1 / 46

Az Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Egyesült Államok a világgazdaságban. Néhány adat. területe : 9,8 millió km ² (4.) lakosság : 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás is szerepet játszik. Néhány adat. munkanélküliségi ráta: 9,1% (2011) inflációs ráta : 3% (2011)

phuong
Télécharger la présentation

Az Egyesült Államok a világgazdaságban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az Egyesült Államok a világgazdaságban

  2. Néhány adat • területe: 9,8 millió km² (4.) • lakosság: 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás is szerepet játszik

  3. Néhány adat • munkanélküliségi ráta: 9,1% (2011) • inflációs ráta: 3% (2011) • külső adósságállomány: 14,7 ezer milliárd USD (2011. június) • a folyó fizetési mérleg hiánya: -600 Mrd USD (2011) • devizatartalékok: 132,4 Mrd USD (2010) • katonai kiadások: a GDP 4,06%-a (2005)

  4. A világ legnagyobb gazdaságainak teljesítménye 2011-ben www.cia.gov.org

  5. Gazdaságtörténeti korszakok • Gyarmati kor • A megosztott ország • A második ipari forradalom kora • Fellendülés és válság • Az aranykor • Visszaesés és az új gazdaság

  6. Gyarmati korszak • a XVII. század elejétől a függetlenség kivívásáig (1776) • brit, holland, francia, spanyol gyarmatosítók • hatalmas tőke- és munkaerő- és késztermékimport Európából: vas, textil, kávé, tea, papír, cukor, bor, üveg • nyerstermékexport: prém, fa, dohány, rizs, indigó, gyapot (Nagy-Britanniába) • jellemző iparszerkezet: háziipar

  7. A megosztott ország I. • a függetlenség kivívá-sától a polgárháborúig (1861-65) • Észak: tőkés iparosodás (külföldi tőke segítségével), növekvő városok New York 1848-ban

  8. A megosztott ország II. • Dél: ültetvényes gazdálkodás, rabszolga-tartás, hatalmas profitok • Ellentétek: rabszolgaság, hatalmas piac délen, izmosodó ipar északon

  9. A második ipari forradalom kora I. • A polgárháború végétől az első világháború kitöréséig (1865-től 1914-ig) • Az egységes nemzeti piac kialakulása • Infrastruktúra-építés (vasút, csatornák, távíró) Vasúthálózat az Egyesült Államokban 1914-ben

  10. A második ipari forradalom kora II. • Részvénytársaságok megjelenése • Méretgazdaságossági előnyök kihasználása, elektromos áram, olajipar, pénzügyek stb. • Egyesülések és felvásárlások, kartellek, versenytörvények

  11. Fellendülés és válság I. • A két világháború közötti időszak (1914-45) • Amerikai közvetlen befektetések külföldön • Futószalagos tömegtermelés kezdete (Fordizmus)

  12. Fellendülés és válság II. • Az USA adósból hitelezővé válik • Fellendülés, pénzügyi spekulációk, összeomlás • Ipari termelés visszaesik, óriási munkanélküliség • Hadigazdaság, nyersanyagok, az állami szerepvállalás növekszik

  13. Az aranykor I. (A Pax Americana időszaka) • A második világháborútól az olajválságokig (1945-73) • Átállás a hadigazdaságról a normális üzletmenetre • A tömegtermelés és a tömegfogyasztás virágkora • Növekvő külföldi befektetések

  14. Az aranykor II. (A Pax Americana időszaka) • Hegemón pozíció gazdaságilag és technológiailag és katonailag • Bipoláris világrend kialakulása, Marshall-segély • IMF, Világbank, Bretton Woods, GATT, NATO (jól szolgálták az USA érdekeit) • Olajárrobbanás, a bretton woods-i rendszer vége

  15. A 70-es és 80-as évek kihívásai • Romló nemzetközi ver-senyképesség • Európa és Japán ver-senytárs lesz • Technológiai váltás • Információs- és kommu-nikációs technológiák (IT)

  16. Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón • azUSA II. vh utáni történetének leghosszabb gazda-sági fellendülése: 1991-2001 között töretlen Az „új gazdaság” • a gazdasági növekedés húzóágazatai az információs-kommunikációs technológiák - új iparágak megjelenése (IT) - más iparágak is felhasználják az IT-iparágak termé-keit és szolgáltatásait - ezek az iparágak hatnak egymásra és a gazdaságot is átalakítják → új gazdaság

  17. Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón A 90-es évek amerikai gazdasági növekedésének jellemzői • gazdasági növekedés 1991-2007 között átlagosan évi 2,8% • gyors termelékenység-növekedés • növekvő fogyasztás • hatalmas méretű beruházási hullám • alacsony infláció és munkanélküliség

  18. A reál GDP növekedése (1990-2007), az előző év százalékában

  19. Termelékenység (1992-2007) • évente átlagosan 2,4%-kal nőtt • a termelékenység motorja a feldolgozóipar, amely évente átlagosan 4,1%-kal bővül • a feldolgozóiparon belül a tartós fogyasztási cikkek gyártásában következett be a legdinamikusabb fejlődés (5,3%-kal emelkedett a termelékenység) • okok: az IKT terjedése + a vállalatoknál fontos tech-nológiai, intézményi és szervezeti változások is zaj-lottak • a társaságok profitjai 1990-2007 között 7%-kal nőttek

  20. Fogyasztás (1992-2007) • a fogyasztás átlagosan 3,6%-kal nőtt, ami meghalad-ta a GDP átlagos növekedését (3,2%) • különösen a tartós fogyasztási cikkekre fordított összegek nőttek (7%) • a háztartások megtakarításai folyamatosan csökken-tek (1990-ben a GDP 5%, 2007-ben már csak 1,5%-a) • hatalmas méretű beruházási hullám (elsősorban az új technológiákba, pl, szgép, szoftverek, kommunikációs eszközök)

  21. Munkanélküliségi ráta (1999-2009. január) http://www.bls.gov/

  22. Az infláció http://inflationdata.com/

  23. A dotcom-válság 2001-ben • 2001-ben az USA gazdasága recesszióba fordult • a technológiai részvényeket tömörítő NASDAQ-index hatalmasat zuhant • terrortámadás → nő a bizonytalanság, a gazdasági kockázat, csökkent a fogyasztás • kérdés: az IT-szektor erősödése rövidtávú volt és a lufi 2001-ben kipukkadt? a dotcom-válság azonban rövid ideig tartott és az iparág gyorsan visszanyerte dinamikáját

  24. Nasdaq-index

  25. A válság előzményei • a Fed radikális kamatcsökkentésekkel csökkenti a 2001-es események kedvezőtlen hatásait → megélén-kültek a beruházások, fellendült a gazdaság • kedvező hitellehetőségek →jelentősen nőtt a kereslet az ingatlanpiacon → az ingatlanárak emelkedtek • a bankok jelentősen növelték kockázatos hiteleik ará-nyát (subprime hitelek) • az eltérő kockázatú hitelek csomagokban való értéke-sítése révén létrejött egy másodlagos jelzálogpiac

  26. A válság előzményei • a pénzügyi szféra gyors fejlődése és a technológiai változások → a jelzáloghitelek piaca teljességgel átláthatatlanná válik (szabályozási hiányosságok!!!)

  27. A válság kibontakozása • 2006 közepétől az ingatlanpiac telítetté vált és meg-indult az árcsökkenés: a buborék kipukkadt • az ingatlanok elárverezéséből befolyt pénz nem fede-zi a felvett hiteleket → az USA egész bankrendsze-rére kiterjedő likviditási válság • a pénzügyi válság gyorsan átterjedt a reálgazda-ságra is (gazdasági visszaesés, munkanélküliség

  28. Gazdaságpolitikai válaszok • gazdaságélénkítő csomagok (Bush, Obama) • néhány bank és jelzáloghitel-alap részleges államo-sítása • a fogyasztóvédelem, az árnyékbankrendszer és a származtatott értékpapírok új, szigorú szabályozása • a GDP-növekedés 2009 IV. negyedévétől már pozitív, - de a ktsgvetési hiány riasztó mértékű (2009: a GDP 9%-a) - a munkanélküliségi ráta nagyon magas (2010-ben 10%)

  29. Külkereskedelem • a külkereskedelmi mérleg 1976 óta deficites (2006-ban: -750 Mrd USD, a GDP 6%-a), a válság kibonta-kozásával azonban jelentősen csökken a hiány • kereskedelmi partnerek (2009) NAFTA-tagállamok: Kanada (16,5%), Mexikó (11,8%) EU (19,4%), Kína (14%), Japán (5,7%) a legnagyobb hiány Kínával szemben áll fenn fő oka az import jóval gyorsabb ütemű emelkedése az exporthoz képest

  30. Külkereskedelem • a szolgáltatáskereskedelem folyamatosan többle-tet mutat, míg az áruforgalmat jelentős hiány jel-lemzi • az USA exportja a magas technológiai szintet képvi-selő ágazatokban erős (gépek, elektromos eszközök, számítógépek, gépjárművek, vegyipari termékek) • az USA importját főleg tömegfogyasztási cikkek alkotják

  31. A külkereskedelmi mérleg hiánya az Egyesült Államokban (1992-2011) http://www.bea.gov

  32. FDI-állomány Amerikai tőke külföldön • Európa (57%), Latin-Amerika (18%), Kanada (7%), DK-Ázsia + Ausztrália (15%), Kelet-Európa (1%) Külföldi tőke az USA-ban • több mint kétharmada Európából érkezik (főleg Nagy-Britannia, Hollandia, Németo.), Japán (12%), Kanada (8%)

  33. Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) • 1989-ben alakult, a többi integrációhoz képest laza cso-portosulás, tagjai: Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Thaiföld (1989), Hongkong, Kína, Tajvan (1991), Mexikó, Pápua Új-Guinea (1993), Chile (1994), Vietnam, Peru, Oroszország (1998) • célja: kereskedelemliberalizáció, az üzleti környezet fej-lesztése, a szabadkereskedelem megteremtése (2010-re a fejlett, 2020-ra a fejlődő országok számára)

  34. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) • az USA a 80-as évekig nem érezte szükségét regionális megállapodások megkötésének • fokozódó globális verseny + EU-bővülés és a kelet-ázsiai integrációs folyamatok → az USA is integrációs lépéseket tesz • 1988: USA és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény aláírása (CUSFTA) • 1994: az egyezmény kiterjesztése Mexikóra → a NAFTA létrejötte (tagjai: Kanada, Mexikó, USA)

  35. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) • cél: a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontása, az ipari termékek vámjainak csökkentése (de: mg-i termé-kek, energiaszektor → érzékeny területek) • a vámmentesség a három ország területén előállított termékekre vonatkozik (eredetigazolás) • a világ össztermelésének 30%-át kitevő piac • a piacok összefonódása nem a NAFTA megalakulásával kezdődött, a XIX. század óta tart (ld. amerikai vállalatok beruházásai a térségben)

  36. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) • a tagországok közti fejlettségi és méretbeli különbségek - az USA számára: új piacok szerzése, nyersanyag-utánpótlás, beruházások létesítése (Mexikó: olajkiterme-lés, bányászat; Kanada: feldolgozóipar, szolgáltatások) - Kanada és Mexikó számára: külkereskedelmük ¾-ét az USA-val bonyolítják + növekvő amerikai működőtőke-ál-lomány → függőség

  37. Összamerikai Szabadkeres-kedelmi Övezet (FTAA) • az USA az egész amerikai kontinensre kiterjesztené az integrációs folyamatot • 1994: Miami Nyilatkozat: 34 amerikai állam írta alá • az USA számára: 900 milliós piac, természeti erőforrá-, sok olcsó munkaerő, politikai befolyás • Latin-Amerika számára: a szabad kereskedelmi megálla-podás eredményei kérdésesek • az óriási fejlettségbeli különbségek, az ágazatonként el-térő érdekek és a latin-amerikai országok USA-ellenes-sége miatt a kezdeményezés megvalósulása kérdéses

  38. Köszönöm a figyelmet!

More Related