A mezőgazdasági termelés

1. A mezőgazdasági termelés

2. A mezőgazdaság szerepe és jelentősége • - az emberiség legfontosabb tevékenysége • - élelmiszereket (és egyes nyersanyagokat) állít elő • - aktív keresők fele ebben a szektorban dolgozik • - a földfelszín több, mint harmadát csak a mezőgazdaság hasznosítja • - a világ GDP-nek mindössze 4%-át adja • - az ipari termékek és szolgáltatások árai felértékelődtek • - a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás már nem nő (nem nő a népesség) • - a fejlődő világ viszont fizetésképtelen (88 ország küzd tartós élelmiszerhiánnyal)

3. A mezőgazdaság részararánya a világ országainak GDP-jéből, %, 2009 (Forrás: FAO adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4. A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai • - a FAO szerint a szárazföldek mindössze 12%-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre • (1-1 fő ellátására 0,3 hektár jut átlagosan) • - további 22%-a használható rét, legelő • - 30%-a erdő, bozót, alacsony értékű legelő • - 36%-a használhatatlan • - 16% tundra, félsivatag • - 20% talajtakaró nélküli felszínek (jég, beépített, fagyott terület, sivatag)

5. Mezőgazdasági tényezők • - éghajlat • - domborzat • - vízrajz • - talajviszonyok • ( együtt ritkán fordulnak elő egy helyen kedvezően) •  • (koncentráltan helyezkednek el a művelt területek) • - a legjobb területek a két féltekén a 30. és a 60. fokok között vannak • (a legmegfelelőbb mezőgazdasági területek 2/3-a)

7. Éghajlat • - a tenyészidőszak (fagymentes periódus) • - az egyenlítői övben és a trópusi monszun vidékeken egész évben tart • - évi több betakarítás lehetséges • - meleg-mérsékelt övben lehetséges rövid tenyészidejű növény másodvetése • - 60. szélességen túl már csak 90 nap vagy annál kevesebb • (nemesített növényekre van ott szükség)

8. Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz • - A termelés fokozásának lehetőségei: • - intenzívebb gazdálkodás (talajpusztuláshoz vezethet) • - újabb területek bevonása • pl. Száhel-övezet- a gyarmati időkből örökölte a gyapot és a földimogyoró termelését. A szárazabb legelőkre is terjeszkedett. Artézi kutakkal oldották meg. A kutak elapadtak, sivatagosodás következett be • pl. Aral-tó pusztulása • - Talajpusztulás és elsivatagosodás: • - a Földön évente 3 Magyarországnyi területet érint • - 1 cm talajréteg kialakulásához 100 év szükséges

9. Víz nélkül a legjobb talaj is meddő marad • - a Föld vízkészlete: 1400 millió km3 • - 94%-a sós víz (tengerek és óceánok, sós tavak) • - 4%a- elérhetetlen mélységi víz • - 1,5%-a jég (Arktisz és Antarktisz) • - 0,5%-a elérhető az emberiség számára A nagy népességű és gyorsan szaporodó társadalmak vízhiányosak

10. Hányféle növényre van szükség? • A történelem előtti ember 1500 növényfajt fogyasztott • - szántóföldi növénytermesztés során ez 500-ra redukálódott • - jelenkor embere 95%-ban 30 féle növényt fogyaszt • - ebből 7 adja a fogyasztás 75%-át • - búza, rizs, kukorica • - burgonya • - trópusi gyökérnövények (édes burgonya, jamsz, manióka) • - cukortartalmú növények (cukornád és cukorrépa) • - szójabab

11. A mezőgazdasági növények csoportosítása: • kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab, köles • ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa, cukornád, napraforgó, szója • -rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender • -egyéb: kaucsukpálma • zöldség és gyümölcs • élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek, dohány • (A burgonya emberi táplálékként, takarmányozásra és ipari alapanyagként is felhasználható) 

12. A fejlődő országok mezőgazdasága • A duális szerkezetű mezőgazdaság • egymás mellett: • - tőkés, modern, világpiacra termelő szektor • - tradicionális, hagyományos, önfenntartásra termelő szektor • A modern szektor ültetvényei a legjobb földeket elvonták •  • - társadalmi változások következtek be • - csökken a tradicionális szektor minősége  elvándorol a munkaerő  tovább csökken a színvonal

13. A talajváltó gazdálkodás • Amerika, Ázsia és Afrika trópusi területein • Az esőerdőkből kihasítottfölddarabot művelik, egyszerű szerszámokkal. • néhány évi használat után a talaj kimerül, s sok év alatt újraerdősül -az ember új területet hasít ki az őserdőből. - pl. az Amazonas mentén vagy a Kongó-medencében Önellátáshoz szükséges mennyiségű termény Alig kapcsolódik össze állattenyésztéssel

14. Ugarolás • . Néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet, parlagon (ugaron) hagyják. • Az ugaroltatás ideje a csapadékos egyenlítői övben a talajerő utánpótlásához elegendő. • Az ugaros művelésnél vetésforgót, talajtakarást alkalmaznak. Technikai felszerelés a kapa, sarló. Házi gazdaságban főként nők dolgoznak. • –a környezethez való alkalmazkodás legjobb példája- a talaj nem lúgozódik ki (termőképességét megőrzi) • - gyökér- és gumós növények (manióka, batáta, jamszgyökerek) • - szénhidráttartalmuk magas • - fehérjetartalmuk alacsony

15. Árasztásos rizstermesztés - a legbelterjesebb tradicionális forma - nagy vízigényű - trópusi monszun területeken - folyók alsó szakaszán - folyók deltájában - intenzív földhasználat - az ázsiai nagy népességkoncentrációkalapját teremtette meg Dél- és Délkelet-Ázsia (Kína, India, Indonézia, Banglades, Vietnam, Thaiföld, Mianmar, Fülöp-szigetek)

16. - nagy munkaerő-ráfordítás - megművelés - palánták kiültetése - gyomlálás - teraszok kialakítása - betakarítás - kisparcellákon folyik - kedvező termést ad hektáronként, ha - munkafolyamatokat betartják - környezeti feltételekhez teljesen igazodnak

17. A nomád pásztorkodás • - az Óvilágban a Szaharától a mongol sztyeppéig • - a vándorlási útvonalak az évszakok időjárásaihoz igazodnak (Száhel-övezet: észak-dél irányú vándorlás) • - feltétele: • - sok szabad legelő • - kis népességet tud eltartani • - napjainkban hanyatlik • - a mesterséges határok gátolják a szabad mozgást • - korábbi kereskedelmi funkciójuk megszűnt • - a pásztorok egy része letelepedett • - rossz legelőkre és szántókra szorultak vissza

19. Oáziskultúra • Vezérnövénye a datolyapálma. Táplálék és a takarmányozásban is jelentős fája építőanyag is Termelésében a Közel-Kelet és Afrika államai (Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Algéria, Irak, Szudán, Omán, Tunézia, Líbia) járnak az élen, amelyek a hazai lakosság ellátásán túl jelentős exportot is lebonyolítanak.

20. Az ültetvényes gazdálkodás • - a gyarmatosítás eredményeként alakult ki • - a modern szektort képviseli • - élvezeti cikkek és ipari nyersanyagok • - trópusi területeken: • - kakaó • - kávé • - banán • - kókuszdió • - juta • - szizál • - gumi • - olajpálma

21. - szubtrópusi területeken: • - cukornád • - gyapot • - tea • - földimogyoró • - dohány

22. monokultúrás művelés • kávé(Brazília, Kolumbia, Indonézia), kakaó(Elefántcsontpart, Indonézia, Ghána), banán(Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala, Honduras), földimogyoró(Indonézia), manilakender(Fülöp-szigetek), kókuszpálma(Indonézia, Fülöp-szigetek, Brazília), olajpálma (Malajzia, Indonézia), kaucsukpálma, továbbá különböző fűszerek (vanília, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, gyömbér).

24. A fejlett ipari országok mezőgazdasága • - intenzív (belterjes) mezőgazdaság • - nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya) • - kevés élőmunka • - kis távú szállítás (a jövedelmezőség miatt fontos) • - a két fő ágazat összefonódása jellemzi általában

26. Vegyes mezőgazdaság • - Nyugat- és Észak-Európában • - hosszú fejlődés eredményeként alakult ki • - olcsó amerikai búza importja •  • - állattenyésztés kell fejleszteni • - takarmánytermesztésre kell áttérni a szántóföldeken • - családi farmok • - közepes tőkés gazdaságok • - délen növénytermesztés - északon állattenyésztés lett hangsúlyosabb

27. pld: Dánia • - sok kenyérgabonát vetnek • - jelentős részét zölden levágják és silózzák • - fejlett tejtermelő szarvasmarha tenyésztés • - vajgyártás során képződött lefölözött tej sertéstenyésztést szolgál • - szövetkezetek vannak • - feldolgozás • - értékesítés • - szállítás • - raktározás (hűtőház) - kiegészítők vásárlására (vetőmag, műtrágya)

28. intenzív növénytermesztéses mezőgazdaság • - Dél- és Közép-Európában - Kaliforniában (szőlőtermesztés) • - Izrael (öntözött gyümölcsültetvényei) • - USA városellátó zónái • - Japán törpebirtokai • - intenzív állattenyésztéses mezőgazdaság • - USA északkeleti részén (Nagy-tavak tejövezete)

29. - extenzív (külterjes) mezőgazdaság • - nem európai területeken alakult ki • - Észak-Amerika , Ausztrália, Új-Zélandnem volt soha földhiány, nem aprózódott el a földterület • - kis népsűrűség (állandó munkaerő hiány gépesítés, fejlett agrotechnika) • - növénytermesztés • - Préri-tábla sík búzatermő területei (USA és Kanada) • - állattenyésztésa száraz területeken • - főleg szarvasmarha-tenyésztés (USA és Kanada) • - Ausztráliába és Új-Zélandon a juhtenyésztés is

30. Dél- és Kelet Európa mezőgazdasága • Általában: • - lassabban fejlődő térségek ezek (történelmi múlt és az éghajlat akadályozta a fejlődést) • - mediterrán gazdálkodás (feudális nagybirtokrendszer maradványai is) • I.a Földközi-tenger medencéjének északi növénytermesztő zónája • - korlátozott a gabonatermesztést és az állattenyésztést • - exportra: citrusfélék, szőlő, olajbogyó • II. Kelet-Európában vegyes gazdálkodás • - délen: növénytermesztés • - északon: állattenyésztés a hangsúlyosabb • - az élőmunka aránya magas • - önellátási problémák is jelentkeznek időnként