1 / 30

Karsztjelenségek / karsztformák

B. C. B. A. E. D. E. D. A. B. B. A. C. B. Karsztjelenségek / karsztformák. cseppkő. barlang. karsztforrás. töbör v. dolina. víznyelő. barlangi patak. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés . (tk. 141 – 148. oldal). Vízgyűjtő terület és vízhálózat.

snow
Télécharger la présentation

Karsztjelenségek / karsztformák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. B C B A E D E D A B B A C B

  2. Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak

  3. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)

  4. Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

  5. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

  6. Vízhozam – vízállás – vízjárás • Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). • A vízállás a folyó vízszintmagassága. • Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

  7. A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk • egyenletes (Amazonas), • ingadozó (Duna), • időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

  8. A folyók hordalékszállítása • A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

  9. Időszakos „vízfolyás”

  10. A tavak • Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

  11. Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

  12. I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

  13. 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Victória-tó, Csád-tó

  14. 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

  15. 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

  16. 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

  17. 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

  18. 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

  19. II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

  20. 2. Moréna elgátolásával keletkező tó(morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

  21. 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

  22. 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

  23. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

  24. 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

  25. 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

  26. Tavak pusztulása: Okozhatja: • A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. • Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

  27. Fertő

  28. Mocsár

  29. Láp

  30. Vízszennyezés • tk.150 – 152. oldal

More Related