Trendek és politika a magyar felsőoktatásban

1. Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái2004. szeptember 30 - október 1.Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban Dr. Veres Pál osztályvezető OM

2. Az előadás tematikája • Bologna – Prága – Berlin - …. • A magyar felsőoktatás alapvető problémái • A Magyar Universitas Program céljai • Az új Ftv. fontosabb szabályozási elvei • Az FSZ-re vonatkozó szabályozás • Az új Ftv. és a felnőttképzés • Korm. rendelet a többciklusú képzésről

3. Bologna - Prága – Berlin Összegzés Az európai térség különböző dimenzióinak integrálása • Európai gazdasági térség • Európai kutatási térség • Európai (felső)oktatási térség • ……… Versenyképes Európa Európai polgár Demokratikus és szociális Európa

4. A magyar felsőoktatás alapvető problémái • A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés • Merev képzési szerkezet, mobilitás hiánya • Irracionális finanszírozási szerkezet és mechanizmus • Leromlott felsőoktatási intézményi infrastruktúra • Motiváció hiánya az oktatóibérrendszerben, az utánpótlás hiánya • A kutatás-fejlesztésre fordított támogatások messze az uniós átlag alatt

5. Az összes és az államilag finanszírozott hallgatók létszáma 1990-2002 között

6. A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatal felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek relatív bérének alakulása 1994-2002.(forrás: Galasi Péter)

7. A Magyar Universitas Program céljai • Minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása • A hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás • Egyenlő esélyek megteremtése • A teljesítmény többszintű honorálása, erősen differenciált bérezés • Színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése • A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése

8. A képzési szerkezet átalakítása 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) 4 szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) Osztatlan képzés 6 szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés

9. Irányítási reform – állami felsőoktatási intézmény vezetése Irányító Testület Tagjai: az oktatási miniszter által javasolt tagok menedzseri/akadémiai kompetenciákkal, a szenátus által delegált tagok (amelyből egy főt a hallgatók delegálhatnak) Elnöke: a rektor Funkciói: stratégiai döntéshozatal Rektor Egyszemélyi felelős vezető, az IT elnöke Kompetenciái: akadémiai és menedzseri Funkciói: felelős operatív felsőoktatási intézményvezető Szenátus Tagjai: oktatók, hallgatók, egyéb tagok Elnöke: maga választja Funkciói: akadémiai döntések, IT anyagok véleményezése

10. Beruházás Időszak Befektetési összeg Oktatási épületek bővítése, új korszerűépületek megvalósítása 2000 – 2010. között 200 milliárd Ft Kollégiumi férőhelyek bővítése, új korszerű diákotthonok 18 intézmény 200-1200 férőhellyel 2004 – 2006. között 30 milliárd Ft Összesen: 230 milliárd Ft A Felsőoktatási Infrastruktúra-fejlesztési Program

11. Az új Ftv. egyes szabályozási elvei • 3+2 ciklusú képzés B, M, PhD + FSZ + szakirányú továbbképzés • Felsőoktatás szakképzési és felnőttképzési intézmény is • Felsőoktatás felnőttképzés és szakképzés is • Képzési és kimeneti követelmények • Munkaadók, szakmai szervezetek nagyobb szerepe • FSZ, B és M kettős funkciója • Távoktatás mint módszer elterjesztése

12. Az új Ftv. egyes szabályozási elvei • Felsőoktatási oktatási intézmény létesítése hatósági eljárás után – Felsőoktatási Hivatal - Országgyűlés • Speciális jogállású költségvetési szerv • Kapacitás akkreditáció • Egyetem elnevezés feltétele: M + PhD • 3 pólusú irányítás: IT, Szenátus, Rektor

13. Az új Ftv. egyes szabályozási elvei • Fenntartói és ágazati jogkörök egyértelmű elválasztása • Adminisztrációs központ: egyes hatósági ügyek • Jogosultság államilag támogatott képzésre – 12 félév • Költségtérítéses hallgatók teljesítményfüggő támogatása

14. Az új Ftv. egyes szabályozási elvei • Külföldi részképzés finanszírozása • Diákhitel igénybe vételi lehetősége külföldi tanulmányokhoz • Szakkollégiumok támogatása • Oktatói teljesítmény kötelező hallgatói értékelése • Gyorsított bírósági jogorvoslat

15. Az új Ftv. egyes szabályozási elvei • Gyakornoki rendszer kiépítése • Hallgatói létszám alapú képzési normatíva • Oktatói mozgóbér keret • Többes oktatói foglalkoztatás korlátozása: 1+1/2 • Magántőke bevonása

16. Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok Felsőoktatás része • 2006-tól egységes hallgatói jogviszony • OKJ szabályai szerint • Munkaerőpiaci orientáció • SZVK-k kidolgozása gazdálkodó szervezetekkel • Ha gazdasági kamara nyújtja be • OKJ-ban közzé kell tenni • Egyszerűsített létesítési eljárás • Nincs előakkreditáció

17. Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok • Szakmai programot felsőoktatási intézmény dolgozza ki • SZVK alapján • Képzési programja részeként • Nincs központi program • Általában 4 félév – maximum 6 • Szakmai vizsga az Sztv. szerint • OKJ szerinti bizonyítvány • Szakközépiskolák bevonása lehetséges

18. Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok • Szakmai gyakorlaton munkavállalói jogok • Gyakorlati képzésben az Sztv. szerinti jogosultságok (juttatások) • Gyakorlati képzés hallgatói szerződés alapján • Felvételi feltételeket FI határozza meg

19. Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok • FTT véleményezi a rendszer fejlesztést • Szakképzési hozzájárulás hozzáférhető

22. A felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása 1999- 2004. között, fő

23. Az új Ftv. felnőttképzési vonatkozásai • M programok felnőttképzés részei • Életkor, munka mellett, finanszírozás • LL felhasználható képzési jogosultság • Szakirányú továbbképzés • Felsőoktatási „továbbképző intézmény” • FSZ felnőttképzés is • Térítéses képzés: felnőttképzés • Felsőoktatási intézmény = akkreditált felnőttképzési intézmény + programok

24. Kormányrendelet a többciklusú képzési szerkezetről A jelenlegi helyzet • Mintegy 30 szak követelményrendszere megjelent • Folyamatban van az indítási kérelmek beadása • A szakok többsége csak 2006-ban indulhat

25. KÖSZÖNÖM a FIGYELMET