Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3.

1. Gondolatok az euro bevezetése kapcsánCsermely Ágnes2008. dec. 3.

2. Eurobevezetés jogi feltételei • Maastrichti kritériumok • Infláció: 2009: 3.1-3.4% 2010: 1.5-1.9 % • ÁHT hiány: 2009: 2.2-2.7% 2010: 2.3-3.1% • ÁHT adósság: 2009: 70.4-72% 2010: 69.9-73.6 % • Hosszú kamat: Október: 7.9% vs 9.65% • ERM II ?

3. Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi • Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok • szoros külkereskedelmi integráció • hasonló ágazati szerkezetek • szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony • kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) • rugalmas munkaerőpiac • a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott • Pénzügyi stabilitási megfontolások • Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: • Hitelboom • Eszközár-boom • Túlértékelt árfolyam kialakulásának • Devizában történő eladósodás

4. Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi • Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok • szoros külkereskedelmi integráció • hasonló ágazati szerkezetek • szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony • rugalmas munkaerőpiac • kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) • a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott • Pénzügyi stabilitási megfontolások • Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: • Hitelboom • Eszközár-boom • Túlértékelt árfolyam kialakulásának • Devizában történő eladósodás

5. Kockázatos lehet csak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez kötni az euro bevezetését • Nem minden országban gyorsult fel a reál-konvergencia (Portugália, Olaszország tapasztalata. Spanyolország?, Görögország?) • Aszimmetrikus sokkok • Lassú termelékenységnövekedés • A termelékenységnél gyorsabb bérkonvergencia • Buborékok

6. Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? • Stabilan magas termelékenység-növekedés • Verseny erősítése a termék- és szolgáltatáspiacokon (~ „termékpiaci reform”) • Rugalmas munkaerőpiac = a foglalkoztatás stabilan magas tud maradni a bekövetkező versenyképességi sokkok ellenére is • jó ösztönzők, megfelelő (és rugalmasan alakítható) képzettségi szerkezet  adóék csökkentése, oktatás javítása (~ „munkaerőpiaci reform”) • Fiskális mozgástér (hosszabb távon 0,5% körüli hiány) = a bekövetkező sokkokat képes legyen átmenetileg enyhíteni a fiskális politika (önálló monetáris politika már nincs!) = az 1. és 2. pontban említett reformok okozta esetleges kezdeti „fájdalmat” enyhíthesse a fiskális politika  szerkezeti átalakítás a költségvetésben

7. Munkaerőpiac: már ma sincs tartósan magas foglalkoztatottságKínálati és keresleti oldalon is problémák

8. Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

9. Kereslet: A régiónál alacsonyabb növekedés a foglalkoztatás kisebb bővülése miatt történt

10. Nincs érdemi javulás a foglalkoztatásbanA foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály)

11. Milyen strukturális okok állhatnak a munkapiaci problémák hátterében? • Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: • Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva)alacsony, alkuereje gyenge • A bérek szektorális, vagy még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató • A munkaerő elbocsátás és felvétel költségei alacsonyak • A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: • A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz

12. Strukturális feszültségek a munkaerőpiacon • Állami intervenció? • Minimálbér, Szakmunkás minimálbér • Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn • A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben: (nagyvonalú korai- és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) • Képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerő keresletnek

13. Állami intervenció (1): A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, 2007. A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

14. A magas adókulcsok nem eredményeznek magasabb adóbevételtAdóék és adóbevételek (2005)

15. A legnagyobb foglalkoztatási probléma az alacsony végzettségűek körében jelentkezik: magas minimálbér és nagyvonalú transzferek (Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) nő férfi

16. Alacsony végzettségű férfiak: a régiónál rosszabb foglalkoztatási arány 40 évtől jelentkezik: rokkant és előrehozott nyugdíj?(Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban)

17. Nők: A régiónál rosszabb foglalkoztatási arány a szülőképes korban: Gyed+gyes?(Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban) Alacsony végzettség Magas végzettség

18. Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * Magyarország esetében: GYES, GYED, TÉGYÁS

19. Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? • A munkaerőpiac strukturális merevsége akadálya lehet annak, hogy az euro kínálta előnyöket kihasználjuk • A munkaerőpiaci problémák hátterében nem az intézmények állnak • A munkaerőpiaci problémák összefüggenek az államháztartás újraelosztó szerepével: • Keresleti oldalon: minimálbér, szakmunkás minimálbér, adóék • Kínálati oldalon: aktív korúak szociális támogatása • A munkaerőpiac és az államháztartás strukturális problémái együtt orvosolandók

20. Euro csak a strukturális reformok után? • Megkerülhetetlen a növekedési potenciálunk javításához • Nem kell halasztani az eurót, ha még nem oldódtak meg: lényeg, hogy rajta legyenek az elvégzendő feladatok listáján • Lehet, hogy a piac hamarabb kikényszeríti

21. Köszönöm a figyelmet!