1 / 14

Mohácsi busójárás 2356-02/17

Mohácsi busójárás 2356-02/17. Készítette: Vaczkó Alex.

philyra-desma
Télécharger la présentation

Mohácsi busójárás 2356-02/17

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Mohácsi busójárás 2356-02/17 Készítette: Vaczkó Alex

  2. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. • A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

  3. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. • A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

  4. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. • Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

  5. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

  6. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

  7. Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik.

  8. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. • A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

  9. Maszkfaragók • A busójárás hagyományának fontos eleme a busókhoz kapcsolódó tárgyak készítése.A hagyományos kézművesség több formában is jelen van. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját.

  10. Az 1970-es évektől három jelentős mestere is volt e kézműves tevékenységnek. Kalkán Mátyás a Népművészet Mestereként szakkör keretében tanított. Englert Antal maszkfaragó Népi Iparművész is az ő tanítványa volt. Ma már tőle is tanulhatnak a fiatalok: pl. Udvardi Krisztián, Rosta Endre (maszkfaragó Népi Iparművész), Prókai György(maszkfaragó Népi Iparművész).

  11. Annak ellenére, hogy a maszkok nagyon változatosak, és magukon viselik készítőjük egyéniségét, stílusát mégis stabilan őrzik a mohácsi jellegüket, ezzel is továbbörökítve, védelmezve a hagyományt. Egymás munkáit számon tartják, minősítik, kritizálják, és elismerik.

  12. Busójárás programjaival kapcsolatos információk • Hegedűs Emese7700 Mohács, Széchenyi tér 1.Tel.: 00 36 69/505-523e-mail:  hegedusemese@mohacs.huhegedus_emese@mohacsph.huVikár Csaba7700 Mohács, Széchenyi tér 1.Tel.: 00 36 69/505-527e-mail: vikarcsaba@mohacs.huDuna Irodaház7700 Mohács, Szabadság u. 4-6.Tel.: 00 36 69/311-833, 00 36 20/98-05-964e-mail: phirodahaz@mail.datanet.huKossuth Filmszínház7700 Mohács, Deák tér 3.Tel.: 00 36 69/510-477e-mail: mohacsmozi@gmail.comKanizsai Dorottya Múzeum 7700 Mohács, Városház u. 1.Tel.: 00 36 69/311-536e-mail: kdm@jpm.hu

  13. Köszönöm a figyelmet!!!

More Related