MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMU11NNB/C Had és Biztonságtechnikai Mérnöki (BSc) Szak BGBMK11NNF

1. MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMU11NNB/C Had és Biztonságtechnikai Mérnöki (BSc) Szak BGBMK11NNF Gépipari mérnökasszisztens (FSZ) Szak

2. Előadó: dr. Horváth Sándor PhD főiskolai tanár , egyetemi docens okl. gépészmérnök Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet E-mail: horvath.sandor@bgk.uni-obuda.hu Tel.: 666-53-45 Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint

5. A tárgy bemutatása A tárgy oktatásának célja A mérnökök „közös nyelvének” megismerése Egy számítógépes rajzszerkesztő program megismerése (Bt) A tárgy felépítése A műszaki komunikáció általános jellemzése Az ábrázoló geometria alapjai A műszaki rajz — géprajz alapjai Tűrés- illesztés számítások

6. A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI Óraszám: 2/1 óra előadás 2 óra gyakorlat CAD előadás+nyitott labor (Bt) Kreditérték: 5/4 Követelmény: f (fél)évközi jegy

7. Részvétel: előadáson, CAD laborban ajánlott gyakorlaton kötelező Ajánlott jegyzet : Műszaki kommunikáció 3014 Műszaki kommunikáció segédlet 3013 Félévközi feladatok: Síkmértani szerkesztés+borító+CAD 3 feladatcsomag 2 zárthelyi

13. PÓTLÁS MÓDJA Késedelmes feladatbeadás: Szorgalmi időszakban különeljárási díj ellenében Elégtelen zárthelyi(k): 14. héten javítható(k) Vizsgaidőszakban pótlásra, javításra lehető-ség nincs!

14. A FÉLÉVKÖZI JEGY MEGÁLLAPÍTÁSA Feltételek: 2/3 megfelelt minősítés, 3 legalább elégséges feladatcsomag, két sikeres zárthelyi, a megengedetten belüli hiányzás. A félévközi jegy: A 3 feladat és a zárthelyik osztályzatának kerekített átlaga (az elégtelen zárthelyi is beszámít).

15. A MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

16. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A kommunikáció fogalma Tartalma: két vagy több ember közötti információátadás Célja: az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését Adó: „kommunikátor” Vevő: „interpretátor”

18. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció fogalma Tartalma: műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása. Célja: műszaki gondolatok világos, érthető, egyértelmű megfogalmazása és átadása. Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!

19. Az igazgató a helyettesének: Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök. Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.

20. Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában. Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.

21. Az üzemvezető a művezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.

22. A művezető a brigádvezetőnek: Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.

23. A brigádvezető a munkásoknak: Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.

24. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció csatornái • Nyelvi Verbális vagy írásbeli • Matematikai • Rajzi

25. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajz sajátosságai Időtálló „A szó elszáll, a rajz megmarad” Nyelvektől független Megértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás Egyértelmű Helyesen olvasva nem lehet félreérteni Nemzetközi Az egész világon minden mérnök megérti

26. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajzzal szembeni elvárások • Egyértelmű, mérethelyes • Szemléletes • Könnyen rajzolható Csak egymás rovására kielégíthető kritériu-mok!

30. A papír mindent elbír!?

35. Egyértelműség, reprodukálhatóság!

38. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki ábrázolás jelei Geometriai idomok Rajzi jelek Jelképek

39. A műszaki kommunikáció általános jellemzése Szükséges ismeretek Térlátás (2D-3D probléma) Szabványismeret Technológiai ismeretek

40. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok Tartalma: Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egy-séges megoldási módszereire vonatkozó előírások Célja: Tevezés megkönnyítése Csereszabatosság biztosítása Megvalósulási módja: Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)

41. A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok érvényességi területe Nemzetközi szabványok ISO, SI Országos szabványok MSZ Ágazati szabványok

42. A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS

43. A műszaki képalkotás A műszaki képalkotás általános jellemzése Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban (2D-3D probléma) Eredménye: A kép egyértelműen meghatározza a a tárgy alakját (formáját) a tárgy helyzetét a tárgy méreteit Módja: vetítés

44. A műszaki képalkotás A vetítés (képzeletbeli) folyamata

45. A műszaki képalkotás

46. A műszaki képalkotás

47. A műszaki képalkotás A vetület

48. A műszaki képalkotás A vetítés fajtái Középpontos vetítés Centrális projekció Párhuzamos vetítés Paralell projekció

49. A műszaki képalkotás A párhuzamos vetítés fajtái Merőleges vetítés Ortogonális projekció Ferde vetítés

50. A műszaki képalkotás A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői • Pont képe pont • Egyenes képe egyenes • Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos • Képsíkkal párhuzamos szakaszok változatlanok (valódi hossz) • Ferde szakaszok rövidülnek • Szakaszok aránya állandó • Szögek képe változik