kolloid rendszer: CO2 fokozatos felszabadulása • Savfok: romlás kezdeti jelesavtartalom növekedés • Szerves savak: tejsav, ecetsav, borostyánkősav, hangyasav • pH: 4.1-4.7 • Zamatanyagok: alkoholok, illó savak, észterek, karbonil vegyületek, extraktanyagok

27. Söripar • Minőségi palacksörök: • Pasztőrözés 60-70 °C-onsötétebb szín • Nektársörök: • max. 1% alkohol tartalom • Angol világos ale • Fekete, füstízű porter • Weissbier: búza- és árpamalátából, tejsavas eresztésű, zavaros • Pilseni sörök: legvilágosabbak, legerősebben komlózottak • Müncheni: legsötétebbek, gyengén komlózottak • Bécsi típusúak (pl. Kőbányai): kettő között • Dupla sörök: gyengén komlózottak, édesek, meleget nem bírják, 5-7% alk. • Helyi fogyasztásragyengébb leerjedésű • Export sörök erősebben leerjesztettek Erős sörök

28. Söripar • Tartósság: • Pasztőrözött palacksörök: 20-180 nap • Nem pasztőrözöttek: 8 nap • Szarcinák (Pediococcus cerevisiae), nyálkaképző kokkuszok (Pediococcus vicosus) • Sörbetegségek, sörhibák: • Zavarosodás, ízelváltozás tejsavbaktériumok, élesztők • Hidegérzékenységfehérjekiválás • A sör hő és fényérzékeny anyag: fény3-metil-2-buten-1-tiol • Oxidált íz: linolsavtransz-2-nonenal Kifogástalan, üledék- és zavarosságmentes

29. Dohányipar • Alap-, adalék- és segédanyagok • Alapanyagok • Dohányok: • Cigarettadohányok, • Keleti dohányok (levelei kerekek, csúcsuk hegyes), • A Földközi-tengert környező országokban. Kellemes, jellegzetes íz és aroma, alacsony nikotintartalom, jó égőképesség, finom szövet, vékony erezet, szép szín; Dohánykeverékekben a gyártmány aromájának, ízének javítására, nikotintartalmának csökkentésére. Sík vidéken, de még a hegyek magasabb lejtőin, 1000 m körül is termesztik. • Fél-keleti dohányok • vékony szövetű, világos színű, nagyobb levelű, gyengébb aromájú és magasabb nikotintartalmú (1,5-1,8%),de karakteres, kevesebb mint 2 % nikotint tartalmaz)

30. Dohányipar • Virginia jellegű dohányok (Nicotiana tabacum), • Termőképessége, gyártási tulajdonságai jók, kiváló szívási minőség; nikotintartalma 1-1,5%; főfüstjének kémhatása savas. A blend cigaretták keverékében ez a dohány 30-60%-ot tesz ki • Burley típusú dohányok (levegőn szárítják) • Nagylevelű barna dohányok legismertebb nemzetközi fajtája; eredetileg csak olcsó pipadohányok gyártására; II. világháború blokádja alatt keleti dohányok pótlása. Alacsony oldható szénhidráttartalompácolással növelték; magas fehérjetartalomkellemetlen illat illatosítás, különleges hőkezelés; lúgos dohány; magas nikotintartalmú. • Nagylevelű világos és sötét dohányok, • Szivardohányok, dohányfólia (őrölt dohányporból kötőanyaggal • készült papírszerű lemez), • Fogyasztási dohányok (cigaretta és pipadohány célra), • Nagy nikotintartalmú dohányok (pl. kapadohány /Nicotiana rustica/) nyers nikotin gyártására. Leveleik szélesek • Kis levelűekcigaretta; nagy levelűekpipa dohány

31. Dohányipar A dohánymagok: Aprók (10000-30000 mag tesz ki egy grammot), de gyorsan kicsíráznak, 5-10 napon belül. A megfelelő melegágyi feltételek mellett két hónap alatt 15-20 centiméteresre nőnek. Ezután kitelepítik őket az ültetvényekre. Virginiát és az Orientalt egymás utáni időszakokban szüretelnek. Földhöz közeli, korai érésű levelekkel egyre feljebb a növény teteje felé sorban, ahogy a többi levél érik. A Burleyt egyszerre szüretelik: levágják az egész növényt, szárítás eltávolítják a leveleket a szárról.

32. Dohányipar Dohányok: 1. Törés után gyorsan száradó, savanyú dohányok 2. Lassan száradók; lúgos kémhatású füstöt adnak; nagylevelűek; sötét színűek; szivar- és pipadohány készítésére Dohány (80-88% víztart.)törés10-12% víztart. Homoktartalom: 1-15% (K- és Ca-oxid) Szénhidrátok: keményítő, dextrin, szacharóz, maltóz, lükóz Cellulóz dohány minőségét rontja; csípős, jellegtelen füst Fehérjetartalom: 8-13% (rontják a késztermék minőségét) Sárga színkarotinoidok, flavonszármazékok Barna szín polifenolvegyületek, melanoidinek Illóolajokkellemes aroma Alkaloidtartalom: 0,5-8,0% Fogyasztásra termesztett fajták: max. 3%

33. Dohányipar Fonnyasztás (cuk. tart. nő; feh. bomlás; szerves sav tart. nő)szárítás (víztartalom eltávolítás)fermentálás (élvezeti dohány előállítás)válogatásbálázás (100-120 kg) Fermentálás: Mesterséges hőkezelési eljárás; fűtött, párásítható raktárakban; felszabaduló enzimekíz, aroma, fizikai adottság virginiai típusú dohány korszerű eljárással fél óra alatt kész hagyományos feldolgozás (nagylevelű, barna dohányok) nedves asztagok felmelegszik (lebomlási folyamatok)

34. Dohányipar Dohányzás: dohányalkaloidok felvétele, izzó zona: illékony dohánykomponensek desztillációjafőfüstben a hidegebb részekben aeroszollá alakulnak Főfüst: dohányzáskor a szájba jutó füst; Dohányfajták minősége és keverési aránya határozza meg. Több mint 4000 különböző kémiai anyag szénmonoxid, a policiklikus szénhidrogének, a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak) Mellékfüst: közvetlenül a környezeti levegőbe kerül Beszívott nikotin mennyisége: Cukorgazdag dohányok savas füstje kevés, bomlatlan nikotin Cukorszegény, fermentált dohányokalkálikus, nikotinban gazdag 30-60 %-a kerül a dohányfüstbe és a szippantás gyorsaságától és mélységétől függően ennek 20-90 %-a jut a szervezetbe. Minősítés módszere: degusztáció

35. Dohányipar Adalékanyagok Cigarettapapír: 6000 méteres cigarettapapír-hengerek;Hófehér színű egyenletesen vékony, nem lyukacsos, ráncos, gyűrött, vagy foltos, nagy szakítószilárdságú; égésekátránytartalom Filterek: 1954 óta; Papír és műszálas filter. Nikotin és kátrányszűrők. belélegzett füstbőla pórusaiknál nagyobb részecskéket felfogják; hűtik a füstöt,csökkentve a káros hőhatást Pácanyagok: 1950-es évek óta; Lúgos füstöt adó dohányfajtákat. Cigaretta íze kellemesebb és jellegzetes. Kakaó, vanília, fahéj, szegfűszeg, füge, cukor, méz, mazsolakivonat, rum.

36. Dohányipar Adalékanyagok pH-beállítók: Szerves savak, cukor Égéstfokozók: K-nitrát, K- és Na- karbonát (kloridok, foszfátok csökkentik), gyanták Hamufehérítők: Mg-formiát, -acetát, -laktát, -citrát Higroszkóposságot javítók: Dietilénglikol, szorbit, glicerin, egyszerű cukrok. Penészesedést gátlók Na-benzoát, ecetsav Illatosítók: Illékony anyagok, mint pl. a rum, ánizsolaj, kumarin, vanilin, fahéjolaj, mentha, menthol

37. Dohányipar Segédanyagok Csomagolóanyagok: Celofán (magas nedvesség és aromazárású polipropilén), alufólia, papírok, kartonok A nikotin gyártásnál: Mész, kénsav, benzin

38. Dohányipar • Késztermékek • Cigaretták: A füst kémhatása, a kezelési módok és a méretcsoport szerinti választék • Két dohánylevél fajtából: • sárgásabb, fényes levéldarabok • 2-3 % nikotint tartalmaznak • magasabb nikotintartalmú • dohány (3-4 %-os) • folyamatosan haladó egyenletes • dohányáram(480 m/perc) • cigarettapapírcigarettatörzs • vágásafilterfelrakó (filterrúdakból • dupla filterhosszfilterek a • cigarettadarabok közzé dupla szélességű mandzsettapapír felsodrásaduplahosszúságú cigaretták felezése egyik sor átfordításacsomagolás

39. Dohányipar

40. Dohányipar • Szivarok: Dohánytartalmuk szerint I., II. és III. osztályú • Kezelés szerintkezeletlen, pácolt, púderezett • Teljes levelekből álló szivarok (longfiller vagy wet (nedves) szivarok)párhuzamosan fektetett teljes levelekből; kézzel készített, nagy és drága. Karibi térség: Kuba, Dominikai Köztársaság és az Egyesült Államok. A kubai szivarok nagyon meleg és párás országból származnak, ezért tárolásnál ügyelni kell a páratartalomra (prémium kategóriás havannák) • Morzsolt dohányból álló szivarok (shortfiller vagy dry (száraz) szivarok)Többféle morzsolt dohányból; európai szivarok; a gyártó többféle dohányból komponálhat meg egy-egy különleges ízt. A morzsolt alkotórészekegyenletes, könnyen élvezhető

41. Dohányipar Pipadohány, sodródohány: A dohány fajtája és a kezelési mód szerinti választék. Dohánykeverék: a termékek minőségét döntően befolyásolja a keverék nikotin, cukor és gyanta tartalma Nikotin: 90-95% töménységű nyers nikotin növényvédelmi célra. Erős méreg!

42. Dohányipar Vágat A dohánykeverék gondosan kimért alkotóinak nedvesítésepácolás (a dohány nedvesség megtartását segítő természetes anyagok jutnak a dohánylevelekre finom permet formájában)keverő silóvágás (forgókéses berendezés, 0,1 mm pontosság) szárításhűtésre A dohánylevelek kocsányrésze: a fermentáló üzemekben elkülönítik. A kocsányból is vágat készülgondosan előírt részarányban kevernek a levélvágathoz. Végleges vágatkeverék: összekevert levél és kocsányvágat Speciális aromaanyagok A kész vágat légkondicionált helyiségben pihen cigarettává történő feldolgozásáig. A vágat készítés folyamatait számítógépek irányítják.

43. Dohányipar A dohányfüstmentes cigaretta