Ökológiai kihívások az évezred elején

1. Az utolsó csapás Ökológiai kihívások az évezred elején

2. Átalakítjuk a természetes ökoszisztémákat – területeket használunk fel a mezőgazdaság, a települések, az infrastruktúrák számára Milyen módon tehetjük tönkre a környezetünket? • Elszennyezzük: CFC, GHG, nehézfémek, perzisztens vegyületek • Elhasználjuk az erőforrásait: olaj csúcs, foszfor csúcs, víz csúcs

3. Nő a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt, mert nő a népesség Minden este 219 ezerrel több embert kell megetetni 3 milliárd ember szeretne több és jobb élelmet fogyasztani, pl. húst is Az utolsó csapás • Az utóbbi négy évben a gabona árak a duplájára emelkedtek • A gabona iránti igény évente 40 millió tonnával nő, ez egy évtizede csak 20 millió volt • Ok? Egymásból táplálkozó okok

4. A motorhajtó anyagokat agroüzemanyagokkal (etanol, dízel, gáz) helyettesítik USA/ 2010/ 400 mt gabonából 126 mt-ból etanol Az USA nem a világ gabona pufferje tovább Ennél is jelentősebb az igény a növényi polimerekre Az utolsó csapás • Nő a kereslet, mert fogy az olaj • Az olajat helyettesíteni kell • Az olaj üzemanyag és alapanyag • A mezőgazdasági termékek mindkettőre alkalmasak

5. Mindezzel nő az infrastruktúra kiterjedése, ami fenntartással jár Az utolsó csapás • Az olajat helyettesíteni kell, mert nő a szállítás, nő a gépjárművek száma

6. „Sáskák jönnek majd – a skorpiók erejével -, amelyek olyanok, mint a lovak, fém páncél fedi testüket és nagy zajt csapnak, megjelenésük együtt jár a föld mélyének kiürülésével, a mélység kútjának füstje pedig elsötétíti a Napot és a levegőt” Biblia, János jelenései 9,7 Az utolsó csapás

7. 2030-ra 1.200 000 gépjárműt prognosztizálnak Gépjárművek száma • 1970: 170 millió személy autó, 46,5 millió teherautó és busz • 1985: 375 millió személyautó, 109 millió egyéb • 1996: 486 millió személyautó, 185,5 millió egyéb

8. Ezer főre jutó gépjárművek száma 2008-ban: India 13,2 Afrika 27,2 Kína 35,7 Kelet-Európa 300 Nyugat-Európa 593 USA 841 gépjárművek száma • Percenként 100 darab autót gyártanak a világon, évente 52 milliót • EU 27: 33% • Japán 20% • USA 20% • Kína: 10%

9. Lehetőségek a többre: Intenzívebb monokultúrák Nagyobb területek Az utolsó csapás • A kereslet növekedése több gabona termelést követel a világ mezőgazdaságától

10. Nagyobb területek Az utolsó csapás • Intenzívebb monokultúrák: • Öntözés • Talajerő utánpótlás műtrágyákkal • Növényvédelem kemikáliákkal • GMO

11. Szaud-Arábiában már megtörtént: 20 éven át önellátók voltak gabonából öntözéssel. Mára kimerültek a vízadó rétegek, és meg kellene várni a pótlódásukat Öntözés • Az öntözés következtében a talajvízszint süllyed • A világ népességének a felét érinti a talajvízszint süllyedés • Kína és India veszélyeztetett

12. Utánpótlás? 1964: 1 ha 29,3 kg; 1984: 85,3 kg A nitrogén, a karbon ciklust felborítottuk, a foszfor utánpótlása kétséges, elértük a flour apatit kitermelési csúcsát Elégetjük a fő és melléktermékeket, és nem juttatjuk vissza a talajba – csökken a talaj élet, a megújulás képessége Talajerő pótlása • A világ szántóinak harmada sivatagosodik el a talajművelés miatt • A talaj sokkal gyorsabban pusztul, mint megújul • 60 év alatt elfogy, ha így haladunk

13. A nitrifikációban az ammóniát nitráttá oxidálják a baktériumok A denitrifikációban a baktériumok a nitrátokat nitrogénné alakítják, a talajt nitrogén „mentesítik” A nitrogén ciklus felborítása • A talajban élő nitrogénmegkötő baktériumok nitrogént fixálnak a légkörből • Másrészt az elhalt biomassza szerves anyagai az ammonifikáció során ammóniává alakulnak

14. Növényvédelem kemikáliákkal • A rezisztencia kialakulása miatt állandó verseny • Az egészségre való hatás világossá vált • A perzisztens kémiai anyagok az egész élővilágot veszélyeztetik

15. Nem lesz nagyobb a produkció A rezisztencia bizonyossá vált GMO • Az agroüzemanyag a trójai faló a GMO-k számára • A veszélyek nagyságrendje nő az elterjedés és idő miatt • Az új területek a nem élelmiszercélú növények – pl. algák

16. „Land grabs” - földharácsolás Országok, vállalatok, befektetők földet „vesznek”, bérelnek a harmadik világban, főleg Afrikában 2010-ben az USA gabonatermő területével megegyező nagyságú terület Nagyobb területek – de hol? • Jelenleg 1 embert 0,1 ha szántó (50 éve még fél ha) és 0,2 ha gyep tart el élelemmel • A legintenzívebb használat mellett sem csökkenthető a 0,1 ha • Új területek kellenek

17. A Föld biológiailag produktív felszínének 36%-át teljesen az ember uralja HANNP=20-40% 1 fokos hőmérséklet emelkedés 10%-al csökkenti a gabonahozamokat pl. 2010/ Oroszország/ -40% Az utolsó csapás • Többet termelni romló környezeti körülmények között? • Egy év alatt 30 ezer fajt veszítünk el, egy faj képződéséhez átlag 10 ezer évre van szükség • 83%-a a globális szárazföldi bioszférának közvetlenül az ember hatása alatt van

18. Mindez közvetve az életet veszélyeztette. Az utolsó csapás már közvetlenül az élet ellen irányul, mert az élet táplálékát, magát az életet égetjük el! Az utolsó csapás • Eddig elszennyeztük a környezetünket, túlhasználtuk a legtöbb erőforrásunkat, elvettük és átalakítottuk a természetes ökoszisztémákat.

19. A táplálékpiramis megcsonkítása lebontók ragadozók lebontók Növényevők lebontók Elsődleges termelők

20. A világ túlélheti az olaj kimerülését, de nem élheti túl a termőtalaj kimerülését Az ember nem a környezetét, hanem önmagát veszélyezteti Ki méri az utolsó csapást kire? • A felvázolt folyamat társadalmi konfliktusokhoz vezet • Az emberiség mindig háborút viselt az erőforrásokért • Most új háború kezdődött, másféle erőforrásokért: víz, termőföld, másféle energia források