Kisebbségi kultúrák

1. Kisebbségi kultúrák ZsKF 2006. őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!

2. Fogalmak – kultúra I. KULTÚRA • ~: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége • 2. A művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása • 3. Műveltség (i) színvonal • 4. Valakinek művelt volta, műveltsége • 5. Valaminek kulturált volta • 6. Termesztés, művelés, tenyészet (tud.) (Larousse)

3. Fogalmak – kultúra II. • egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál. • Még szélesebb értelemben a kultúra körébe tartozik minden olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített környezet, és a szellemi javak). • Az egyén kulturális tőkével rendelkezik (iskolázottság, műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak termelésében. (Andorka)

4. Fogalmak – kultúra III. • Normák • Értékek • Ismeretek • Alkotások • Tárgyi környezet • Nem genetikusan öröklődik

5. Fogalmak – szubkultúra I. • Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód. • Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától. • Szubkultúrát alkothatnak • a) pl. azonos nemű, korú, faji származású, foglalkozású egyének csoportjai; • b) bevándorlók; • c)társadalomból valamilyen módon kirekesztett egyének, vagy a szélsőséges nézeteket vallók. (Larousse)

6. Fogalmak – szubkultúra II. • A társadalom általánosan elfogadott kultúra értékeit elvető, sajátos viselkedési normákat kialakító csoportok (pl. szekták, a társadalom perifériáján élők) kultúrája. (Markó) • egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától. (Andorka)

7. Fogalmak – szubkultúra III. • Elkülönül • Jellegzetes társadalmi csoport • Részben eltér a tágan értelmezett kultúrától • Általános kultúra értékeit elvető • Kisebb társadalmi csoport • Pl. periférián élők • Bevándorlók • Közös nézeteket vallók • : hasonlóság és különbség problematikája; saját kultúrán belüli különbségek

8. Fogalmak – nemzet I. • Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet, s a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze. • Feudális országokban a nemesi kiváltságokkal bírók összessége. (Tört) • Nép • Nemzetség, ill. család (Larousse)

9. Fogalmak – nemzet II. • Legtöbbször az egy nyelvet beszélő nép többsége által alkotott, de idegen származású és más nyelvet beszélő népcsoportokat és fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy tudatosan keresett politikai közösség, a nemzet számára meghatározó többek között a közös történelem. (Markó) • Azokból áll, akik tagjainak vallják magukat, illetve akiket ez a közösség tagjaként elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) a közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, lakóterület adja.

10. Fogalmak – nemzet III. • „Francia nemzetfogalom” (államnemzet): a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. • „Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet) tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.

11. Fogalmak – nemzet IV. • Tartós közösség • Politikai közösség • Közös nyelv • Területi egység (vö. körülhatárolhatóság) • Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás) • Közös történelem (vö. etnocentrizmus) • Önálló vállalás (döntés) • Többségi befogadás • Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv)  államnemzet vs. nyelvnemzet

12. Fogalmak – állam • Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuveneritással rendelkező közössége; szuveneritással és viszonylagos önállósággal rendelkező (társadalmi) szervezet. • Ország (Larousse) • Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége, amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes alkalmazásának monopóliumával; az államnak van államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan főhatalma. (Markó) • Σ : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, államalkotó népcsoport, terület

13. Fogalmak – nemzetiség • Az államon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport. • Nemzeti hovatartozás • Valakinek, valaminek nemzeti jellege (Larousse)

14. Fogalmak – kisebbség I. • „… a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak, akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek az illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930) • Egy ország többségi lakosságától származásban, nyelvben, kultúrában és felekezetilegeltérő és önálló politikai csoporttudattal rendelkező népcsoport. (Markó)

15. Fogalmak – kisebbség II. • Nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik. • Nemzeti kisebbségnek általában azokat a népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más országokban élő csoportjai.

16. Fogalmak – kisebbség III. • Faji (etnikai) kisebbség alatt olyan népcsoportot érthetünk (bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában nem éri el. • A vallási kisebbség mint kategória a kisebbségi létnek talán a legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban.

17. Fogalmak – kisebbség IV. • Nyelvi kisebbség kategória is létezik, bár leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vissza.

18. Fogalmak – kisebbség V. • Klasszikus kisebbség alatt általában olyan régóta kisebbségi sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem mindig igaz – gondoljunk a XVIII. századi telepítések mellett az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre. • Az új kisebbségek újabb keletű, önkéntes migrációval kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a bevándorlókat, vendégmunkásokat.

19. Fogalmak – kisebbség Σ • Nemzetiségi különbség • Nyelvi különbség • Vallási különbség • Önálló csoporttudat (identitás) • Formái: • Nemzeti ~ → anyaország • Faji/etnikai ~ → sajátos (eltérő) tulajdonságok • Vallási ~ → többségtől eltérő vallás • Nyelvi ~ → többségtől eltérő nyelv • Klasszikus ~ → történetileg kialakult, kényszer hatására • Új ~ → önkéntes migráció

20. Kapcsolódó fogalmak I. • Etnikai/néprajzi csoport, etnikum: egy adott társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy zsidók).

21. Kapcsolódó fogalmak II. • Két altípus különböztethető meg: • a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi elkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászok • b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, közigazgatási-területi különállás alapján. (Kósa-Filep) • Pl.németek: cipszerek, szászok; Románok: mócok, mokányok, oltyánok, muntyánok, moldoványok;Szlovákok: tirpákok, hornyák (gömöri); Délszlávok: lálók, bunyevác, sokác; Ukránok: huculok, rusznyákok; Lengyelek: górálok.

22. Kapcsolódó fogalmak III. • Etnokulturális csoport: a néprajzi kutatás határolja el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, nyelvjárás, házasodási szokások) alapján környezetétől. Az érintett személyek sokszor egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep) • Táji csoport: olyan csoport, amelynek alapját, vagy keretét kisebb-nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek)

23. Vallás, nemzetiség, kisebbség

24. Vallás I. • 18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak számított Magyarországon • század végétől megjelent a „törvényesen bevett felekezetek” fogalma • 1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté nyilvánította • 1848: az unitáriusokat is a bevett felekezetek közé sorolták • 1895: az izraelita vallást is bevett felekezetté nyilvánították

25. Vallás II. • 1787 - Thirring Gusztáv számította ki a felekezeti arányokat: • a római és görög katolikusok együttesen 61,2%, • az evangélikusok 9,5%, • a reformátusok 15,1%, • a görögkeletiek 12,9% • izraelita vallásúak 1,3%

26. zsidóság emancipációja • 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni. • 1840-ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak” • 1860: a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok vásárlására és a bányavárosokba való betelepedésre • 1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek (nem kollektív jogok) • 1895-ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott.

27. izraelita egyetemes gyűlés • 1868-69: a megváltozott helyzethez kapcsolódóan három irányzat alakult ki, a fő kérdés: felekezeti belső életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan kialakult külső szabályokhoz: • Válaszok: • ortodox irányzat: semmit sem kell változtatni, sőt az életformában adott engedményeket vissza kell venni és szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti életformát • neológ irányzat: a nemzet polgárosodásával adottak a politikai feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, vagyis alkalmazkodni kell a körülményekhez • „status quo ante” irányzat: szakadás előtti állapot helyreállítását szorgalmazta

28. Vallási kapcsolatok • Áttérések: lehetővé vált a felekezetváltás: előzőleg be kellett jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző feltételeknek kellett eleget tenni • vegyes házasságok: római katolikus pap előtt megkötendőnek nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez tartozók között kerülhetett sor.Gyerekek vallása: apa katolikus → gyerek is katolikus; apa nem katolikus → gyerek követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint megörökölték a vallásukat • reverzális intézménye: reverzális levelet (vallási vegyes házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék. Gyakorlat: helyi plébánosok vegyes házasságból származó gyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak keresztelték

29. Kitérés/kilépés • 1895. XLIII. tc. teremtett először jogi lehetőséget arra, hogy valaki felekezeten kívüli legyen→felekezeten kívüliek gyermekei számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy törvényesen elismert vallásban kell nevelkedniük (legkésőbb a tanköteles kor eléréséig kellett dönteniük) • felekezetiség a leghagyományosabb etnokulturális tartalom hordozója volt

30. Magyarok száma • a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett anyanyelvet, sem nemzetiséget • Különféle becslések: • Jászi Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte • Szabó István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra (36-43 %) tette • az 50% alatt maradt • „Lexicon locorum” (helységnévtár, 1773) szolgált a becslések alapjául → feltüntette a településeken uralkodó nyelvet • 8920 település 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként • 39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a román számított domináns nyelvnek

32. asszimiláció • a zsidóság asszimilációs készsége és hajlandósága minden többi csoportét messze meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott népességben legnagyobb súllyal – a zsidók mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus és evangélikus németség és tótság szerepelt”. • Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, milyen anyanyelvűnek vallotta magát

33. cigányság • cigányság nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe (leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek sorában találjuk őket) • 1890-ben 96 000 főt regisztráltak • 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint 275 000 főt számláltak • Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a vándorcigányok kategóriáját • Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak. • A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást mutattak. • A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak • itt is megindult a magyar nyelv terjeszkedése

34. Magyarok - nemzetiségek • Kiegyezés után: • alapvető emberi jogok biztosítása • bíróságok előtti egyenlőség • összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő jogállása • nemzetiségek jogai: anyanyelv használata, egyenlő jog bármely állás betöltésére→ szavatolták kisebbségekhez tartozók személyes szabadságát • A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították. • Deák Ferenc: „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan politikai nemzet van; a magyar.” →törvényhozás és a kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve a magyar volt. • Bevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatást • polgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátozták (korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.)

35. politikai antiszemitizmus I. • 1875: Istóczy Győző első antiszemita beszédéttartotta a magyar parlamentben • zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” nevezte. • „egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj” • „az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges, kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi és gazdasági erővel • „élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a magyarok másodrangú állampolgárrá válnak. • gúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellen • „keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés” • „zsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinában

36. politikai antiszemitizmus II. • 1882: Ónody Gézaantiszemita hadjárat megtervezése • tiszaeszlári per • antiszemita atrocitások több megyében rendkívüli állapot bevezetését eredményezték • Antiszemita írások, újságok és karikatúrák • antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be a Judapest kifejezést • A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar nacionalizmus integráns részévé.

37. Magyar nacionalizmus jellege I. • kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta a magyar politikát • Tisza Kálmán: asszimiláció a kisebbségek jól felfogott érdeke • erőltetett asszimilációs politika jellemező • kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a magas hivatalokból • Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román etnikumból • igazságszolgáltatást magyarosították (formálisan engedélyezték a kisebbségek nyelvét)

38. Magyar nacionalizmus jellege II. • elemi és a középfokú oktatásban sem tudták az anyanyelvet használni →iskolarendszer az asszimiláció legfőbb eszközévé vált • 1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt magyar • 1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség elsajátításának kötelezettségét • általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem magyar nyelvű oktatás • a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada tanulhatta anyanyelvét • elfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmat

39. Magyar nacionalizmus jellege III. • 1871 és 1885 között sajtóperek: vád az erdélyi román sajtó ellen → „nemzeti gyűlölet szítása” • 1907: Csernován a szlovákok által épített templom szentelésekor a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom parasztot megölt. • népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb mint 2%-a reprezentálta • magyar politikai rendszer azonban még így is összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a balkáni rezsimek→ legtöbb esetben a büntetések enyhék voltak • magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta követni: homogén nemzetállam→egyetlen hivatalos nyelv→igyekezett a nemzetiségeket asszimilálni→elutasította más nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit

40. Magyar nacionalizmus jellege IV. • a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a dualizmus időszakának utolsó három évtizedében, • a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió embert) az asszimiláció biztosította • növekedés nagyrészt a városok 400 000 elmagyarosodó német és • 200 000 asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható • 1880 és 1910 között a magyarul beszélő kisebbségek száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is csak a kisebbségek 22%-a beszélt magyarul

41. Magyarországi kisebbségek • Jelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. után • Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni terület- és népességrendezési elveit követték • Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar-cseh-szlovák lakosságcsere egyezmény • Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos) hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó kivándorlás • Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes házasságok, konfliktusmentes együttélés a többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom vallásellenessége

42. Nemzetiségi kisebbségek Magyarországon 1941 és 1990 között anyanyelv szerint (fő)

43. Kisebbségek, önkormányzatiság, képviselet a magyarországi kisebbségek körében • 1993. évi LXXVII. törvény • 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat választhat • első kisebbségi önkormányzatok az • 1994. december 11-i magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokon, illetve • az 1995. november 19-i kisebbségi önkormányzati választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre. • 1993-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon honos népcsoport: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség

44. magyarországi bolgárok • 1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek • Becsült létszám: 3500 • elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a Magyarországi Bolgárok Egyesületét • iskolát és kápolnát építettek Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd 1931-ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templom • 1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház • 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok legfőbb érdekképviseleti szerve • 4 vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik • kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus • Magyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsort • intézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukkal

45. magyarországi cigányok 1. • etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!) • 1990-es népszámlálás során 142 683 magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek • becslések szerint számuk jelenleg 450-500 ezer fő • ellenére 14 % még mindig elkülönített telepeken é1 (Cs-lakások, telepek) • Oktatás: • 1992-93-as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 százaléka volt roma származású; erőteljes szegregáció jellemző; 1993: 25-29 éves romák 77%-a elvégezte a 8 osztály • középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem roma lakossághoz viszonyítva • nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség

46. magyarországi cigányok 2. • 1994: Minoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató Intézetét • Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs központ • 1990-től több időszaki cigány lap jelent meg • Kisebbségi műsorok: Cigányfélóra (MR), Patrin (MTV) • munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori a 90-95% is • 1993. évi LXXVII. törvény vette fel a cigányságot a tizenhárom elismert kisebbség közé (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt  kisebbségként nem létezett) • 1994. decembere – 1995 novembere között: 415 + 61 önkormányzat alakult; valamint az OCKÖ • sajátos helyzet: míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően • a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez kapcsolódik, addig • a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi, valamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniuk

47. magyarországi görögök • 1990. évi népszámlálás: 1640 görög anyanyelvű él • Becsült létszámuk: 4-4,5 ezer fő • 16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők • újabb hulláma 1948-50-ben érkezett Magyarországra görög polgárháború menekültjei • Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten, Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden • hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja • 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ • 1995-ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat működik. • Kafeneio kétnyelvű folyóirat • intenzív kapcsolatok az anyaországgal

48. magyarországi horvátok • 1990. évi népszámlálás: 13 570 fő horvát nemzetiségű, 17 577 fő anyanyelve a horvát; több mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátot • Becsült számuk: 80-90 ezer fő • Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 %-a • 1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége (központ: Budapest) • Oktatás • 40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű ált. isk. • Budapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatás • tanárképzés: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola; pécsi JPTE főiskolai szintű Horvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végzi; egyetemi szintű nyelvtanárképzés Budapesten van • horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar működik; római katolikus vallásúak • mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (bázismúzeum) • Hrvatski Glasnik című hetilap; pécsi Horvát Színház; országos és regionális kisebbségi rádió- és Tv műsorok; • Horvát Tudományos Kutatók Egyesülete (1995)

49. magyarországi lengyelek • jelenleg 10-12 ezerre tehető lengyelek létszáma • lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékén • 1922:Vasárnapi Iskola alapítása • II.vh. idején 27 lengyel elemi iskola működött • Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is működött • Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (1958): érdekképviselet ellátása is (!) • Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete (1993) • Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat (1995), valamint 7 vidéki kisebbségi önkormányzat • Folyóiratok: Glos Polonii (időszakos); Magazyn Potonijny (havilap)

50. magyarországi németek 1. • 1990-es népszámlálás: 30 824 • becsült számuk: kb. 200-220 ezer • legnagyobb számban Baranyában, Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben van • nagymértékű nyelvváltás jellemző • korábbi érdekképviseleti szervük: Magyarországi Németek Szövetsége  az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal megszűnt • Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet • Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége; Magyarországi Német Gazdakör jelentős szervezetei • szekszárdi Német Színház (1989-től önálló intézmény) • tatai Német Nemzetiségi Múzeum (1972-től)