A gyógyító betű és a betűk gyógyítói Sokoldalú orvosokról

1. A gyógyító betű és a betűk gyógyítói Sokoldalú orvosokról

2. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke

3. Zsámboki János (Sambucus), II. Rudolf udvari orvosa1531–1584

4. Janus Pannonius verseinek első kiadója (1568) Kiadta Ransanus és Bonfini krónikáját (1558, 1568) Megszerkesztette a Corpus Juris Hungarici első kiadását (1581) Leírta Eger 1552-es és Szigetvár 1556-os ostromát

5. ifj. Köleséri Sámuel(1663–1732)

6. Első prédikálása alkalmával eltévesztette a Miatyánkot, ezért elhagyta pályáját, s az orvosira tért át Minden idejét Erdély ásványkincsei megismerésének szentelte 1700-tól az erdélyi bányászat felügyelője Hatalmas magánkönyvtára volt 69 éves korában bigámia vádjával börtönbe került, ott halt meg

7. Pápai-Páriz Ferenc 1649–1716

8. Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosa I. Apafi Mihály fejedelem háziorvosa A császári csapatok által lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépíttetője (1709), 1676–1716 professzora Ars heraldica (1695) Latin-magyar szótár (Lőcse, 1708) – Szenczi Molnár műve alapján

9. Földi János 1755–1801

10. Az első magyar állattan írója: Természeti história a Linné systemája szerint – 1801 Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról – Bécs, 1793 A Debreceni Grammatika az ő kéziratos Magyar Nyelvkönyv c. nyelvtanának átdolgozása Horatius és Anekreón több versét lefordította

11. Ungvárnémeti Tóth László 1788–1820

12. Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet (drámai költemény, 1816). Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818.

13. Bugát Pál 1793–1865

14. Hahnemann Sámuel Homoeopathiája • Kisded sebészi eszköztár • A nevezetesebb sebészi véres műtétek • Természettudományi szóhalmaz • Orvosi Tár szerk. láz, genny, tályog, izom, mirigy, ideg, műtét, képlet és csipesz

15. Almási-Balogh Pál 1794–1867

16. Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt. 1836-tól a Tudománytár szerk.-je 1865-ben az újjászervezett Homeopata Orvosok Egyesületének elnökévé választották. Tőle származott az iparvédő és állatvédő egyesület eszméje.

17. Toldy Ferenc 1805–1875

18. Magyar deák és deák-magyar Orvosi Szókönyv az Orvosi Tár első két évéhez Diaetetika elemei Toldy Ferencz két könyve az egészség fenntartásáról Dr. Hufeland: Szegények patikája. Ford. Magyar és Német Zsebszótár Magyar Szentek Legendái

19. A magyar költészet kézikönyve A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig A magyar nemzet classikus írói. Negyven kötet Tudománybeli hátramaradásunk s ezek tekintetéből Akadémiánk feladata

20. Arányi Lajos 1812–1887

21. Az első magyar kórbonctani tankönyv szerzője (1864) Számos kórbonctani magyar műszót alkotott Első volt, aki az elsősegélynyújtás kérdéseit írásban és képekben ismertette 1861-ben felkarolta a Vajdahunyad vára restaurálásának és újjáépítésének ügyét Ő szorgalmazta a budai vár történelmi jelentőségű házainak emléktáblákkal való megjelölését

22. Markusovszky Lajos 1815–1893

23. Görgey honvédseregében törzsorvos Magántanári képesítési kérelmét protestáns volta miatt az orvosi kar visszautasította 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melynek 32 évig állt az élén 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot

24. Duka Tivadar 1825–1908

25. Görgey segédtisztje és adjutánsa volt a világosi fegyverletételig Katonaorvos volt a bengáliai angol hadseregben K-Indiából több ezer értékes tárggyal gyarapította az MNM természetrajzi gyűjteményét Megírta Kőrösi Csoma Sándor életét Angliával ő ismertette meg Semmelweis munkásságát

26. Kepes Gyula 1847–1924

27. Részt vett az első osztrák–magyar északi sarki expedícióban a Tegethoff hajóorvosaként (1872), a legénység 24 tagja közül ő volt az egyetlen magyar. Ő állította össze az expedíció élelmét, az akkori orvosi ismereteknek megfelelően. Tanácsára nagy mennyiségű citromlevet vittek magukkal.

28. Hajójuk jégbe fagyott, és egy éven át sodródtak észak felé. A legénység minden tagjának az életét sikerült megmentenie. Útjukat a hajót elhagyva jégtáblákon folytatták, déli irányba haladva. Orosz halászok segítségével jutottak vissza a norvégiai Vardö kikötőjébe.

29. Magyarországra visszatérve több magas kitüntetésben részesült. Orvosi teendői mellett az expedíció állat- és növénytani gyűjtőmunkáját is ő végezte, gyűjtésének eredménye azonban a jégbe fagyott hajón maradt.

30. Csontváry-Kosztka Tivadar 1853–1919

31. Gáspár Ferenc 1861–1923

32. 20 éven át a haditengerészet szolgálatában állt Leírta a trópusi betegségeket Munkáihoz Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos írt előszót Áttekintést adott a világ egészségügyi helyzetéről Bemutatta Észak-Brazíliát, az Amazonast, a Falkland-szigeteket, a Magellán-szorost, Indiát, Ceylont, a Japán-szigeteket, a Salamon-szigeteket és még jó néhány távoli területet

33. 1886-ban a haditengerészet szolgálatába lépett, s 6 éven át hajóorvosként járta a tengereket Negyvenezer mérföld vitorlával és gőzzel (Szeged, 1892) Hét év a tengeren (Bp., 1903); A föld körül (I–VI. Bp., 1906–1908); A fehér ember útja (Columbustól Pearyig) (I–II, Bp., 1912).

34. Tömörkény István 1866–1917

35. Steingassner István önéletrajzából „1886. december 23-án születtem Cegléden, a vasúti állomáson. Édesapám abban az időben pár évig bérben bírta az osztrák államvasúttársaságtól a ceglédi vasúti vendéglőt, így esett meg, hogy a szegedi születésű öt testvéremmel szemben nem a szűkebb haza homokján láttam napvilágot.”

36. 1882-ben gyógyszerészgyakornok lett Götz Károly Az isteni gondviseléshez címzett patikájában (Széchenyi tér 12.), majd Kovács Albert ’Papus’ gyógyszertárában (Fekete Sas és a Korona "Kígyó" utca sarka). Elvégezte az okleveles gyógyszerész tanfolyamot és Szegeden, majd Kisteleken dolgozott tovább. A patikusságnak végleg búcsút mondva a Franke-féle konyha vegytana javított, bővített kiadásának előszavát még megírja.

37. 1891. július 30-tól a Szegedi Napló munkatársa, a Hüvelyk Matyi élclap szerkesztője. 1894: Megnősül, a híres szegedi vendéglős, Kis Palcsi Emma nevű lányát veszi el. 1895. május 1-jétől a Szegedi Pincéregylet hivatalos lapjának, az Értesítőnek a főszerkesztője. Megkapja a belügyminisztériumi engedélyt, hogy hivatalosan felvegye a Tömörkény nevet.

38. Csáth Géza 1887–1919

39. Zenekritikákat és novellákat adott közre a Budapesti Naplóban, a Világban, a Nyugatban stb. A Nyugatnak állandó munkatársa volt. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozott.

40. Berde Károly 1891–1971

41. Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét Híres műve: „A magyar nép dermatológiája, a bőr és betegségei népünk nyelvében, hiedelmében és szokásaiban”

42. Lax Henrik 1894–1990 Betegei a filmes Korda család, Márai Sándor, Lesznai Anna, Vészi Margit, a hegedűművész Szigeti József, és Molnár Ferenc Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes

43. Sztravinszkij, Greta Garbo Bartók Béla az elhunyt Kennedy elnök felesége, Jacqueline Onassis "Lax doktor életünket ugyan meghosszabbítja, de annak a felét a várószobájában kell eltöltenünk"

44. Raffy Ádám 1898–1961

45. A máglya (Giordano Bruno életregénye, Bp., 1936); A léleklátó (Mesmer életregénye, Bp., 1937); A bölcsek köve (Paracelsusról; Nagyvárad, 1941); Vesalius (Az orvostudomány nagymestere; r., Bp., 1951)

46. Németh László 1901–1975

47. Semmelweis Korányi Sándor Freud és a pszichoanalízis Orvostörténet és szellemtudomány Egy iskolaorvos naplójából Levelek a hipertóniáról

48. Selye János 1907–1982

49. Életünk és a stressz (Bp., 1964); Álomtól a felfedezésig (Bp., 1967); In vivo (Bp., 1970); Stressz distressz nélkül (Bp., 1976).

50. Magyar Imre 1910–1984