7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85)

1. 7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85) Magyarország története a Kádár-korszakban (1956–1988)

2. Szervezeti kérdések, káderügyek • A gazdasági reform előzményei, okai • az életszínvonal állandó emelését gátolta a régi tervutasításos rendszer • más szocialista országok is kísérleteztek vele • Kádár gyakorlati tapasztalatai (kormányfői munkájából adódóan) • Állandó személyi és szervezeti változások a 60-as években • Kádár tehermentesítésének problémája (egyszerre áll a párt és kormány élén) • 4–5 miniszterelnök-helyettes (Biszku majd Fehér; Kállai; Fock; Apró; Pap János) • 1963. dec.: a KB-titkárok száma 5-ről 8-ra nő, erősödő pártellenőrzés • Kádár a pártban csökkenti szerepét, sokszor Biszku helyettesíti • A konszolidációs politika fedezése • a párton belül (látszólag) előtérbe kerültek a balos vezetők • a Hruscsov–Brezsnyev csere kényes helyzetbe hozta Kádárt, aki ellen hasonló puccs játszódhatott volna le (Komócsin Zoltán vagy Biszku vezetésével) • ennek megelőzésére vonja be őket a döntésekbe, lekenyerezi őket • Újabb változások 1965–66-ban a reformok érdekében • a PB megfiatalítása (ez csak terv maradt, csak „kihalással” távoztak tagok) • a Titkárság átszervezése és létszámcsökkentése (újra 5 fő) • a párt (ideológia, politika) és a kormány (gazdaság) közötti feladatmegosztás • a min.eln.-i és első titkári poszt szétválasztása (1965. júl. 1. Kállai Gyula)

3. Reformdöntések • Viták az Új Gazdasági Mechanizmusról (ÚGM), 1965–66 • előkészületek Nyers Rezső vezetésével 1964-től, 11 munkacsoportban • Kádár maga is ellentmondásosan viszonyul a reformhoz, fél a piac, a haszon tőkés fogalmaitól, saját balos ellenfeleitől és Brezsnyevtől is • 1965. szept.: történeti indoklás: minden korszakban más kihívásra kell válasz • nov.-ben a részletek kidolgozását, a bevezetést elhalasztják • 1966. máj. 3. PB-ülés: Kádár jelzi, hogy szakmailag jó az anyag, de politikailag problémás, ezért felül kell vizsgálni (ne szűnjön meg a népgazdasági terv, csak kisebb változások legyenek) – azaz: „fékeket” kell beépíteni • Nyers megdöbben, de végül enged – 1966. máj. 25–27: KB-határozat • véglegesen jóváhagyás a IX. kongresszuson, 1966. nov.–dec. • Választójogi reform, 1966–67 • alapelveit a KB határozta meg (1966. okt. 13.), majd a 1966.: III. tv. (nov. 13.) • eltörlik az 1945 óta fennálló listás szavazást, tisztán egyéni vál.kerületek • lehetségessé vált, hogy egy körzetben több jelölt is induljon (1967-ben 340-ből csak 9 helyen; akkor is érvényes a szavazat, ha egyik nevet sem húzták át) • jelölés és visszahívás is választói gyűlésen lehetséges, de a HNF/párt dönt • Választások, az új országgyűlés és személycserék • 1967. márc. 19: a részvétel 98,9%, a Népfront támogatottsága 99,7% • 1967. ápr. 14. az ogy. alakuló ülése felmenti Dobi István államfőt, Kállai Gy.-t (utóduk Losonczi Pál, ill. a kormány élén Fock Jenő) • KB-titkár lett Aczél György, másutt is reformerek (Tímár, Ajtai, Vályi, Dimény)

4. A reform sikerei a 60-as évek végén • A mezőgazdaság felvirágzásának elvi alapjai • az agrárszektor volt az ÚGM próbaterepe, már 1968 előtt! • 1966. okt. PB-döntés a tsz.-ek nagyobb önállóságáról, vállalatszerű működéséről; elismerik a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét • 1967. III. tv. a tsz-ekről: a tsz közgyűlése dönthet a tsz. alakulása, egyesülése, megszűnése kérdéseiről, az alapszabályról; ez tk. Nagy Imre koncepciója! • 1967. IV. tv. a földtulajdonról (a szövetkezeti tulajdon megteremtése) • Az ÚGM megindulása (1968. jan. 1.) és eredményei • növekvő vállalati önállóság, szabadabb árképzés, nő a bérdifferenciálódás • megindul a nyereségorientált, gazdaságosságra és minőségre törekvő termelés • de a nagyvállalatok ellenálltak + Prága miatt hamar „behúzták a fékeket” • Újabb választójogi reform, 1970. III. tv. • megszűnik a HNF jelöltállító monopóliuma (a HNF, az üzemek, a társadalmi szervek és az állampolgárok is jelölhetnek, de csak a jelölőgyűlés dönthet) • bevezetik az aktív szavazást: két jelölt esetén az egyik nevet át kell húzni • 1971-ben 49, 1975-ben 34, 1980-ban pedig 15 kettős jelölés volt • az ogy. továbbra is kirakatszerv, a választás pedig formaság maradt (1971. ápr. 25-én ismét 98,7% részvétel és 99,1% a támogatta a jelölteket)

5. Visszahúzó erők • Politikai perek a konszolidáció után (főleg egyházellenesek) • 2. Regnum-per: az 1961-ben elítélt Emődi L., Werner A. stb. (2–5 év, 1964) • illegálisan működő jezsuiták (Rózsa Elemér stb.) elítélése 4–8 évre, 1965 • Lénárd Ödön, 1966: 8 év, majd 1948-as és 1961-es ítéletével összevonva 19! • 3. Regnum-per, 1971. Hagemann Frigyes stb. (1966 óta megfigyelik őket) • illegális domonkosrendi szerzetesek, 1972. (az utolsó egyházellenes per) • ’56 tizedik évfordulóján röplapozók, sőt sínrobbantók ellen (Hamusics János) • a koal. korszak volt képviselői: parasztpárti értelmiség ügye, 1962 (Zsigmond Gyula 2é, Püski Sándor 4,5é); a DNP-s Matheovits Ferenc 10 évet kap, 1966 • A reformokat ellenőrző dogmatikusok: a „munkásellenzék” • képviselői: Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Pullai Árpád • balos, Moszkva-barát csoport, amely az ipari lobbi és a munkások érdekei mellett szólalt fel (szemben a mg.-i, értelmiségi, hivatalnoki rétegekkel) • Kádár érzi a veszélyt, gyakrabban hivatkozik a marxizmusra, amit védelmezni kell, de egyelőre szembeszáll a rendcsinálást követelőkkel • a párt X. kongresszusa (1970. nov.) jóváhagyta a reformer irányvonalat, de az ezt követő PB-üléseken egyre durvább hangú viták, éles ideol.-i támadások • (reformer: Fock, Nyers, Fehér, Aczél, centrum: Kádár, Németh K., Losonczi) • 1971-ben Kádár erősödik: meghal Rákosi, Ny-ra távozik Mindszenty

6. Egy fontos év: 1972 (I. rész) • A zavidovói találkozó és következményei (1972. febr.) • Brezsnyev javasolta Kádárnak, hogy a párt jobban ellenőrizze a folyamatokat és főleg ideológiai síkon legyen szilárd • az ezt követő PB-ülésen sosem látott éles törés alakult ki • a reformerek visszautasítják Brezsnyev vádjait, a SzU hegemónia-törekvéseit • a másik oldalon Komócsin a legharciasabb, fordulatot, személycserét követel • Kádár látszólag a balosok mellé áll, de valójában szabotálja a követeléseiket • mindez inkább hatalmi harc volt a balosok részéről (de végül sikertelen) • A szovjetek és a munkásellenzék aggodalmai • az MSZMP és az SZKP közti nézetkülönbségek megbontják a szoc. világ egy-ségét (kapcsolat a Nyugattal, tervezett GATT-, IMF-, Világbank-tagság stb.) • a párton belül túlsúlyra jutott karrierista értelmiség a munkásokkal szemben • a reform miatt jövedelem-eltolódás ment végbe a gazd.-ban a munkások kárára • terjed a magánszektor, az állami vagyon megkárosítása, a korrupció, „nagy-kapitalista” üzelmek, növekszik a nyugati adósságállomány • Példa: a MEGÉV-ügy (1972–73) Mg.-i Gép- és Alkatrészker. Váll. • koncepciós ügy egy reformer, kiskapukat kihasználó cég ellen – lobbiérdekből • Fehér és Nyers, látván a koncepciót, hatalmi szóval leállítja a rendőri vizsg.-t • ami ellen Biszku a szoc. törvényesség megsértése miatt panasszal él Kádárnál, aki kénytelen Biszku mellé állni (Fehért nem hajlandó fogadni sem!)

7. Egy fontos év: 1972 (II. rész) • Az alkotmány módosítása, 1972.: I. tv., ápr. 19. • mindkét rivális frakció elért részsikereket ennek során: • a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje • Mo. szocialista állam, a szoc. világrsz. része; feladata a szoc. teljes felépítése; az állami tulajdon az egész népé; a gazdaság alapja a tervgazdálkodás • a szovjet alkotm. fordítása helyett az ezeréves magyar fejlődés betetőződése • a „munkások” kifejezést legtöbb helyen az „állampolgárok” váltotta fel • Kádár nyugdíjazásának kérdése, 1972. máj. • Kádár tudta, hogy Moszkva bízik benne és nincs meg a nyugodt vezetőváltás egyetlen feltétele sem, így nem volt veszélye, hogy tényleg távoznia kell • mindkét frakció attól félt, hogy az utód a másik táborból kerül ki, így még azok is hűségesküt tettek, akik eddig puccsra készültek • az akció híre ki sem szivárgott, később pedig szó sem lehetett róla • mellékesen minden 60 éves pol.-nak illett később szintén kérni a nyugdíjazást • A reformok leállítása, 1972. nov. 14–15. (KB-ülés) • Kádár beszéde a folyamatosságra utalt, de ez nem felelt meg a valóságnak • a párt pol.-ja sikeres, a határozatok jók, de a végrehajtásba hibák csúsztak • Pullai és Biszku sztálinista hangnemben szólalt fel a munkások béremelése mellett és a mg. ellen, kritizálja a kispolgári szerzésvágyat, az értelmiséget • gazd.-i recentralizáció: Állami Tervbizottság jön létre • kemény osztályharcos elvek, szigorítás kell a kulturális és a helyi életben is • a párt tagfelvételénél a munkásokat kell preferálni (dec. 2., PB-határozat)

8. A reformellenes évek • A reformer vezetők eltávolítása • 1973 első felében a szovjet vezetők eme követelését Kádár is felismeri • 1974. elején tárgyal erről a PB, javaslatokat is tesznek • 1974. márc. 19–20. KB-ülés: erőteljes tagtoborzást hirdet a párt a munkások körében, az ipari munkások jelentős béremelését is eléri • Fehér nyugdíjba vonult, Nyers intézetigazgató lett, Aczél „felfelé bukott” (de mindhárman a PB tagjai maradnak) Fock és Nyers telefonját lehallgatják • az ellentábor élén álló Komócsin Z. is kikerül a Titk.-ból (eü.-i okokból); a Népszabadság főszerkesztője lett, de 1974. máj.-ban meghalt • reformer társadalomtudósok elleni fellépések • Az MSZMP XI. kongresszusa (1975. márc.), kormányváltás • a valóságtól elrugaszkodva a fejlett szoc. társ. felépítését hirdeti, mely a komm.-hoz vezet, ehhez a tervgazdálkodás további fejlesztése szükséges • fokozott ideológiai harc a kispolgári és „tudománytalan” világnézetek ellen (a munkásszárm. és a pol. megbízhatóság helyett mégis a szakértelem lett fontos) • folytatódik a dogmatikusok előretörése a párt vezető szerveiben, a PB-ből kimaradt Fehér, Nyers (helyettük Kádár kreatúrái kerülnek be, pl. Óvári Miklós) • Fock Jenő me. kéri nyugdíjazását, amit Kádár el is fogadott, utóda máj. 15-én Lázár György frissen megválasztott PB-tag (egészen 1987-ig kormányfő) • jellemző vonása a változatlanság, a „pangás”: munkások kiemelt támogatása, a gazd. szerkezet fenntartása; tagadja a világpiaci válság hazai kihatásait • jún. 15. szokásos választási eredmények; ezúttal már 5 évre választanak ogy.-t

9. Rejtélyes ügyek – reformerek halála • Péter György érmecsempészeti ügye és öngyilkossága (?) • ’56 előtt és után is reformközgazdász volt, a KSH elnökeként revizionistákat rejtegetett, ezért megfigyelték. Nyers munkatársa volt az ÚGM idején is • 1968-ban szabadforgalmú ezüstérméket vásárolt egy csempésztől • szívproblémákkal kórházba került, mégis őrizetbe vették, kihallgatták • 1969. jan. elején állítólag öngyilkos lett, bár eü.-i állapota miatt ez kétes • Erdélyi Károly betegsége és öngyilkossága (?) • Kádár titkára, orosz tolmácsa, majd külügymin.-helyettes, sok tárgyaláson vett részt a szovjetekkel, s lehangoló képet festett a tehetetlen sz. vezetőkről • súlyos fejfájásai miatt a SzU-ban is kezelték, állítólag nem volt daganata • 1971-ben búcsúleveleket hátrahagyva öngyilkos, testét egy erdőben találták • Tömpe András konfliktusai Kádárral és öngyilkossága • a BM-es rendteremtés után NDK nagykövet, de a prágai bevonulás után tiltakozásból lemondott, könyvkiadói egyesület élére került • egy általa kirúgott párttitkár ráállította a KEB-et és az állambizt.-t • 1971 végén agyonlőtte magát (az Erdélyi-ügy mellett ez is megrázta Kádárt) • Vályi Péter üzemi balesete (?) • népszerű, tanult, reformer gazdasági vezető volt • 1973-ban vadászatról (konyakozás után) érkezett a Lenin Kohászati Művek-be, ahol minden bizt.-i előírást megszegve zárt területre is bementek • egyensúlyát vesztve 700 ºC-os öntőformák közé zuhant, 4 nap múlva meghalt (a korabeli vizsgálat kizárta az idegenkezűséget, de nem tudott választ adni)

10. Visszatérés a reformokhoz? • A dogmatikusok leváltása • (1974. máj. Komócsin Zoltán halála) • 1976. okt. Pullai Árpádot felmentik titkári megbízása alól, miniszterré bukik • 1978. ápr. Biszkut érdemei elismerése mellett nyugdíjba küldték • Újabb, tisztán gazdasági reformok elindulása • 1977. okt. 20. a KB-ülés felismeri a gazdasági válságot • ismét a vállalati önállóság növekedése, „szocialista vállalkozói szellem” • 1980 febr. 19-én legalizálták a „második gazdaságot” • 1980 őszén engedélyezték a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetését • 1981. szept. 9. gazdasági munkaközösségek (gmk) engedélyezése • 1981-ben megjelentek a „kisvállalatok”, a leányvállalatok • csatlakozás a Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz (IBRD): 1982 • 1967-ben és 1973-ban már korábban is megkíséreltük, de szovjet nyomásra nem • 1978–79-ben a PB döntött a csatlakozási tárgyalásról, de Brezsnyev ismét vétózik • 1981-ben a SzU már nem tudott alternatív segítséget nyújtani az IMF helyett • ennek hatására (és Brezsnyev szenilitása révén) sikerült titokban tartani a belépést • A frakcióharcok hosszú távú hatásai • a hivatalos vonaltól eltérő politikai csoportérdekek jelentek meg • mindez a nyilvánosság előtt zajlott, sőt a sajtóban is megjelent • az életszínvonalat mindegyik szakasz növelte (rétegenként eltérően)

11. A nyolcvanas évek első fele • Rutinszerű események, de Kádár megöregszik • XII. kongr. (1980. márc.) – alig változik a KB összetétele (elöregedik), nincs válasz a gazdasági problémákra, Kádár körül elfogynak a bizalmi emberek • 1980. jún. 8. választások (15 kettős jelölés, 97% részvétel, 99,3% HNF-re) • csökkent Kádár munkabírása, zárkózott lett, beszédei durvák, csapongók • a lengyel válság (1980–81) után aggódni kezd, dühíti az ellenzék megjelenése (1982-ben többször ideol.-i szigort hirdet, a megtorlás retorikáját használja) • Gazdasági reformok (újra? / be?)indítása • a Gazd.pol. Bizottság melletti konzultatív testületben ellenzéki közgazdászok is (Tardos Márton, Bauer Tamás, Matolcsy György) + Lengyel László • 1983. szept. PB-ülés, Kádár: a terv szakmailag jó, politikailag alkalmatlan, az 1968-as reformot kell „tovább”fejleszteni (!!) • 1984: az egész tervezet nem kiérlelt, szóról szóra javítja ki, kiüresítve azt, majd közli: nem kell új reform, 1968 óta reform van (!!) • a kormány figyelmen kívül hagyja ellenérveit, a változások megindulnak… • Politikai reformok, kiigazítások • 1983. évi III. tv. (dec. 27.) kötelező kettős jelölés (a HNF-program kötelező); országos lista bevezetése a legfőbb vezetők ogy.-be juttatása érdekében • 1984. évi I. tv. (ápr. 12–13.) Alkotmányjogi Tanács: az ogy. részeként műkö-dik, az alkotmánnyal ellentétes alsóbb jogszabályok hatályon kívül helyezése (csak megyei vagy országos szervek vezetői fordulhattak e szervhez) • 1985. márc. XIII. kongr. Kádár balra nyit, hibás döntések (gazd. dinamizálása)