A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

1. A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

2. A fejlődést meghatározó tényezők: • a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés • a Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése • jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése

3. A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 előtt • Mo-n 1848-ig ez a fennálló rendszer • Fő jellemzők: • minden földterület a nemesség kezében van • a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit (úrbéres földek) • Ezek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék) • nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi robotmunkával műveltetve) • közös haszonvételek

4. A szabad, polgári földtulajdon 1848 után • Ny-Eu-ban ez már a 18. sz folyamán kialakul! • K-Eu-ban ez a folyamat elhúzódik • Mária Terézia 1767: Urbárium • A szabad földtulajdon megteremtésekor a korábbi birtokmegosztást vették alapul • Következmények: • nagybirtokrendszer továbbélése • földnélküli parasztok nagy létszáma

5. A jobbágyfelszabadítás 1848-ban: • Megszűnik a személyes függőség (úri joghatóság) • Eltörlik a földesúri járadékokat (robot, kilenced) • Kimondják a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszűnő járadékék helyett, de 1848-ban nincs idő ezt végrehajtani) • A volt jobbágyok csak az éppen használatában lévő földeket kapják meg (50%-uk föld nélkül szabadul föl!) • A törvény befejezetlen marad (közös haszonvétel, kárpótlás) • Aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább

6. Az 1853-as Úrbéri pátens • A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik • Úrbéri Pátens kimondja: • a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést • közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) – telekarányos megosztás • Következmények: • Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus időszakára konzerválódnak • Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok) • Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára, mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!) • Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)

8. A mezőgazdasági üzemszervezet átalakulása a 19. sz. második felében • A feudalizmus üzemszervezete: • a nemesi művelésű földeken a munkaidő 50%-a jobbágyi robot • Jobbágy munkaereje és munkaeszközei • Másik rész: bérmunka(pl. betakarítás) • 1848 után megszűnik a robot • Feladat: korábbi birtokközpontok átalakítása (uradalmak) • Gépek, eszközök, épületek fejlesztése • Megnövekvő költségek (adó, munkabér) • Külső hitelek

9. A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása • A megszűnő jobbágyi munka pótlása (Uradalmak új alkalmazottai) • konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász, kocsis) • Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások • A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony (túlkínálat van az olcsó munkaerőből, sok a földnélküli bérmunkás) • Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést • Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%) • Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági technika fejlesztése

10. A paraszti birtokok gazdálkodása • Jelentős eltérés a nagybirtoktól • A paraszti birtokok adják a gazdaságok legnépesebb csoportját • Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegű • önellátásra berendezkedő • a családi munkaerőre építő • Az állatállomány itt koncentrálódik • Átalakulás: század végi tanyásodás

11. A fejlődés tendenciái: • Javuló értékesítési lehetőségek • Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése • a művelés alá vont területek növelése • modernebb művelési technikák meghonosítása • technológiai fejlődés (gépesítés)

12. A művelés alá vont területek növelése • Eddig nem művelt területek feltörése (mocsár, rét, erdő, folyamszabályozás) • Modernebb művelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás  vetésforgó) • Következmény: műveletlen területek csökkenése • 1873-1913 között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral nőtt. • Csökken a rét, legelő, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)

14. A termelés technológiai fejlődése (gépesítés) • A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző • Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is • Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a korszakban alacsony marad: • faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig • vetőgép csupán néhány nagybirtokon • a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)

16. A mezőgazdasági termelés átalakulásának eredményei: • Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége • búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal • Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld) • Növekednek a termésátlagok is • jobb vetőmagvak, növénynemesítés • talajerő-pótlás, trágyázás • Nőtt az ágazat jövedelmezősége

17. Átalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona: búza) • Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra)  • Megjelennek új növények: • takarmánynövények (kukorica, répafélék) • Burgonya • ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány)  • Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással szemben. • Σ: modernebb technikák – több betakarított növény, a növekvő lakosságszám élelmezése és az export is lehetővé válik.

18. Az állattenyésztés fejlődése • Állattenyésztés:a mezőg.-ból származó nemzeti jövedelem 40%-át az állattartás adja! • Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok • Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (főleg az uradalmakon)  • A lábasjószágok döntő része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.

19. A fejlődés tendenciái: • Elterjed az istállózó állattenyésztés • modern tejgazdaságok az uradalmakon • modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürkemarha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) • Talajerő-pótlás: trágyázás • Állami segítség: • nemesített állatok behozatala • állategészségügy: állatorvosi hálózat • Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek között (Sopron, Vas megye)

21. Összefoglalva: • A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a nemzetgazdaságnak • mind a foglakoztatási szerkezetet • mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából

22. A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

23. Az ipari forradalom mo.-i sajátosságai: • 100-150 éves késés • eltolódások az ágazati struktúrában • aránytalan iparszerkezet • kisipar szerepe és aránya • külföldi tőke befolyása jelentős Mindez kihat: • a társadalom szerkezetváltozása • foglalkoztatási szerkezet • iparszerkezet

24. A feudalizmus iparának jellemzői: • A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében • Ipar szó (nyelvújítás) • A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar • műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség) • A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek) • Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás • A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik • Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság • 1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép • 1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban

25. A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után • Főszerepet kap a külföldi tőke • Alacsony a belső felhalmozás • Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka (gabonakereskedelem) • A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: • a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat • az 1860-as évektől a malomipar

26. A vas- és fémipar fejlődése • Fő ösztönző: a vasútépítések • 1852: Rimamurányi Vasmű • (1865-re 1 millió mázsa nyersvas) • Technológiai fejlődés: • a vasöntésben: (fatüzelés →szén, koksz) • az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés (Martin- és Bessemer-féle eljárás)

27. A nehézipar más ágazatai • Gépgyártás,járműipar (közlekedési eszközök gyártása) • Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti kerekek) • Mezőgazdasági gépgyártás • (ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek) • Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

28. A Győri Magyar Waggon és Gépgyár

29. A Láng Gépgyár

31. Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése A malomipar: • Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.) • 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik • Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok: malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia) • Malomalapítások főleg a kiegyezés után

32. A malomipar fejlődésének összetevői: • részvényügy fejlődése • közlekedés fejlődése • értékesítési feltételek javulása • az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza • a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu • gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András) • a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott • 1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték

33. Az élelmiszeripar más ágazatai: • Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag, termelők megszervezése) • Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon) • Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

35. Az 1873-as válság • 1873: visszaesés, de nem túltermelés! • pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések (csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl) • A vasipart érintett leginkább • Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as évektől • Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom

36. Az állami ipartámogató törvények: • Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése • Önálló vámvédelem hiányánakkiküszöbölése • Külföldi tőkebeáramlásának növelése • Az iparfejlődés ösztönzése

37. Az ipartámogató törvények: • 1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó, Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak) • 236 új gyár épül, 187-et felújítanak • 1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók) • 1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar) • 1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani.)

38. Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1860-as években

39. Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1890-es években

40. Az ipartámogató törvények hatásai: • Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények! • Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is • A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban. • Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része • bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. • vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)

41. A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén • Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban: • Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db! • 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix • Ganz gépgyár • Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár • A vas- és fémipar sikertörténete: • Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

42. A MÁVAG mozdonya

43. Az Óbudai Hajógyár

44. Weiss Manfréd és családja

46. A magyar iparfejlődés néhány problémája: • A szakképzett munkaerő kérdése • Az iparban dolgozók számának gyarapodása • Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok) • Erős koncentráltság • Kisipar szerepe

47. Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón • A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki • villamossági, elektrotechnikai ipar • fontos magyar találmányok! • transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri • árammérő: Bláthy • villanymozdony: Kandó Kálmán • kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre • Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

48. Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly

49. Ganz-féle transzformátor

50. Ganz-féle egyenáramú dinamó