Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. Az Alsó-Tisza vidék népességmegtartó képességének erősítése a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésével. Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – Összefoglaló a térségről A(z) Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 69,052 fő, a városokban élő lakosok száma 48,691 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 11 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 22 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 69,052 Szentes 30,362 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 12 Csongrád 18,329 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Szegvár 4,957 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 9 Nagymágocs 3,372 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 4 Fő fejlesztési prioritások száma 11 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 8 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 22 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,620,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 400,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,620,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 1,384,290 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 700,000 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 536,460 • Leader képzés • Leader rendezvény • 4 • 182,190 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Munkanélküliség, valamint a munkalehetőségek hiánya különösen a községek esetében; szakképzett fiatalok elvándorlása; a lakosság fogyása, öregedése. • Birtokkoncentráció és a versenyképtelenség miatt szűkülő zöldségtermesztési lehetőség. • A községekben hiányos infrastruktúra: utak nem megfelelő minősége, szennyvízelvezetés-kezelés, valamint a felszíni vízelvezetés hiánya; belvízveszély. • Korszerű szaktudás hiánya. Közintézmények, közterek leromlott állapota. • Az alacsony minőségű infrastruktúra nem vonzza a tőkeerős befektetőket. Tőkeszegény kisvállalkozások, • Mezőgazdasági (kertészeti termelésre alapozott) hűtő, tároló, csomagoló infrastruktúra kialakítása. • Előállított termékek helyben történő feldolgozása. • Geotermikus, termálvíz és napenergia felhasználása a primőr kertészetben ill. a kommunális rendszerekben (fűtés). • Gyógy, termál, aktív turizmus (madarász, vadász, horgász, lovas, vízi és kerékpáros) minőségi fejlesztése. Turisztikai kínálat bővítésével a foglalkoztatottság növelése. Ifjúsági szálláshelyek, magánszálláshelyek kialakításával a falusi turizmus elősegítése. • Oktatás és képzés fejlesztése. • A LEADER+ keretein belül eddig megvalósult fejlesztések kiszélesítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – A stratégia alapvető célja Az előzetesen elismert akciócsoport tevékenységi területén a népességmegartó képességet a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésével akarjuk elérni. Ennek részeként a helyi foglalkoztatottság és a jövedelmek növelését, valamint az életminőség javítását célzó fejlesztési priorításokból származó intézkedések megvalósítását tervezzük. A helyi foglalkoztatás és a jövedelmek növelését - a mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan - a helyi agrár termékek (zöldség,szőlő, bor) versenyképességének erősítésével (alapanyag termelés és feldolgozás minőségi fejlesztése), valamint a helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztésével akarjuk elérni. A fejlesztések eredményességét kívánjuk segíteni a gazdasági környezet és a humán erőforrás fejlesztésével. Ennek keretében megvalósuló intézkedések katalizátor szerepet töltenek be a helyi gazdaság élénkítésében. A helyi életminőség javításával célunk a térségi lakosság életszínvonalának, identitásának, elégedettségének erősítése. Mindezt a helyi szolgáltatások fejlesztésével, helyi örökségvédelmi-, valamint tanya és falumegújítási intézkedésekkel kívánjuk elérni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett terület Csongrád megye északi részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál, Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Az akciócsoport a Tisza két oldalán elhelyezkedő Szentesi és Csongrádi kistérség teljes területét lefedi. Az érintett települések közül kettő város: Szentes (30362 fő), Csongrád (18329 fő), kettő nagyközség: Nagymágocs (3372 fő), Szegvár (4957 fő), valamint 8 község: Árpádhalom (580 fő), Csanytelek (3004 fő), Derekegyház (1827 fő), Eperjes (629 fő), Fábiánsebestyén (2280 fő), Felgyő (1367 fő), Nagytőke (476 fő), Tömörkény (1869 fő). Az akciócsoport területe 1.153 km2, lakónépessége 69.052 fő. A térség - közlekedés és tőkevonzó képesség szempontjából - periférikus helyzetű, a településrendszer jellegzetes eleme, a kiterjedt tanyavilág. Az akciócsoporthoz tartozó mind két kistérség a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. A térségbe nem vezet autópálya, azon csupán két főútvonal halad át: a 45-ös és a 451-es. A településeket összekötő, valamint a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek, de a legtöbb településen fejlesztésre szorulnak. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a teljes körű kezelése jelenleg megoldatlan. Ezért elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladékkezelés rendszerének fejlesztése. A térségben a szennyvíz elvezetése és kezelése megoldatlan. A települések közül Csongrádon, Szentesen és Felgyőn kívül sehol sem épült ki közcsatorna-hálózat és szennyvíz-tisztító. Az ipar Csongrád és Szentes városban koncentrálódik, főként kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A térség agrárjellegű vidék, legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Leginkább jellemző termelési ág a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés; szántóföldi növénytermesztés; állattenyésztés (baromfi, sertés). E gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megőrzése jelenti a térség falusi turizmusának az alapjait is. A térség jelentős idegenforgalmi potencállal rendelkezik. A meglévő attrakciók fejlesztésére és újak kialakítására irányuló törekvések egyre erősebbek. A térség legjelentősebb turisztikai értékeit a felszíni vizek (Tisza, Kurca, Körös, Csaj-tó, horgász - termál tavak), valamint a természetvédelmi területek alkotják. A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó üzemek közül a térségben, európai viszonylatban is a legmodernebb technológiával üzemelő baromfifeldolgozó működik (Hungerit Zrt). Általánosan azonban hiányzik a helyi terményekre alapozott feldolgozóipar, amely megnövelné az itt előállított termékek hozzáadott értékét. A térség fejlesztési lehetőségeit meghatározza a jelentős termálvízvagyon, amely mind a mezőgazdaságban - főleg, a kertészeti ágazatban -, mind a turizmus területén (gyógy- és termál fürdők) kitörési pont lehet. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a természeti erőforrások tekintetében Csongrád megye egyik legjobb adottságú területén helyezkedik el. Természeti adottságok közül kiemelkedő a jó termőképességű talaj, az értékes felszíni vízkészletek, a jelentős termálvízvagyon, a napsütéses órák nagy száma, valamint táj-és természeti értékek. A térség egész területe síkvidék. A mezőgazdaság szempontjából lényeges, hogy a művelt területeken alapvetően négy talajtípus található. Legnagyobb területen fellelhetők a mezőségi talajok, majd a réti talajok, homok és öntéstalajok. A térségben előforduló talajtípusok minősége jónak mondható, (21-34 AK). Az értékes vízkészletek jelentik a térség legjelentősebb turisztikai és természeti értékeit. A felszíni folyó vizek közül jelentős a Tisza és holtágai, Körös, Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Dong-ér, Vidre-ér, Mágocs-ér. Az állóvizek közül legjelentősebb a Csaj-tó és a Veker-laposi termáltó. A térségben számos különböző szinten védett terület található: országos- és helyi jelentőségű védett természeti területek közül kiemelkedő, a térség legjelentősebb természeti értéke a Körös-Maros Nemzeti Park területéhez tartozó Cserebökényi puszták, illetve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó Csaj-tó. A védett természeti területeket tovább növelik a Tisza-menti ártéri erdők, illetve a Natura 2000 területek. A térség felszíni vizei komoly árvíz veszélyt is jelenthetnek, továbbá a „vízbőség” a mély fekvésből adódóan belvizes problémaként is jelentkezhet. A térség szélsőséges időjárási viszontagságai miatt nyaranta aszályveszéllyel is számolni kell. Az ivóvíz megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a településeken, bár a minőségét illetően megállapítható, hogy egyes esetekben az arzéntartalma meghaladja a meghatározott határértéket. A felszín alatti vizek szennyezését , főleg a szennyvízkezelés hiánya a helyi szikkasztók és a nem megfelelő állattartás, valamint a szakszerűtlen mezőgazdasági vegyszerkezelés okozza. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A nagyobb folyóvizek minősége az országhatáron túli szennyezés mértékétől függően változik, míg a térségi jellegű felszíni vízfolyások minősége sok esetben a mezőgazdasági tevékenység, illetve a kommunális eredetű szennyezés miatt, időnként és területenként változó. A legtöbb településen már megszülettek, illetve készülnek környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek, de sok esetben ezek megvalósítása a tárgyi feltételek (pl. szennyvízkezelés) hiánya miatt késik. A termálvíz készlet hasznosítása több településen is megvalósul, a városokban gyógyvízként is felhasználják. A termálvíz energiájának legjelentősebb felhasználási területe - a középületek fűtésén kívül - a termálfürdők, valamint a mezőgazdaságon belül a kertészeti ágazatban a növényházak fűtése. A térség településein fellelhetők az épített örökség emlékei. Helyi jelentőségű védett épületek, műemlékek számos településen megtalálhatók. Állaguk megóvása a jövő generációi számára szükségesek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A célterület mindkét kistérségét (csongrádi, szentesi) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. A térség 12 települése közül 9 ( Derekegyház, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Eperjes, Csanytelek, Tömörkény, Felgyő) a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé került. A települések környezetének ökológiai állapota jó, nagy részben fennmaradtak a természetes élőhelyek, a honos növény és állatfajok, természetvédelmi területek, felszíni vízfelületek, a célterület ezért jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik az aktív turizmus kihasználására. A hátrányos helyzetű települések demográfiai helyzete nagyon kedvezőtlen, a népességfogyás állandó, a falvak folyamatos elöregedése figyelhető meg. A településeken a korábbi időszakban meghatározó jelentőségű volt a hagyományos mezőgazdasági termelés, tekintve, hogy a térség mezőgazdasági jellegű vidék. Ezen ágazat foglalkoztatási lehetőségei, termelési és piaci viszonyai rendkívüli módon beszűkültek. A termékek nagy része jelenleg feldolgozatlan formában hagyja el a térséget, az előállított termékekre nem alakult ki jelentős feldolgozóipar. A településeken a vállalkozói szektorban jellemzően mikro- és kisvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások működnek, akiknek jelentős többsége kényszervállalkozó. Nagyobb vállalkozások nincsenek, illetve elenyésző számban vannak jelen ezen településeken, ennek elsődleges oka az infrastrukturális elmaradottság A kevés munkalehetőség miatt a fiatalok nagy számban elhagyják a térséget. A településeken belüli úthálózat kiépítettségi szintje alacsony, a járdák, kerékpárutak hálózata minimális. Szennyvízelvezető-hálózat csak Felgyőn üzemel, a felszíni víz- és csapadékvíz elvezető rendszer a települések többségében elavult. A térség hátrányos helyzetű településein tehát mindenképpen szükséges egy átfogó, hosszú távú, a térségben élők identitásának erősítését szolgáló, életkörülményeiket javító, a vállalkozások letelepedését elősegítő fejlesztést végrehajtani. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A természeti erőforrások optimális kihasználását, a falusi-, lovas-, horgász-, vadászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével szeretnénk elérni. A helyi foglalkoztatás növelését, ezáltal a települések népességmegtartó képességének a javítását a turizmus fejlesztésén túl - mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan – a helyi agrártermékek piacra jutásának elősegítésével (minőségjavítás, feldolgozás) kívánjuk megvalósítani. A térség infrastrukturális feltételeinek a fejlesztésével a lakosság életszínvonalának a javításán túl a vállalkozások betelepüléséhez és működéséhez kívánunk optimális körülményeket kialakítani. A településeken működő vállalkozások versenyképességének javítását az infrastruktúra és technológia fejlesztésével szeretnénk elérni. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 10% Építőipar 25% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 22% 12% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 4% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5% • Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A 90-es években végbement gazdasági átalakulás a térségben is - úgy, mint az ország teljes területén - megteremtette a munkanélküliség problémáját. A térség vállalkozásainak száma bővült ugyan, de a fejlődésük nem ennyire egyértelmű, ugyanis hiába jöttek létre új munkahelyek, a régiek folyamatosan szűntek meg. A fiatalok számára, különösen a községekben nem születtek olyan munkahelyek, amelyek lehetőséget jelentettek volna a számukra. A munkanélküliség mellett az egyre növekvő számban előforduló úgynevezett inaktívak (öregségi, rokkantsági nyugdíjasok és járulékosok) módosítják a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét. Tehát a térségre is jellemző az országos tendencia, mely szerint a gazdaságilag aktív személyekre egyre több eltartott, egyre nagyobb teher jut. Az akciócsoport területén 2007 decemberben a regisztrált álláskeresők száma 2862 fő volt, melyből 52,7% nő, 85%- a fizikai dolgozó. A munkanélküliségi arány településenként a következő módon alakult 2007-ben: Árpádhalom 10,88%, Csanytelek 8,31%, Csongrád 6,48%, Derekegyház 6,88%, Eperjes 9%, Fábiánsebestyén 7,12%, Felgyő 6,26%, Nagymágocs 5,64%, Nagytőke 7,3%, Szegvár 7,1%, Szentes 5,85%, Tömörkény 8,63%. A 2006. évhez viszonyítva megállapítható, hogy az álláskeresők aránya jelentős módon nem változott, minden településen csak kis mértékű növekedés volt tapasztalható. Önkormányzati becslések szerint a valós munkanélküliség ettől lényegesen magasabb lehet, akár 30%-al is. Ezen munkanélküliek egy része alkalmi munkából él, egy része időnként közmunkát végez. Mások családi gazdaságokban tevékenykednek, míg nem találnak megfelelő munkahelyet, és sajnos megállapítható, hogy léteznek olyan munkanélküliek is, akik egyáltalán nem szándékoznak munkát vállalni. Az önkormányzatok a lehetőségeikhez mérten a rászorulókat segélyekben részesítik, a térségben 2007. évben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 673 fő volt. A munkavállalók ingázása a térségben is létezik, településenként legalább 30-40 munkavállaló a városokba (Csongrád, Szentes) jár dolgozni, ez a szám évről-évre csökken. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A foglalkoztatás ágazatonkénti területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar szinte kizárólag Szentes és Csongrád városokban koncentrálódik. Az iparban dolgozó szakmunkások egy részének a cégek visszajelzése szerint, az átképzésére lenne szükség a folyamatosan újuló technológiai fejlődés miatt. A többi településen a legfontosabb megélhetési forrás a lakosság számára a mezőgazdaság. Ezen településeken a mezőgazdasági kistermelés szerepe a családok megélhetésében elsődleges, csaknem minden családra jut egy gazdaság. Mezőgazdasági jövedelem kiegészítő tevékenységet szinte minden család folytat, de a kevés munkalehetőség miatt, sokaknak ez a főállása. A mezőgazdaságon belül egyaránt jelen van a térségben a kertészet, az állattenyésztés, és a szántóföldi növénytermesztés. Az utóbbi időszakban az állattenyésztési ágazat versenyképessége romlott a legtöbbet, és egyre többen hagytak fel ezzel a tevékenységgel. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Szentes székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 4,070 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • HUNGERIT Zrt. • Szentes • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • 1,448 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. • Csongrád • 1572 Hobbiállat-eledel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 750 3 • Árpád Agrár Zrt. • Szentes • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 503 4 • Legrand Zrt. • Szentes • 3120 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 500 5 • Pankotai Agrár Rt. • Szentes • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 200 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • FRIGOLUX Ipari és Kereskedelmi Zrt. • Csongrád • 2923 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása • 159 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Szegedi SZEFO Zrt. • Szentes • 1772 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 8 • HUNDEC Fémszerkezetgyártó és Kereskedelmi Kft. • Csongrád • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 9 • Kinizsi 2000 MG. Zrt. • Fábiánsebestyén • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 113 10 • Puskin Tej Kft. • Szegvár • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 107 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség gazdasági struktúrája a kilencvenes években átalakult . A régi nagyvállalatok felbomlottak kisebb gazdasági társaságokra, másrészt új, többnyire kisméretű gazdálkodó szervezetek alakultak. Az ipar Szentes és Csongrád városban koncentrálódik. A falvakban kevés a vállalkozás, így a térség vállalkozási aktivitása elmarad a megyei élvonaltól. A nagyobb vállalkozások többsége a feldolgozóipar, légtechnika, műszeripar, hűtőipari berendezések gyártása, húsipar, kisállat-eledelgyártás, bútorgyártás területén tevékenykedik. Az akciócsoport területén megtalálható vállalkozások közül a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató a baromfihús feldolgozásával foglalkozó szentesi Hungerit Zrt., közel 1500 fős létszámával, majd ezt követi a Csongrád-bokrosi kisállat-eledelgyártással foglalkozó Mars Magyarország Kft., amely több mint 750 embernek ad munkát. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szentesi Árpád Agrár Zrt. valamint villanyszerelési termékeket gyártó Legrand Zrt. egyaránt közel 500-500 főt foglalkoztat A 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások Szentesen és Csongrádon találhatók meg, tevékenységi területeik a húsipar, műszeripar, feldolgozóipar, hűtőipari berendezések gyártása., növénytermesztés, állattenyésztés. A vállalkozások infrastrukturális ellátottsága (közlekedés, víz, gáz, elektromos áram, szennyvíz, hulladékgyűjtés) a városokban jó, Csongrádon, Felgyőn és Szentesen működik ipari park. A településeken a közmű ellátottság rosszabb, főleg a külterületen lévő mezőgazdasági üzemek megközelítése nehézkes a mezőgazdasági utak kiépítetlensége miatt. A térségben a többi településen a korábban működő ipari jellegű vállalkozások megszűntek, a kisebb feldolgozóipari üzemek többségével együtt. A mezőgazdaságon kívül, elsősorban a szolgáltatások terén működnek mikro- és kisvállalkozások, melyeknek egy része foglalkozik mezőgazdasággal, bár csak jövedelem kiegészítésként. A mezőgazdasági nagyüzemek helyén közepes méretű vállalkozások alakultak kevés alkalmazottat foglalkoztatva, tevékenységi körükön kívül szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági kistermelőknek, melynek jelentős része őstermelő. Az akciócsoport kisebb településein tehát még mindig a mezőgazdaság szerepe, súlya számottevő, a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, valamint a mezőgazdasági tevékenység révén jut jelentős kiegészítő jövedelemhez. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A kistermelőkre és a nagyobb mezőgazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemző a vegyes gazdálkodás (több lábon állás). A gazdálkodók egyaránt foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, kertészeti kultúrákkal, állattenyésztéssel. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 28 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 46 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 68 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 45 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Nemzetközi kapcsolatok 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 33 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 23 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén számos non-profit szervezet működik. A térségben a civil szervezetek száma ebben az évtizedben megnövekedett. Nagy többségük a szociális ellátás és egészségügy, a művelődés, a sport és az oktatás területén működik. Legnagyobb számban az egyesületi forma terjedt el. Csaknem minden településen megtalálható sportegyesület, idősek klubja, polgárőrség, nagycsaládosok egyesülete, mozgáskorlátozottak egyesülete, horgász egyesület, vadásztársaság. Gyakori a gyermekek oktatását, nevelését célzó civil szervezetek, tűzoltó egyesületek, néptánc együttesek, gazdakörök, lovas egyesületek, népdalkörök, környezetvédő egyesületek. Az érdekképviseleti társadalmi szervezetek közül a két városban a kamaráknak találhatóak kirendeltségei. A legtöbb településen a civil szerveződések működése helyi jellegű, Szentesen országos hatáskörű civil szervezet is tevékenykedik. Több területen lehetne együttműködéseket kialakítani. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 2,171 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 71,223 70,593 69,937 69,525 69,052 Éves változás -412 -473 -630 -656 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,171 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 10% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 7% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén a lakosság demográfiai jellemzői az országos átlagot mutatják. A térség népessége folyamatosan fogy, öregszik, a halálozások száma meghaladja a születésekét. A településeket vizsgálva, nagyon heterogén képet mutatnak, mind a területük nagysága, mind lakosságszám alapján. A legnépesebb település Szentes 30362 és Csongrád 18329 lakossal. Fontos megemlíteni, hogy a többi település sem egységes az állandó népesség tekintetében, hiszen az a legkisebb község Nagytőke 476 lakosától egészen a 4957 lakosú Szegvár nagyközségig szóródnak az adatok. Az akciócsoport lakónépességének 70,5 %-a él a két városban. A térség népsűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a két városé a legnagyobb, Csongrád 105 fő/km2, Szentes 86 fő/km2. A többi településen szintén nagy szórás tapasztalható ezen mutató esetében is, hiszen Csanytelek községben 87 fő/km2, míg Eperjes és Nagytőke községekben mindösszesen 9 fő/km2 a népsűrűség. A térség települései kiterjedt külterülettel rendelkeznek, ahol számottevő tanyavilág van. A községekben lényegesen magasabb a külterületi lakosság aránya mint a két város esetében, a népsűrűségük ennek következményeként alacsonyabb. A tanyák infrastrukturális állapota rossz, az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A kis községekre jellemző a periférikus helyzet minden negatívuma, az elnéptelenedés veszélye fenyegeti őket, különösen igaz ez Árpádhalom, Nagytőke és Eperjes esetében. A térségben kevesebb a születések száma mint az elhalálozásoké, amit az elvándorlási különbözet tovább csökkent. A térségben a természetes fogyás meghaladja a megyei átlagot. A lakosság elvándorlása kettős képet mutat. Egyrészt a fiatal, képzettebb munkaerő a biztosabb megélhetést, nyújtó városokat választja lakóhelyéül (Szeged, Budapest, dunántúli nagyvárosok), másrészt a városokban anyagi gondokkal küszködő kisjövedelműek a tanyasi, falusi lakóhelyet keresik. A kitelepülők ezzel további szociális terhet rónak az amúgy is forráshiányos kistelepülési önkormányzatokra. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 A nemek aránya az országos átlagnak megfelelő, a nők száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de az emelkedése megállt. A halálozási ráta a térségben 16%. Az élveszületés aránya 1000 lakosra 8,6, ez alatta marad a régió és a megyei értékeknek. A 60 évesnél idősebb lakosság aránya 24%. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire 2 gyermeket vállalnak a családok. Az akciócsoport területén a roma népesség aránya 5%. A roma népesség a térségben a két városba koncentrálódik. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 8% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 9 75% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az akciócsoport területén az infrastruktúra kiépítettsége az országos átlagot tükrözi. A térségbe nem vezet autópálya. Az M5-ös autópálya az akciócsoport településeitől 30-60 km-re halad el. A közlekedés szempontjából jelentős két főút, amely a térségen áthalad a 45-ös és a 451-es. A 451-es főút csak a két várost Szentest és Csongrádot érinti, a szentesi elkerülő szakasza már megépült, a csongrádi folyamatban van. A településeket összekötő és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek ugyan, de a legtöbb szakaszon javításra szorulnak. Összekötő és mezőgazdasági utak építése sürgető, ugyanis a települések kiterjedt tanyavilága leggyakrabban csak földúton közelíthető meg A településeken belüli és külső kerékpárút-hálózat az igényekhez mérten kiépítetlen és rossz minőségű. A kerékpáros forgalom a települések közelsége miatt jelentős, ezért mindenképpen szükséges a kerékpárutak kiépítése a biztonságos közlekedés érdekében. Vasútvonal az akciócsoport területén lévő települések közül csupán négyet érint, azonban ezek a vonalak korszerűtlenek, a járatok száma és gyakorisága nem felel meg az igényeknek. Tiszai kikötő Szentesen és Csongrádon található, mindkettő fejlesztésre szorul. Kisrepülőgépek fogadására alkalmas, füves repülőtér Szentesen üzemel. Térségi szinten a szennyvízkezelés megoldatlan. Kizárólag Szentesen, Csongrádon és Felgyőn épült ki közcsatorna-hálózat, Szentesen és Csongrádon pedig szennyvíz-tisztító. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a kezelése jelenleg megoldatlan, ugyanis a településeken a jelenleg használt hulladéklerakók lassan betelnek. A probléma megoldása érdekében a térség három települése, Tömörkény, Felgyő és Csongrád csatlakozott a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekthez, a többi település a Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Önkormányzati Társulás hulladékgazdálkodási projektjéhez való társulást választotta. A két projekt megvalósulása elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladék kezelése érdekében. Szentesen, Csongrádon és Szegváron jól működik a szelektív hulladék begyűjtési rendszer, melynek továbbfejlesztését tervezik. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A térségben minden településen van kiépített közüzemi ivóvíz-hálózat, azonban némely esetekben a magas arzéntartalom miatt kifogásolható a vízminőség. A gázellátás minden településen kiépült, az áramellátás a tanyák kivételével minden településen megfelelő. A térségben több internet és kábeltelevízió-szolgáltatás is működik, a hálózatok folyamatosan bővülnek. A rákötések száma a kistelepüléseken is folyamatosan növekszik. A vezetékes telefon-ellátottság a településeken megfelelő. A hazai mobiltelefon szolgáltatók hálózatai elérhetőek. A mobiltelefon elterjedésével a vezetékes telefon előfizetők száma fokozatosan csökken. Az akciócsoport területén az infrastruktúra fontos elemei a nagy számban előforduló termálkutak. A termálvizet hasznosítják növényházak, lakóházak, középületek fűtésére, valamint gyógy- és turisztikai célokra. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.02 0.15 0.48 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 17% 47% 8% 70% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Árpádhalom • Község • 580 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10.88% • 307,155 • 0.000 • 0.000 Csanytelek • Község • 3,004 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 8.31% • 235,279 • 0.000 • 0.004 Csongrád • Város • 18,329 • 6.48% • 468,668 • 0.260 • 0.516 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Derekegyház • Község • 1,827 • 6.88% • 437,977 • 0.000 • 0.059 • Közszféra Eperjes • Község • 629 • 9.05% • 284,709 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fábiánsebestyén • Község • 2,280 • 7.12% • 428,120 • 0.000 • 0.060 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Felgyő • Község • 1,367 • 6.26% • 378,495 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagymágocs • Nagyközség • 3,372 • Közszféra • 5.64% • 381,425 • 0.000 • 0.000 Nagytőke • Község • 476 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7.30% • 380,366 • 0.000 • 0.000 Szegvár • Nagyközség • 4,957 • 7.10% • 428,606 • 0.148 • 0.116 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szentes • Város • 30,362 • 5.85% • 523,311 • 0.151 • 0.743 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tömörkény • Község • 1,869 • 8.63% • 282,921 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, városok távolsága, elvándorlás, utak rossz állapota.” • „Vállalkozások támogatásával munkalehetőségek biztosítása; szálláshelyek bővítésével a falusi turizmus segítése; faluközpont rekonstrukciójával az életszínvonal emelése.” • Árpádhalom • „Hiányos infrastruktúra/utak,szennyvízcsatornázás,felszíni vízelvezetés/;birtokkoncentráció és a versenyképtelenség miatt megszűnő zöldségtermesztési lehetőség helyett nem létesülnek ipari munkahelyek;valós munkavégzési alternatívák hiánya.” • „Mezőgazdasági/kertészeti termelésre alapozott hűtő,tároló,csomagoló,feldolgozóipar betelepülése;geotermikus és napenergia felhasználása a primőr kertészetben,ill. kommunális rendszerekben(fűtés);rétegturizmus:madarász,horgász,vadász,lovas,vizi és kerékpáros turizmus feltételrendszereinek megteremtése;ivóvíz palackozás-palackozott termék vízi úton(Tisza)történő szállítása.” • Csanytelek 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség;tőkeszegény kisvállalkozások;a képzett munkaerő elvándorlása.” • „Gyógy-idegenforgalmi turizmus minőségi fejlesztése;turisztikai kínálat bővítésével a foglalkoztatottság emelése;megújuló energiahordozók előállításának és használatának fejlesztése.” • Csongrád • „Munkahelyek hiánya, szennyvízkezelés megoldatlansága, belvíz veszély, utak nem megfelelő minősége, elvándorlás, közterek leromlott állapota.” • „Agrárium fejlesztése, turisztika fejlesztése, mezőgazdasági ipar fejlesztése.” • Derekegyház 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanéküliség, elvándorlás, infrastruktúra fejletlensége, a település megközelíthetősége-közutak rossz állapota.” • „A mezőgazdasági tevékenységek és a falusi turizmus fejlesztése által jövedelem kiegészítés biztosítása.” • Eperjes • „Fontos probléma a szennyvíz kezelés mielőbbi, a lakosság teherviselő képességéhez igazodó megoldása; a növekvő munkanélüliség csökkentése; az elöregedett ivóvíz hálózat nagyobb hányadának cseréje, új ívóvíz kút fúrása; a kertészeti telepek termálvizes fűtési rendszerek rekonstrukciója; alternatív (vadász, horgász, öko, falusi) turimushoz kapcsolódó fejlesztések hiánya.” • „Könnyen kihasználható termálvíz kincs; megújuló energiaforrások elérhetősége; gazdag élővilággal rendelkező természeti környezet, harmonikus mezőgazdasági kultúrtáj; gazdag vadvilággal rendelkező önálló vadászterület; a Kórógy-ér horgászvizei; hajtatásos zöldségtermesztési kertészeti szakismeretek.” • Fábiánsebestyén 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosság fogyása;központi településpolitikai intézkedések kistelepülésekre hátrányos hatása;régészeti feltárások indokulatlanul magas feltárási költségei,amely a település és a vállalkozások fejlesztését tönkreteszi.” • „Agráripari park léte/infrastruktúrával/,fiatal épületállomány, teljes infrastruktúra horgász-vadász sporthoz szükséges feltételek megléte.” • Felgyő • „Munkalehetőségek hiánya, elvándorlás.” • „Termálkút hasznosítása; vállakozások fejlesztése által munkalehetőség biztosítása; kastélyotthon kiváltása.” • Nagymágocs 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elöregedő lakossági összetétel; helyi foglalkoztatás alacsony szintje; ivóvíz hálózat elégtelen minősége.” • „Megújuló energiaforrással foglalkozó beruházásra alkalmas a terület; főútvonal közelsége; vasútállomás léte.” • Nagytőke • „Fiatalok elvándorlása; közintézmények, közterek felújításra szorulnak; szennyvízcsatorna hálózat hiánya.” • „Ifjúsági és magánszálláshelyek kialakításával a falusi turizmus fejlesztése; többfunkciós szolgáltató központ létrehozása.” • Szegvár 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, szakképzett fiatalok elvándorlása.” • „Ipar, élelmiszeripar, gazdaság fejlesztése; termál energia felhasználásának a bővítése; termál, sport és természeti turizmus fejlesztése.” • Szentes • „Munkalehetőség hiánya;mikrovállalkozások hiánya;hiányzó infrastruktúra , szennyvízelvezetés-tisztítás hiánya; Gátér-Tömörkény összekötő út kiépítetlensége; oktatási intézmények felújításának hiánya.” • „A Csaj-tóhoz kapcsolódó turizmus;halfeldolgozó üzem építése;alternatív energia felhasználása(nap-,szél-,termálenergia ; zöldség- és virágkertészet távlati fejlesztése,előállított termékek feldolgozása.” • Tömörkény 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

49. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 11 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „A helyi életminőség javítása” • 3 db • 23,617,750 • „A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése” • 4 db • 1,789,726 • „A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése” • 2 db • 1,099,964 • „A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése” • 2 db • 775,500 • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 780,996 EUR – a(z) Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: A helyi életminőség javítása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi örökség megőrzése (épített, természeti, kulturális) • 700,000 • Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése • 533,460 • Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés • 22,384,290 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis