1 / 27

Mérnökökológia

Mérnökökológia. Kis-Balaton története. A Balaton vízszintje sokkal magasabb volt a mainál, a Kis-Balaton mai területe a Balaton 5. és 6. medencéje volt, 2-2,5 m vízmélységel Sorozatos emberi beavatkozások: Galenius-császár isz. 300

Télécharger la présentation

Mérnökökológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mérnökökológia Kis-Balaton története • A Balaton vízszintje sokkal magasabb volt a mainál, a Kis-Balaton mai területe a Balaton 5. és 6. medencéje volt, 2-2,5 m vízmélységel • Sorozatos emberi beavatkozások: • Galenius-császár isz. 300 • 1800-as évek vasút építés, 1863 vízszint csökkentés (1+1,5m)Kis-Balaton részben kiszárad • 1920-as évek: Zala-folyó rendezése, kapcsolat megszakadása a Kis-Balaton és a Zala között • 1960-as évekig: lecsapolás, mezőgazdasági termelés • 1970-es évektől napjainkig... 

  2. Mérnökökológia Balaton eutrofizációja Balaton: sokáig csak „nyűg” (lecsapolni, stb…) Átértékelődött: értékes üdülőterületté Eutrofizálódás első jelei: 1940-es években megmutatkoztak Hínárosodás, algásodás, kékalgák okozta vízvirágzások 1970-1980 eutróf-hipertróf állapot (a-kl>200mg/L) „Használati érték” erősen lecsökkent 1971-ben Balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program 1976-ban Minisztertanácsi rendelet a vízminőségromlás megállítására, 1979-ben átdolgozták Kutatási programok

  3. Mérnökökológia Kis-Balaton „helyreállítása” 1983 Minisztertanácsi határozat a tó vízminőségének javítására Tápanyagterhelés csökkentése: szennyvíztelepek intenzifikálása, állattartás, mezőgazdasági termelés átalakítása, kotrás, stb… Egyik legfontosabb elem: Kis-Balaton Védőrendszer (KBVR) létrehozása (a koncepció már 1970-es években megszületett, tervezés 1980-ban kezdődött)

  4. Mérnökökológia Kis-Balaton Védőrendszer koncepciója • CÉL: tápanyag és lebegőanyag visszatartása • Két alapkoncepció: • Tározás kazettás rendszerben • Átfolyó rendszerű tározás • Működési elképzelés: makrofitonok tápanyagfelvétele, majd ezek eltávolítása a rendszerből

  5. Mérnökökológia Felső Tározó (Hídvégi-tó) ~18 km2 1,1 m 1985 Ingói-berek ~16 km2 1992 Kazetta 5 millió m3 Alsó Tározó (Fenéki-tó) ~50 km2 1,1 m

  6. Mérnökökológia Kis-Balaton Védőrendszer ≠ „Ősi” Kis-Balaton • Nem az eredeti állapot helyreállítása: mikori az „eredeti állapot”? • Alapvető különbségek az 1800-as évekhez képest: • Zala tápanyagterhelése sokkal kisebb volt • Vízszintet a természetes vízjárás határozta meg • Eredeti állapot természetes volt, a mai tározók mérnöki létesítmények, műtárgyakkal, üzemrenddel • A KBVR mérnökökológiai létesítmény!

  7. Mérnökökológia Mi lett a Kis-Balaton Védőrendszerből? • A makrofitonos alapkoncepció tévesnek bizonyult: • Felső-tározó nyílt vizes lett, alga-dominanciával • Ingói-berek unikális nádasai kezdtek visszaszorulni és alga dominanciába átalakulni nem kívánatos • Célok fokozatosan átértékelődtek: • Eredetileg deklaráltan első és legfontosabb cél a tápanyag visszatartása, a természetvédelem ennek alá lett rendelve • Jelenleg: a két cél összehangolása

  8. Mérnökökológia KBVR működése - vízforgalom

  9. Mérnökökológia KBVR működése - vízforgalom • Zala vízgyűjtőn 20 állandó és időszakos vízfolyás van • A Zala vízrendezése a 60-as években történt meg • Zala közép vízhozama: • Zalaapátinál: ~5,5 m3/s (~Felső tározó befolyó) • Zala torkolatnál: ~7,0 m3/s • A Felső tározó vízhozamának 90%-át a Zala adja • Az Alsó tározó vízhozamának 70%-át a Zala szállítja. • Alsó tározó jelentős befolyói: Egyesített Övcsatorna, Marótvölgyi csatorna, Zala-Somogyi határárok

  10. Mérnökökológia Egyesített Övcsatorna:É-Keszthelyi-hg, Keszthely-Sármelléki láp, Keszthely tisztított szv Zalaapáti Balatonhídvég Zala torkolat, 21T „Bukóél” 2T 3T Marótvölgyi csatorna 4T Zala-Somogyi határárok

  11. Mérnökökológia KBVR működése - vízkormányzás Felső tározó elárasztása: Zala töltésének megszaggatásával, átmenet nélkül üzemi vízszintre. A tározó nem „zárható rövidre” Alsó tározó: Ingói-berek elárasztása, ideiglenes kifolyó a „bukóél”. Ingói berek ingadozó vízszintet igényelne Ingói berek kikapcsolásának igénye

  12. Mérnökökológia

  13. VÖRS INGÓI BEREK SÁVOLY

  14. Mérnökökológia KBVR működése – oxigén viszonyok Felső tározó Alsótározó

  15. Mérnökökológia KBVR működése – oxigén viszonyok Hídvégi tó területén az oldott oxigén általában megfelelő, de időnként nappal is 2 mg/L alá csökken (napszakos ciklus!) Ingói-berek: gyakran oxigénhiányos, 1 mg/L alatti értékek, oka: nád árnyékol, fény hiányában nincs/alig van elsődleges termelés (oxigéntermelés), fogyasztás az algák és más szervesanyag bomlása miatt jelentős. Oxigénhiány miatti halpusztulások előfordul(hat)nak

  16. Mérnökökológia KBVR működése - szervesanyag Felső tározó Alsótározó Szerves anyag tartalom emelkedik, partikulált formák részaránya nő (planktonikus elsődleges termelés) Árnyékolás, algapusztulás, ülepedés partikulált forma csökken, oldott:patikulált arány megváltozik

  17. Mérnökökológia KBVR működése – lebegőanyag (LA) Felső tározó Alsó tározó Zala ásványi LA-t hoz, ami kiülepszik, helyette magas szervesanyagtartalmú LA Főleg „alga eredetű” LA hatékonyan kiülepszik Egyik fő cél volt!!!

  18. Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Eutrofizáció szempontjából a legfontosabb tápanyag. A foszfor visszatartása volt a KBVR létrehozásának fő célja. Értékelés során a különböző foszforformákat figyelembe kell venni.

  19. Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Felső tározó P visszatartási hatásfoka 1991 után lecsökkent (Zalaegerszegi szvt P-kicsapás, ÖP:0,560,3, ORP:0,30,1 mg/L) Belső terhelés:üledékben csapdázódott foszfor felszabadulása! 1. P-szorpciós folyamatok (erősen és lazán adszorbeált), redoxi-viszonyok (vashoz kötött) 2. algák szerepe

  20. Mérnökökológia KBVR működése - foszfor A KBVR összes foszfort tart vissza. A KBVR-ben a foszforformák átalakulnak, az elfolyó vízben a P túlnyomó része ORP formában jelenik meg. A Felső tározóban elsősorban abiotikus P-eltávolítás, belső terhelés, planktonikus eutrofizáció a jellemző Az Alsó tározóra az algák pusztulása, lebomlása a jellemző, partikulált foszfor drasztikus csökkenése (ülepedés), valamint ORP kibocsátás

  21. Mérnökökológia KBVR működése - nitrogén • Befolyó: 90% oldott, jelentős része nitrát • A Felső tározóban: • enyhe ammónium növekedés, • jelentős nitrát csökkenés • összes oldott nitrogén (nitrát!) csökkent, de az oldott szerves részaránya növekszik • partikulált forma jelentősen nő • összes nitrogén növekedés nitrogénkötés • Az Alsó tározóban: • partikulált nitrogén csökkenés össznitrogén csökken • össznitrogén jelentős része oldott szerves nitrogén

  22. Mérnökökológia KBVR működése - nitrogén • KBVR: • Összes nitrogént tart vissza • Nitrogénformák átalakulnak, • Biológiai folyamatok nyáron jó hatásfok, télen minimális

  23. Mérnökökológia KBVR működése –Felső- és Alsó tározó összehasonlítása • Nyílt víz, alga dominancia • Lebegőanyag „növelő” hatás (alga) • Jó fény és oxigénellátottság • P: adszorpció, belső terhelés, partikulált alga-P • N: nitrát csökkenés, partikulált N nő, N-kötés, ÖN nő • Makrofita (nád) dominancia • „Ülepítő” hatás, jó LA visszatartás • Rossz fényviszonyok, alacsony oxigénszintek • P: ülepedés, alga pusztulás, ORP kibocsátás • N: partikulált N csökken, oldott szerves részaránya nő, ÖN csökkenés

  24. Mérnökökológia KBVR működése a célok tükrében Foszfor: jó visszatartás, de kedvezőtlen formák hagyják el Nitrogén: jó visszatartás Lebegőanyag: jó visszatartás De: az eredeti koncepció tévesnek bizonyult Rugalmas tervezés fontossága!

  25. Mérnökökológia KBVR természetvédelmi szerepe Teljes területe természetvédelmi terület (Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, 14.569 ha, fokozottan védett: 7.796 ha) Ramsari terület (-1957 ha szántó) , csatlakozik a Balatoni Ramsari területhez Ramsari terület: „A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”

  26. Mérnökökológia KBVR természetvédelmi szerepe • Montreuxi lista:....lehető legkorábbi időpontban tájékoztatást tudjon adni, ha a területén lévő és a jegyzékbe vett vadvíz ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg majd megváltozik.... • KBVR: ökológiai jelleget befolyásol, de • előre tudott volt, • állapotjavítás nem tilos • Mekkora változás tekinthető ökológiai jelleg megváltozásának v.ö. természetes szukcesszióval • nem kell felvenni a listára

  27. Mérnökökológia KBVR természetvédelmi szerepe Természeti értékek: diverzitás, valamint Ingói berek unikális nádasa Vízszintingadozás szerepe: ehhez „szoktak”, folyamatosan változó viszonyok: változó konkurrencia és kompetíciós viszonyok: nem lesz egyirányú szukcessziós nyomás diverz marad Vízkormányzás! Ingói-berek: kikapcsolását 1997 óta javasolják, természet-védelmi célú kezelését javasolják. (nádpusztulás, hatásfok)

More Related