Szociológiai és pszichológiai értelmezések

1. Szociológiai és pszichológiai értelmezések Szimbolikus interakcionalizmustól a szubkultúra kutatások újabb hullámáig. A viselkedészavar. Pszichológiai folyamatok a hiperagresszív fiataloknál

2. Szimbolikus interakcionalizmus (1950-60-as évek) Deviáns minősítés és karrier Összes deviáns viselkedésre magyarázati lehetőség: minősítés Történelmi, politikai hátér: 1960-as évek politikai megmozdulásai felvetődik: ki az igazi deviáns? Aki tiltakozik vagy aki a feltételeket megteremtette? Minősítés elmélet alapja: a szimbolikus interakcionalizmus mások véleménye, visszajelzése: személyiség, szerep, identitás formáló erő H. Becker (1963): miért lesz valaki deviáns? deviánsnak történő minősítés és a társadalmi erőviszonyok (hatalmon lévők) Hogyan hat a minősítés? A deviáns karrier állomásai, történései

3. Az elmélet korai képviselői, az alapok lerakói: F. Tannenbaum: „A rosszaság dramatizálása”, avagy milyen mechanizmus miatt formálódnak a fiatalkorúak bűnözővé E Lemert (1940-től): minősítés hatására: elsődleges és másodlagos deviancia Az elmélet központi gondolatának formálója: H. Becker A (rendszeres) marihuána fogyasztás lépései a minősítés tükrében A címkézés nem ok, hanem kényszer az abnormális cselekvéshez Címkézés és a címkézés elmaradása: az elkövetés és a minősítés kapcsolatának négyféle lehetősége elkövetés + - címkézés + ++ +- - -+ --

4. Az elmélet pozitívumai és negatívumai A társadalmi kontroll elmélete, avagy miért tartják be az emberek a szabályokat Szabálykövető magatartás esetén: racionális elemzés (Hirschi, 1969) pozitív és negatív következmények kiszámítása Deviáns személy szerint: normatartó viselkedés nem kifizetődő oka: szociális kapocs meggyengült A szociális kapocs kialakulásának folyamata: 4 lépés Devianciától megvéd: elköteleződés a(z akár deviáns) szülővel iskolai renddel és célokkal történő azonosulás (aspiráció magas szintje)

5. Kritika az elmélettel kapcsolatban • Radikális kriminológia (1970-1980-as évek) • Társadalmi konfliktusok oka: osztályellentét • Deviancia = kapitalista kizsákmányolással szembeni ellenállás • Ideológiai, politikai háttér: 1960-as évek diáklázadásai • marxista, újmarxista ideológia • Kriminológia == bűnözés okának keresése • == korlátozó szituációk elleni harc • Célja:szocialista diverzitás • A. Thio: hatalmi egyenlőtlenség és a deviancia kapcsolata • Hatalommal rendelkezők devianciájának sajátosságai:

6. Milyen deviancia jellemző a hatalommal rendelkezőkre Miért ilyen deviancia jellemző Hogyan gerjesztik egymást a hatalommal rendelkezők és nem rendelkezők devianciája: szimbiózis a két csoport között A kölcsönös erősítés mechanizmusai: Hatalommal rendelkezőkHatalom nélküliek közvetlen hatás társ.-i kontroll gyengítése szivárgási hatás erkölcsi fölény biztosítása rejtett hatás egyenlőtlenség gyakorlatának fenntartása A szubkultúra kutatások új hulláma (1960-70-től) S. Cohen (1972): társadalmi struktúra feszültségének érzékelése: új szubkultúra kialakulása (modok és rockerek) morális vállalkozók szerint

7. deviancia emiatt társadalmi kontroll szükséges deviáns szerepet dolgozott ki a 2 fiatal szubkultúra (szembekerülés) P. Cohen (1980) London: East End modernizációs folyamata családok számára: gazdasági és ideológiai konfliktus gyerekeknél: modok és skinhead-ek küzdelme konfliktus feloldás: mágikus szinten J. Young: a hippi értékek == társadalom szubterrán értékei Formális munkaérték és szubterrán értékek közti különbség A hippi kultúra jellegzetességei = a jóléti fogyasztói társadalom problémáira adott válasz

8. A viselkedészavar • A viselkedészavar korai vizsgálati módszerei és eredményei • 1920-1940: nincs diagnosztikus leírás; zavaró viselkedésminták összegyűjtés és csoportosítása (enyhe és súlyos esetek összemosása) • 1940-es évektől: faktoranalízis az együtt előforduló magatartás problémák csoportosítására (súlyos és ritka esetek kihagyása) • két nagy csoport: • túlkontrollált kevéssé kontrollált • internalizáló externalizáló • emocionális zavar viselkedés probléma • agresszív nem agresszív • viselkedészavar • 3. Viselkedészavar diagnosztikai kategorizálása DSM IV.

9. A viselkedészavar 4 csoportja • Agresszív viselkedés • Nem agresszív viselkedés • Lopás, csalás • Szabályok szélsőséges megsértése • Ellenségesség (4 típusa): az előzővel gyakran együtt szerepel • Negativizmus • Dacosság • Engedetlenség • Ellenségesség • A viselkedészavar fejlődési megközelítése (Loeber, et al. 1997) • 1. Nyílt út 2. Rejtett út 3. Tekintély konfliktus

10. Útvonalak: kronologikus változás sort jeleznek Az útvonalakon végigmenők: egyre súlyosabb és többféle magatartászavart mutatnak

11. Pszichológiai folyamatok hiperagresszív fiataloknál • Két korai vizsgálat: a későbbi értelmezési keretek rögzítése • Redl, Wineman (1951): fiú nevelőotthon vizsgálata (Pionír Ház: 8-11 éves fiúk) • Ego deficit 3 területen: kísértéenek ellenállás, késleltetés képtelensége, frusztrációs tolerancia hiánya; + kognitív funkciók hiányossága • Lelkiismeret zavara • Yochelson, Samenow (1976, 1989): washingtoni vizsgálata • A hibás gondolkodás jellemzői a bűnelkövetőknél • Gondolkodási hiba eredete, következménye • Mai vizsgálatok • Kognitív és ego funkciók

12. Intelligencia • IQ (PQ és VQ) átlaga a bűnelkövető fiataloknál • IQ és a bűnelkövetés kapcsolatának lehetőségei: • közvetlen mód (verbalitás; gondolkodás) • közvetett mód (elutasítás; tanulási nehézség) • Szociális információ-feldolgozás • Crick, Dodge (1980, 1989) modellje • 4. Válasz konstruálás 5. Válasz döntés • 3. Célok választása 6. Viselkedés kivitelezés • 2. Jelzések értelmezése1. Jelzések enkódolása adatbázis

13. A modell lépései, a feldolgozásban résztvevő pszichológiai folyamatok • Az információ-feldolgozás torzítása az agresszív gyermekeknél: • Az információ felvételénél (dekódolás • Az értelmezésnél • A válaszkeresés folyamatában • Impulzivitás, impulzus-kontroll • Viselkedésgátlás hiánya 3 területen: • Elsődleges válasz gátlása • Folyamatban lévő cselekvés gátlása • Elterelő inger ignorálása • Vizsgálati eredmények: agresszív gyerekeknél alacsony impulzus-kontroll

14. Az önkontroll hiánya • Önkontroll (annak a képessége, hogy elkerülje a pillanatnyi örömöt, kielégülést a hosszú távon jelentkező negatív következmény miatt) hiányzik az antiszociális gyerekeknél • cselekvést nem kontrollálják időbeli csak a pillanatnyi tényezők: idői orientációs deficit • Agnew (1993): fiatalkorú bűnelkövetőknél cselekvés jutalmazó jellegére való figyelem, a törvénytelen cselekvés árának figyelembe vétele nélkül • Motivációs folyamatok • Inger/élmény keresés • Antiszociális attitűd • Én-hatékonyság, eredmény elvárás, társas célok (A. Bandura)

15. C) Emocionális folyamatok • Ego abszorpció, egoizmus, egocentrikus látásmód • Agresszív bűnelkövetők szerint (szemben a nem agresszívekkel) ők fontosabbak, mint mások, kérkednek a teljesítményükkel, nem gondolnak arra, másoknak mit okoz a viselkedésük • Empátia • Stressz hatása, a megküzdés mechanizmusai • Agresszív és szerfogyasztó fiatalok: elkerülő viselkedés, harag és reménytelenség érzése • Segítség nélküliség, külső kontroll érzése • Harag • Önbecsülés • Vizsgálati eredmények ellentmondásosak: agresszív és bűnelkövető fiataloknál magas és alacsony önértékelést is mértek

16. (agresszió fajtájától függ az önértékelés; agresszió inkább kelthet internalizációs problémát, mint fordítva) Agresszív (proaktív) fiataloknál: magas önértékelés, felnagyított önbesorolás agressziót okoz Nem agresszív bűnelkövetőknél (+reaktív agresszió esetén): alacsony önértékelés nem okoz agressziót