1 / 21

Vörös István Gagarin avagy jóslástan alapfokon

Vörös István Gagarin avagy jóslástan alapfokon. A szerzőről. 1964. szeptember 20-án született Budapesten 1992-ben végzett az ELTE-BTK magyar-cseh szakán 1998-ban elnyerte az irodalomtudomány kandidátusa (PhD.) címet

Télécharger la présentation

Vörös István Gagarin avagy jóslástan alapfokon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vörös IstvánGagarin avagy jóslástan alapfokon

  2. A szerzőről • 1964. szeptember 20-án született Budapesten • 1992-ben végzett az ELTE-BTK magyar-cseh szakán • 1998-ban elnyerte az irodalomtudomány kandidátusa (PhD.) címet • 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje, 1998-tól adjunktusa, 2004-től a cseh tanszékvezetője, 2005-től docens • 2004-ben indítja el az első magyarországi egyetemi Kreatív írás programot Lackfi Jánossal • 2006-2008-ig Berlinben élt és aktívan részt vett a német kulturális életben • Jelenleg Budapesten él családjával (feleségével, 2 gyerekével és kutyájával), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója

  3. Az életműről • költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, pedagógus • Prózát, verset, színművet, kritikát, tanulmányt és fordítást egyaránt publikál • Fordítottak írásaiból angolra, bolgárra, csehre, eszperantóra, héberre, horvátra, franciára, kínaira, lengyelre, macedónra, mongolra, németre, olaszra, oroszra, portugálra, románra, spanyolra, szerbre, szlovákra és szlovénra

  4. Önvallomása „A versírás, de bármilyen más írás is olyan számomra, mint másnak a gyónás, a pszichológusával való mélybeszélgetés, a hobbi vagy egy olyan titkos tevékenység, amit nem köt a többiek orrára. De még ennél is több, egyszerűen sok mindent írás közben értek meg igazán. Az írás öröme nélkül nem tudnám megőrizni életörömömet, magabiztosságomat, tehát önmagamat.”

  5. Fontosabb művei A Kant utca végén Versek (2011), Parnasszus kiadó Švejk és Heidegger korántsem véletlen találkozása a közép-európai létezés zsíros tején hizlalt költői képzelet boncasztalán – mondhatnánk a bohemológus, értsd: bohém logoszhívő Vörös István költészetéről, aki bőven töltekezett a civil és költői létezés fent említett tápláló folyadékából.

  6. Fontosabb művei Keresztelés özönvízzel Befejezhetetlen krimi (2011), Noran Aki szereti a bűnügyi regényt, az "irodalmi krimit" amelyben a bűnös tettenérésének örömén túl a szövegben elrejtett utalásokat, a cselekedetek felszín alatti jelentéseit is megtalálja, az nagy örömmel fogja olvasni Vörös István regényét. "Nemcsak nekem kell kitalálni, ki vagyok, hanem az olvasónak is. Úgy tegye föl a kérdéseit, hogy mondataim megfeleljenek válasznak" - írja a szerző. A krimi azért befejezhetetlen, mert csak a bűntény van - vagy nincs -, a regény főhőse elkövetett gyilkossága elől saját főhősébe menekül, aki énjét feladva új identitást keres, így találkozik az Atyával, a három lányával élő özvegyemberrel. A felesége öngyilkos lett (esetleg gyilkosság áldozata?), miközben ő is retteg attól, hogy lányai meggyilkolják... Valaki tehát mindig magára veszi a gyilkos szerepét. Vagy a többi hiszi annak.

  7. Fontosabb művei Ördögszáj Tíz dráma (2010), Napkút Tíz szokatlan drámát tartalmaz. Cím szerint: Lélekevők, Az ördögszáj, Kőválasz, A rózsabogár, Az országjelentés, Play Faust, Szellem a szódásüvegben, A csizmafej, Tévedések szomorújátéka, Fűszertűz.

  8. Fontosabb művei Svejk gyóntatója Elbeszélések (2009), Jelenkor Egymás mellé kerül Szindbád, Švejk, Mozart, K. és Gregor Samsa figurája. Az elbeszélések, novellaciklusok a parafrázis műfaját átlépő újra- és felülírások. „Kafka műveinek továbbírása, átírása, ha tetszik dekonstruálása (…) is tovább folytatódik, és fokozódik egészen az elviselhetetlenség határáig. […] Én magam olyan mértékben bontottam át ebben a könyvben a magyar, a cseh, a kafkai (a német?) irodalmat, olyan mértékben engedtem be a világomba, hogy saját, jól felfújt írói énem szétrobbanni volt kénytelen, hogy tizenöt darabban újrakezdje.” (Vörös István)

  9. Fontosabb művei Apám kakasa (Lackfi Jánossal) Változatok klasszikus magyar gyerekversekre (2009), Noran LackfiJános és Vörös István tovább írta Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kányádi Sándor, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és mások jól ismert sorait. „A gyerekvers sokkal fegyelmezettebb dolog, mint az átlagos vers. A gyerekversnek fegyelmezetten egyszerűnek, de ebből következően bölcsnek kell lennie. Nem bírom, ha a gyerekeknek szánt prózában mindent kétszer mondanak, mert a gyerekek hülyék. Nem bírom, ha gügyörésznek a gyereknek.”(Vörös István)

  10. Fontosabb Művei A Vörös István gép vándorévei Versek (2009), Jelenkor Vörös István verseskötete abszurd, mégis helytálló műfajmegjelölésként a fejlődésregény alcímet viseli. A 2001 és 2007 között íródott versek keletkezési sorrendben követik egymást, egyfajta lírai naplót produkálva. A könyv három ciklust tartalmaz: A rövidülő évezred, Saját tao és A berlini füzetből. A vándorévek történetszerűen mesélődnek el képek, helyzetek, gondolatok kiragadásával egyik versről a másikra.

  11. Fontosabb Művei Fénylovasok Verses mese (2012), Noran Vörös István költői és drámaírói tehetsége, kedve, tudása egyszerre tobzódik ebben a játékban. A történet drámai pillanatokat rögzít hol a hősi énekek, hol a verses mesék hangján: elpusztul egy világ, de rögtön ott, a szemünk láttára teremtődik meg a másik, jönnek az emlősök, vagyis feltalálták a tejet, az utolsó élő dínók között már ott kell léteznie azoknak, akik helyettük élnek tovább. A világ, a Föld, az élet szakadatlan változás.

  12. Kötetei • Só, kenyér (versek) Bp. 1988. • Innenvilág(novellák) Bp. 1992. • A közbülső ítélet (versek) 1993. • A Kafka-paradigma (esszék, - Kemény Istvánnal közösen) Bp. 1993. • Amit az alvó nem lát (versek) Bp. 1994. • A csodaöreg (versek) Bp. 1996. • A fatelepítőknél (novellák) Bp. 1998. • A szelídekre várva (válogatott és új versek) Békéscsaba, 1999. • A darázs tanításai (versek) Pécs, 2000. • Lakatlan szigetek már nincsenek (kritikák) Bp. 2001. • A kéz öt ujja (novellák) Pécs, 2001. • A Vécsey utcai évkönyvből (versek) Bp. 2002. • A švejki lélek (tanulmány) Bp. 2002. • Heidegger, a postahivatalnok (verses regény) Pécs, 2003.

  13. Kötetei (folytatás) • A hajnali tolvaj (verses meselabirintus) Bp. 2004. • Die leere Grapefruit (Gedichte) Wien, 2004. • Örök naptár (haikuk) Bp. 2004. • Gregorián az erdőn (versek) Pécs, 2005. • Švejk gyóntatója (novellák) Pécs, 2007. • Heidegger alsPostbeamter (Versroman) Wien, 2008. • V okněspící (básně) Ostrava, 2008. • A Vörös István gép vándorévei (versek) Pécs, 2009. • Apám kakasa (Változatok klasszikus magyar gyerekversekre, - Lackfi Jánossal) Bp. 2009. • Izpovednyikt na Svejk, Szófia, 2009. • Ördögszáj (tíz dráma) Bp. 2010. • Keresztelés özönvízzel (befejezhetetlen krimi) Bp. 2011. • Fénylovasok (verses mese) 2012.

  14. Színházi bemutatók • Repülés engedély angyaloknak, Baltazár Színház (r: Elek Dóra) 2003. jún. 13. • Švejk, a féregirtó, Stúdió K (r: Fodor Tamás) 2003 okt. 10. • Az országjelentés, Magyar Rádió (r: Zoltán Gábor) 2004. jan. 26. • Aki nevetve született, Baltazár Színház (r: Elek Dóra) 2005. dec. 12. • Mackó és az állatok, Állami Bábszínház (r: Veres András) 2006. jan. 15. • Antigioné-tükör (kórusok Szophoklész darabjához), Kovátsműhely (r: Kováts Kriszta) 2006. nov. 9. • A leselkedő boszorkány, Ciróka Bábszínház, Kecskemét (r: Veres András) 2007. márc. 17. • Kőválasz, Baltazár Színház (r: Elek Dóra) 2008. márc. 25. • Padlizsán és paprika, PIM-Kovátsműhely (r: Kováts Kriszta) 2009. ápr. 18. • Pitiu in Ponka, Lutkovno Gledališče, Maribor (r: Rumi László) 2009. szept. 17.

  15. Színházi bemutatók (Folytatás) • Zsírfelirat, XIV. drámaíróverseny, Tivoli Színház (r: Romvári Gergely) 2009. szept. 21. • Az éneklő királyfi, Ciróka Bábszínház, Kecskemét (r: Veres András) 2009. okt. 10. • Az ördögszáj, Nyitott Műhely, felolvasószínház (r: Solténszky Tibor) 2009. nov. 20. • Az ördögszáj, Kovátsműhely (r: Kováts Kriszta) 2010. jan. 29. • A macskahercegnő, Ciróka Bábszínház, Kecskemét (r: Rumi László) 2010. febr. 13. • Aranylépés, Baltazár Színház (r: Elek Dóra) 2010. szept. 26. • Hétfői farkasok, Merlin Színház (r: Magács László) 2011. ápr. 18.

  16. Fontosabb díjak, elismerések • Móricz Zsigmond-ösztöndíj 1993. Bp. • Soros-ösztöndíj 1995. Bp. • Jan Smrek jutalom 1998. Pozsony, Költészeti Világtalálkozó • Déry-díj 1998. Bp. • Füst Milán-díj 1998. Bp. • Év Könyve díj 2000. Bp. • Vilenicai Írótalálkozó Kristálya 2000. Szlovénia • Örkény István-ösztöndíj 2002. Bp. • József Attila-díj 2003. Bp. • Hubert Burda-díj 2003. Heidelberg • Édes Anyanyelvünk drámapályázat II. díj 2004. Bp.

  17. Fontosabb díjak, elismerések • A Humboldt Egyetem novellapályázata III. díj 2004. Berlin • ASSITEJ gyermek drámapályázat III. díj 2004. Kaposvár • Kafka, közép-európai folyóirat novellapályázata II. díj 2004. • Vilmos-díj, Színházi Dramaturgok Céhe 2004. Pécs • Tokaji Írótábor díja 2004. Tokaj • Premia Bohemica díj 2005. Prága • Horváth Imre négysoros pályázat II. díj 2006. Nagyvárad • Nominálás a 2004-2005-ös Európa Költészeti Nagydíjra 2006. Münster • DAAD-ösztöndíj 2006-2007. Berlin • Határok nélkül – verspályázat I. díj 2007. Pécs

  18. Gagarin avagy jóslástan alapfokon Gimnáziumi évek a nyolcvanas évek Budapestjén, Magyarországán, szocialista világrendszerében. Nem csak kamaszregény, hanem egy nagy ugratás története. Nemcsak nemzedéki regény, hanem a rendszerváltás előérzetének története. Nemcsak társadalmi és világnézeti tabló, hanem a be nem vallott világnézetek föltérképezése is, az 1980-as elmaradt földrengéstől kezdve a misztikum keresésének racionális története. És persze egy vad és egzaltált, de a megbékélést kereső szerelmi történet. Továbbá barátságok, a nagy kamaszbarátságok története is.

  19. Gagarin avagy jóslástan alapfokon Egy Péntek nevű “hétfői” fiú gimnáziumi éveinek története a 80-as évek Budapestjén. Egy nagy ugratás története, amely ártatlanul indul majd a kamaszfantázia önálló életre kelti, megárad, elsodorva mindent, ami valóságosnak tűnik és mindenkit, aki csak hallott róla, káoszt hagyva maga után. A rendszerváltás előérzetének története Magyarországon, egy abszurd rendszerben, ahol mindent átsző a félelem és a bizonytalanság, és amihez hősünknek meg kellene felelnie, bármennyire is érzi ennek valószerűtlenségét. Közben fel is kell nőni, meg kell találni önnön határait, és el kell helyezni mindezt a félelmek, a hazugságok, a nagy igazságok, a filozófiák, a szerelmek, a kamaszbarátságok, a művészet, az élet és a halál szürreális forgatagában. Azoknak szól, akik meg szeretnék tudni, többek között, hogyan lehetett egy kacsasültnyi idő alatt disszidálni, de elsősorban a mai negyvenesek nemzedékének, hogy derüljenek és merüljenek el kamaszkoruk történetében, és gyermekeiknek, hogy tegyenek egy űrsétát szüleik életében, amely mára már éppoly távoli és annyira irracionális, mint egykor Gagarin fölött a csillagos ég.

  20. kritikák • „Az olvasóval-összekacsintás nem válik kényszeredett hunyorgássá. Az utalások, legyenek politikaiak vagy kulturálisak, nem érthetetlenek és nem erőltetettek (talán csak a gimnázium neve szájbarágósan József Attila-i), egyszerűen működik a regényben minden: a dramaturgia, a szereplők közötti kémia, a párbeszédek.” Mészöly Ágnes • „Mintha több szabadság, fantázia jutott volna akkor mindenkinek, mint a mai szabadnak mondott röghöz kötöttségben” Jeges-Varga Ferenc • „Gagarin egyik legnagyobb érdeme az (és a kulturális emlékezetben elfoglalt helyét is ez kell, hogy meghatározza), hogy fogyasztható, szórakoztató, többé-kevésbé koherens portrét ad a késő Kádár-kor Magyarországáról, s teszi mindezt anélkül, hogy közhelyekbe, végletekbe, sekélyességbe vagy unalomba csúszna.” Réti Zsófia

  21. Péntek Boldizsár Hegedős Adrienigazgató KörtvélyesiOtília AradiTamás VáriZsolt Botos Frigyesof. SzerdahelyiTímea GabiAnyu Kovács Bori Rózsa KarcsiApu Ottó bácsiportás Spulni Juli Péter bácsi Kovácsig. helyettes KovácsnéBori Zsuzsakémiatanár Kázmér Ildi Modor Edina Istika Inge néni Volker

More Related