1 / 25

Konfliktusok az iskolában

Konfliktusok az iskolában. Szekszárdi Júlia 2010. A konfliktus fogalma. Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória. A konfliktusok pedagógiája. A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása:

rollin
Télécharger la présentation

Konfliktusok az iskolában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Konfliktusok az iskolában Szekszárdi Júlia 2010

  2. A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória

  3. A konfliktusok pedagógiája • A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása: • A tekintélyelv megrendülése • A gyermekkor eltűnése

  4. „Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.” (Karácsony Sándor, 1942)

  5. A konfliktus tekintélyelvű megközelítése • Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség • A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek • A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás • Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség • Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása

  6. Tiszteljétek a gyermekkort! A gyermek nem kis felnőtt! Rousseau

  7. A konfliktus gyermekközpontú megközelítése • A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség • Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között • A problémakezelés módja: irányított dialógus • Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok • Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

  8. „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila

  9. A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése • A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség • A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus • A konfliktuskezelés a felek interakciójának része • Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás • Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

  10. Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban • I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok • II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) • III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) • IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

  11. I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

  12. II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

  13. III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozikakonfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)

  14. IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

  15. A konfliktusok pedagógiai funkciói • Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) • Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) • Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) • Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) • Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

  16. A konfliktuskezelés őstípusai • Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) • Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta) • Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)

  17. bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés

  18. Konfliktuskezelő stratégiák 1. önérvényesítő 1 Ö n é r v é n y e s í t ő 2. önfeladó 5 3. elkerülő 4 4. kompromisszum kereső 5. Probléma megoldó 3 2 Ö n f e l a d ó

  19. Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás

  20. Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás

  21. A kooperatív modell alkalmazásának feltételei • A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság • Indulat- és értékelésmentes légkör • Szándék és képesség az együttműködésre • Megállapodás közös szabályokban • Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

  22. A kooperatív modell alkalmazásának határai • bizalmatlanság • hierarchikus viszony • kommunikációs zavarok • indulatok • elfogultság • ellenséges légkör • erőszak • alapvető szükségletek kielégítetlensége • értékellentétek stb.

  23. Szemtől szembe módszer • Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés • A közösség szabályozó szerepének kihasználása • A pedagógus facilitátor: • a konfliktus felmutatása • részvétel a konstruktív rendezésben • Szociális tanulás: • az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása

  24. Szemtől szembe konferencia • önkéntes részvétel • siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) • konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb.) • facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) • barátságos légkör • meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret

More Related