Erősítők

1. Erősítők Stúdiótechnika 5.

2. Általános jellemzők • Az erősítő egy olyan eszköz, amely egy villamos bemeneti jel feszültség-, áram-, vagy teljesítményszintjét növeli és lehetőleg torzítás nélkül juttatja a kimenetre • Az ehhez szükséges energiát telep vagy hálózati tápegység szolgáltatja

3. Fogalmak, megnevezések • Az erősítés módja: feszültség-, áram-, teljesítményerősítők • Frekvenciatartomány: egyenáramú, kisfrekvenciás, ultrahang-, nagyfrekvenciás erősítők • Sávszélesség: keskenysávú, szélessávú • Kivezérlési tartomány: kisjelű, nagyjelű, kapcsolóerősítő • Felhasználás: audio-, antenna-, mérő- szabályozóerősítő • Felépítés: diszkrét alkatrészekből álló vagy modulrendszerű, ill. integrált áramkörű felépítés

4. Általános jellemzők • Erősítési tényező • Bemeneti és kimeneti ellenállás • Frekvenciamenet • Sávszélesség • Vezérlési tartomány • Torzítási tényező • A zaj (jel-zaj viszony)

5. Az erősítési tényező • Megadja a kimeneti és a bemeneti jelek arányát (jele: A) • Feszültségerősítési tényező: • Áramerősítési tényező: • Teljesítményerősítési tényező:

6. A bemeneti és a kimeneti ellenállás • Az Rbe bemeneti ellenállás az erősítőnek az az ellenállása, amellyel az elé kapcsolt forrást terheli • Az Rki kimeneti ellenállás megfelel az erősítő belső ellenállásának

7. A frekvenciamenet • Az erősítő frekvenciamenete, az erősítés (erősítési tényező vagy az erősítés mértéke) változása, a frekvencia függvényében. • A frekvenciamenet felvételéhez az erősítőt állandó nagyságú, változtatható frekvenciájú feszültséggel tápláljuk és eközben mérjük a kimeneti feszültséget.

8. A sávszélesség • A Δf sávszélességet két különböző módon határozhatjuk meg: • 1. A sávhatárok ott helyezkednek el, ahol a feszültség-, ill. az áramerősítés a sáv közepéhez képest 70%-ra (3dB) csökken. • 2. A sávhatárok ott helyezkednek el, ahol a be- és kimeneti feszültség közötti fázisszög ±40°.

9. A vezérlési tartomány • A vezérlési tartományt az erősítési mód határozza meg. • A mikrofonok hangszedők jele néhány mV nagyságrendű. Ezek a feszültségek a kivezérlési tartományhoz képest kicsik. (kisjelű erősítők) • A teljesítményerősítők bemenetén a feszültség néhány volt. A ezeket a „nagy” jeleket is torzításmentesen kell átvinni (nagyjelű erősítők) • A kapcsolóerősítők a jel „be” ill. „ki” állapotát viszik át.

10. A vezérlési tartomány • A nagyjelű erősítők kivezérlési tartományát a megengedhető torzítás korlátozza. • A torzítás mértékét a torzítási tényezővel adhatjuk meg (klirrfaktor).

11. A torzítási tényező • A torzítási tényező a kimeneti jel felharmonikus-tartalmának a teljes frekvenciaspektrumra vonatkoztatott mértéke. • A torzítási tényezőt mérőhíddal vagy szelektív voltmérővel mérhetjük. • A korszerű teljesítményerősítők torzítási tényezője 1% alatt van.

12. A zaj • Zajon az áramköri elemeken fellépő nemkívánatos feszültség- és áramingadozásokatértjük. • A zajt az elektronok és a molekulák mozgását befolyásoló erő és egy hatások hozzák létre. • Az erősítőben az áramköri elemekből (pl. ellen-állás, tranzisztor) származó zajok összeadódnak.

13. Az erősítők felépítése • Az erősítők aktív és passzív elemekből állnak. • Aktív: tranzisztor, elektroncsövek, IC • Passzív: ellenállás, kondenzátor, tekercsek • A passzív elemek a munkapontok beállítását végzik, de befolyásolják az erősítést és a frekvenciamenetet stb. is.