1 / 19

A 12. század és a magyar-bizánc i ellentétek

69. A 12. század és a magyar-bizánc i ellentétek. Dr. Mészáros Zoltán. A 6. és a k özépiskola 2. osztályában használható. A korszak általános jellemzői M agyarorsz á gon. Aktív külpolitika Magyarország a balkáni tényező lesz (M é g Szent L ászló hódította meg Horvátországot).

Télécharger la présentation

A 12. század és a magyar-bizánc i ellentétek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 69. A 12. századés a magyar-bizánci ellentétek Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

  2. A korszak általános jellemzőiMagyarországon • Aktív külpolitika • Magyarország a balkáni tényező lesz (Még Szent László hódította meg Horvátországot). • Könyves Kálmán Horvát Király lesz 1102, Zadar 1105-ben behódol, és más dalmát városok is. • Dalmácia miatt elhúzódó konfliktus alakul ki a Velencei köztársasággal. • A 12. században Magyarország területeket szerez a Szávától Délre is. • Az országban tovább fejlődött a nyugati típusú feudalizmus. • Kálmán halálát követően (1116) fél évszázadig folytonos trónviszályok és belső harcok következtek. • A várkatonaságot és a paraszti fegyveres erőket lassan felváltja a páncélos lovagok alkotta hadjáratokra alkalmas sereg.

  3. Bizánc a 11-12. században • Bizánc viszonylag szilárdan tartja Kis-Ázsia jelentős részét, a szeldzsuk törökök veszélyeztetik, de nem törik meg. • A Balkán-félszigeten a 11. század végétől ismét megerősödik. • Sikeres hadseregreform megvalósulása (a próniák létrehozása - katonai szolgálatért cserébe adományozott birtok). • Tehetséges és sikeres uralkodó, I. Mánuel (1143-1180) . • 1204-1261 a szétszabdalt Bizánc Egyes vélemények szerint a magyar-bizánci ellentétek meghatározzák az egész korszakot, mások szerint ezek a konfliktusok fontosak, de nem ilyen jelentősek.

  4. Velence • Gazdag köztársaság kiterjedt birtokokkal. • Annak idején az Adriai tengert Velencei öbölnek (Mos veneticum nevezték). • A Doge (A velence ügyeit intéző fő magisztrátus) hatalma akkora volt, hogy kereszteshadjáratokat tudott pénzelni. • A keresztesek a velenceiek érdekeit szolgálják ki, amikor pl. a magyaroktól elveszik Zára (Zadar) 1202-ben, vagy amikor elfoglalják Konstantinápolyt 1204-ben.

  5. A trónviszályok Magyarországon • Noha gyakoriak voltak nem ingatták meg az ország stabilitását. • István és Borisz (Akit apja Kálmán nem ismert el). • II (Vak) Béla és II. Géza küzdelme. • II. László és IV. István (II. Géza testvérei) Komnénosz Mánuel III. István ellen II.Lászlót (1162), majd IV. Istvánt (1163) támogatta. • III. István és III. Béla (II. Géza gyerekei). • III. István halála (1172) után trónviszály a két testvér, Géza és Béla között, végül Béla győz.

  6. Magyarország uralkodói a 12. században • Könyves Kálmán (1095-1116) • II. István (1116-1131) • II. Vak Béla (1131-1141) • II. Géza (1141-1161) • III. István (1162-1172) • II. László (1162-1163) ellenkirály II. Béla fia • III. Béla (1172-1196) • Imre (1196-1204) Sajnos nincsenek ill. nagyon ritkák a hitelesnek tekinthető ábrázolások.

  7. Bizánci-magyar dinasztikus kapcsolatok • 1104. Szent László lánya, Priszka (Piroska) Eiriné néven bizánci császárné, Alexiosz fia, Komnénosz János felesége, Mánuel anyja. - A dinasztikus kapcsolatok, szövetség miatt jött létre a házasság. - Eiriné nem feledte magyarországi származását. - Kolostort és ispotályt („kórházat”) alapított. • Mivel a későbbi császár anyai ágon Szent László leszármazotta volt, ezért igényt támaszthatott Magyarországra. • István, Géza testvére Mánuel bizánci császár unokahúgát vette feleségül, ezért őt támogatták Géza fiai ellenében. • III. Béla Bizánci első felesége Mánuel feleségének féltestvére Châtillon Anna lett.

  8. Bizánc és Magyarország érdekütközései a Balkánon • Bosznia és Raška elvben bizánci területnek számítottak a bizánci felfogás szerint. • Dalmáciában, a Száva és a Duna mentén voltak vitatott területeik. • A bizánciak Szerémséget tekintették saját területnek, de hadjáratokat vezettek északabbra is (Bácsot fosztogatták). • Raška fejedelme önállóságra törekszik, és a majdani középkori Szerbia alapjait teremti meg. A Nemanja dinszatia kezdei. • A bizánci uralkodó 1162 és 1165 között Magyarországot vazallus állammá akarta tenni, de ez sem de iure sem de facto nem sikerült.

  9. Komnénosz Mánuel

  10. A magyar-bizánci konfliktus eseménytörténete I. Mánuel előtt • 1127-1129 magyar támadás és bizánci ellentémadás, Álmos az esetleges trónkövetelő is Bizáncban volt. • Borisz is bizánci támogatást kapott. • II. Béla megszerzi „Rámát” (A mai Bosznia középső részét), • 1149. szerb lázadás Bizánc ellen amit a magyar király támogat, a normannokkal szövetségben harcoltak bizánc ellen, ugyanis a német és a bizánci császár Itália felosztására készült, amit a normannok, a franciák elleneztek. • II. Géza támogatta a Welfeket a Hoenstaufen császárok ellen, és a Kijevi Russzal is háborúzott. Egy időben Andronikosz trónkövetelőt is Mánuel ellenében támogatta. Balkáni területeket foglal el.

  11. Komnénosz Mánuel és a magyarok • Mánuel elfoglalta a Magyarországhoz tartozó Zimonyt, Szerémséget kifosztotta • 1155-ben 5 éves béke II. Géza és I. Mánuel között • 1160. körül Borić bán a Bizánciak ellen harcol. • Mánuel bizánci császár célja a területek visszaszerzése, amit nagy erővel el is kezd. • III. István ellenében először II.Lászlót (1162), majd IV. Istvánt (1163) támogatta, formailag egyik király sem lett bizánci hűbéres • 1162 II. Lászlót sikerül a magyar trónra juttatnia Mánuel bizánci császárnak (noha eredetileg Istvánt akarta) • 1163 után amikor III. István legyőzte IV. Istvánt Mánuel támadásba kezd, de meggondolja magát, és inkább tárgyal a balkáni területek visszavételére koncentrál és bizáncba viszi Bélát István öccsét, akit eljegyez a lányával, de később alacsonyabb rangú családtaggal nősül, és III. István sem akarja átengedni bizáncnak a területeket • 1165 Mánuel nagyerejű támadása, és a területek visszaszerzése, Horvátországot, Dalmáciát, Boszniát és Szerémséget Bizánc birtokba vette III. István sikertelen válaszlépései • 1172. Mánuel segíti trónra III. Bélát, aki a szofiai esküben kötelezi magát, hogy nem lép fel a bizánciak ellen. • Mánuel 1180-as halála után Béla visszaszerzi Magyarország pozícióit a Balkánon. • 1180-1204 Kulin bán és a bogumilizmus, Imre király feladata megfékezni az eretnekséget.

  12. Bizánc Komnénosz Mánuel halálakor 1180-ban

  13. Egyéb magyar külpolitikai törekvések • A magyarországon átvonuló keresztes hadakkal egyre jobb az együttműködés. • II. Géza jól feltalálta magát a két császár és a francia normann (dél-itáliai) szövetségben, Magyarország a térség vezető hatalma. • Hadjáratok Halics ellen, nem hoznak sikert.

  14. III. Béla az Árpád-házi zászlóval (Képes Krónika)

  15. A korszak legjelentsősebb uralkodója III. Béla • 1163-tól Bizáncban élt, 1165-ben a deszpotész rangot kapja, aza a császár mögött a második a birodalomban, a bizánci trón várományosa. • 1170-ben Mánuelnek fia született, így Béla szerepe módosul. • 1172-ban feleségével hazatért Magyarországra. • III. Sándor pápa és I. Mánuel császár is egyetértett hatalomra jutásával. • Nem lett bizánci vazallus, de a térség bizánci orientációja megerősödött. • Belviszonyokban semmiféle bizánci befolyás nem érvényesült • 1180. Mánuel halála után nagy területeket hódít Bizánctól. (dalmáciai, horvátországot, Száva és Duna menti városokat szerez vissza (Sirmium, Nándorvehérvár (Belgrád), Barancs (Braničevo)) • 1185-ben a normannok szövetségese Izsák császár ellenében. • 1186-1187 között a Bolgár Bizánci konfliktusban semleges. • 1188 halicsi hadjárat • 1189. keresztesek, Barbarossa Frigyes vonul át az országon, a következő évben közvetít a keresztesek és a bizánciak között. • 1191. Tárgyalásokat folytat a bizánci császárral II. Izsákkal. • 1192-1193 Szerb területeket hódoltat.

  16. Angelosz Izsák pénze

  17. III. Béla uralmának jelentősége • Az ő idejében készül el egy összeírás a jövedelmeiről, ami mélyebb betekintést ad az ország életébe. • Elékészül a Halotti beszédet tartalmazó kódex. • Bevezeti az írásban történő ügyintézést. • 1192. Szentté avattatja I. László királyt. • Magyarországot balkáni hatalommá teszi.

  18. „Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében s az idő előrehaladtával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt, amiben a szerződő felek egymás között megállapodtak” Az írásbeliség elrendelése ( III. Béla 1181. évi okleveléből )

  19. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: • Komnénosz Mánuel: http://www.medievalists.net/2011/05/07/manuel-i-komnenos-and-michael-glycas-a-twelfth-century-defense-and-refutation-of-astrology/ • Bizánc Komnénosz Mánuel halálakor 1180-ban: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Biz%C3%A1nc1180.png • III. Béla az Árpád-házi zászlóval: http://www.lovagok.hu/tortenelem/iii_bela_a_lovagkiraly.html • Angelosz Izsák pénze: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:IsaacIIAnge.jpg&filetimestamp=20071206201443

More Related