Szatmáriné dr. Balogh Mária:

1. Szatmáriné dr. Balogh Mária: A szervezeti tudásgazdálkodás komplex megközelítése avagy Hogyan kezeljük tisztelettel a bonyolult szervezeti tudásigényeket és a spontán tudásfolyamatokat?

2. Tartalom • Alapelveink és hipotéziseink a K+F munka során • Komplexitás a gyakorlatban: amire kiterjedt a valós intézményi tudáspiac felmérése • Azonosítási módszerek • Mivel mit lehet csinálni? • Eredmények típusai és felhasználásuk a fejlesztés során • Fenntarthatóság intézményi feltételei

3. Fogalmak

4. Tudáskonverziós eljárások(Nonaka és Takeuchi)

5. Tudásmenedzsment A Szervezeti Tudásmenedzsment Rendszer akkor válik a szervezetben stratégiailag értékessé, ha a megfoghatatlan komponenseket megfelelően szinkronizálja a technológiai struktúrával. (P. Meso – R.Smith, 2000)  • a szervezetfejlesztés(tapasztalathasznosítás a szervezeti tanulásért, megújulásért), • a képzés, és • a tudástámogató technikák(pl. adat- és tudástárak) mind a szervezeti tudásmenedzsment rendszer elemei!

6. „A szervezeti tanulás a rejtett és a kifejezett tudás metszetében fordul elő a különböző munkatársak, egységek, vagy teamek interakciója idején.„(Nonaka, 1991) Belsővé tétel Rejtett Kifejezett Artikuláció

7. A tudás életciklusa(M.W. McElroy, 2000) Tudás elterjesztése Tudás termelése Információ a VKC-ről Egyéni és csoportos tanulás Kommu-nikáció, PR VKC Információ a NKC-ről Keresés A tudás iránti igény formulálása Tudás validizációs folyamat CKC NKC Képzés Információ a IKC-ről Informá-ció gyűjtése IKCS Tudás-megosztás IKC (Szervezeti tanulás) Visszajelző hurok A szervezeti tudás kifejeződései Visszajelző hurok Tudás használat • Üzleti stratégiák • Üzleti folyamatok • Szervezeti modellek • Politikák és eljárások • Termékek és szolgáltatások • Vevői értékek • Kultúra • Kodifikált szervezeti tudás (pl. információs rendszerek és más termékek) CKC – Kodifikált tudás igény COK – Kodifikált szervezeti tudás IKC – Érvénytelenített szervezeti igény IKCS – Információ a tudás iránti igény állapotáról NKC – Nem érvényesített tudás igény VKC – Validált tudás igény Tudás folyamatok Szabályok és szabály készletek

8. Néhány elméleti alapvetés a gyakorlat érdekében • A szervezetek elsődleges, stratégiai vagyona nem megragadható (immateriális), nem tapintható, egyedi, nem utánozható. • Ha a vállalatok tudásszerkezetekbőlállnak, akkor a szervezeti fejlesztő munkában a stratégiai gondolkodáson kívül a szervezeti tudásképességet (knowledge ability) kell fejleszteni (Dawson, 2000) • Mind a kifejezett mind a fejekben meglévő rejtett tudással való gazdálkodás a tudásmenedzsment rendszer feladata, különös figyelemmel az egymásba átalakítás (tudáskonverzió) és kölcsönhatás folyamatainak fenntartására!  KOMPLEX felfogás

9. Néhány elméleti alapvetés a gyakorlat érdekében • Egy rendszerben kezelendő: • a szervezetfejlesztés, • a tudásmegosztás, • a képzés, • a belső kommunikáció és • a tudástámogató infrastruktúra. • A technikai háttér, infrastruktúra önmagában NEM Tudásmenedzsment! A valódi cél a tudáshasznosítás elősegítése az értékteremtő szervezeti folyamatokban. SZINKRONIZÁLÁS! • A tudásgazdálkodás alapja szervezeti kultúra, és arra erőteljesen visszahat.  A szervezeti kultúrafejlesztés RÉSZE a tudásmenedzsment kialakítása, fejlesztése!

10. ALAPELVEK ÉS HIPOTÉZISEKa tudásmenedzsment rendszerének tervéhez • A szervezetvalós működéséből és szükségleteiből indulunk ki, és nem kívánunk kívülről jött modelleket ráerőltetni. • A szervezetre mint egy nagy tudásalapú szervezetre tekintünk, ahol egy spontán alakuló, önmozgással rendelkezőtudáspiac jött létre igényekkel és belső kínálattal. • Meglévő hagyományokat, működési tapasztalatokat és kezdeményezésekettisztelettel kezeljük, igyekszünk továbbfejleszteni. • A szervezet többféle tevékenységet végző, és egymással többé-kevésbé szorosabban összefüggőhálózat  igények és tapasztalatok szórása természetes  KIKNEK? : célcsoportok („vevői klaszterek”) tisztázása MI VAN MEG?: kínálati faktorok tisztázása célcsoportonként MI SZÜKSÉGES MÉG?: igények és faktoraik tisztázása célcsoportonként

11. Tudásszükségletek és igények felmérése Módszer 1:INTERJÚK (felsővezetők) + workshopok(egységek)  összefoglaló kötetek egységenkénti bontásban Szempontok: • Információs szükségletek és TERMÉKEK/SZOLGÁLTATÁSOK a működési folyamatok mentén (in-output elemzés) • A folyamatok működtetéséhez szükséges KOMPETENCIÁK • Kihívások, várható új feladatok  új TUDÁSSZÜKSÉGLET • KÉPZÉSI TAPASZTALATOK az eddigi gyakorlat alapján (szakmai, nyelvi, informatikai, készségfejlesztő, vezetői) • ÚJ KÉPZÉSI ÖTLETEK, IGÉNYEK (30 helyett több mint 80) • Belső tudás-, és képzési KÍNÁLAT  lehetséges célcsoportok • TUDÁSMEGOSZTÁSI GYAKORLAT és tapasztalatok (67 félét azonosítottunk!) • TUDÁSFORRÁSOK (kínálat-leltár és új igények) • EXPLICIT TUDÁSTÁRAK iránti igények • A spontán szerepet kapott TUDÁSMUNKÁSOK azonosítására • Infrastruktúra működésével kapcsolatos tapasztalatok

12. Tudásszükségletek és igények felmérése Módszer 2: kérdőív a valós és lehetséges KÍNÁLAT HASZNOSSÁGÁRÓL és a SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL (több száz fő akár)  tudás és tudásmegosztási IGÉNY térkép célcsoportokra (szerv. egységenként és szociológiai mutatók alapján) bontva  Milyen a belső KÍNÁLAT és hol található? Ajánlás: Mi az, ami KIFEJLESZTENDŐ? Kik lesznek a felhasználók?

13. Tudásforrás térkép vázlata

14. Tudásigény térkép TUDÁSTERMÉKEK: explicit tudástárak (faktorai: tanulás-fejlesztés támogatása, publikációk és standardok, források, módszerek, tanulmányok, jelentések, belső szabályozások, útmutatók, stb.) SZOLGÁLTATÁSOK : személyes közreműködést igényel, a fejekben meglévő rejtett tudást mozgósítják, másik szervezeti egység a felhasználója.  gyors, rugalmas szervezeti alkalmazkodás (faktorai: adatkezelés, belső működés támogatása, felvilágosítás forráskutatáshoz, nemzetközi kapcsolatok, stb.)

15. „Vevői” klaszterek a tudásforrások szükségessége alapján

16. Példa: Kapcsolati háló „tudásforrások” alapján

17. Mivel mit lehet kezdeni?1. Adatok, információk, explicit tudás Biztosítani és szabályozni • a megszerzését, • a frissítését, • a feldolgozását, átalakítását, • a memória rendszerekben való rögzítését, • az elérhetővé tételét, • felhasználásának lehetőségét a folyamatokban. Háttértámogatás:IT mint infrastruktúra, az IT használat tanítása, az intraneten való tudásmegosztás ösztönzése, tezaurusz a keresés segítésére. Eredmény:adattárházak, tudástárházak - külön vagy munkafolyamatok mentén beépítve

18. Mivel mit lehet kezdeni?2. Rejtett tudás és bölcsesség • Ösztönözni a tudásmegosztást (pl. Vitanapok, szakmai műhelyek, tudásmegosztó közösségi események) • Szervezniés a feltételeket biztosítani, fenntartani a tudás-megosztáshoz (terem, beszélgető szoba) • Módszertani segítést, támogatást nyújtani a hogyanhoz (tréningek, módszertani útmutatók a megvalósításhoz) • Amit lehet, kifejezni – a kifejezést ösztönözni, a tréningeket általa megújítani (pl. Hogyan írjunk tanulmányt?) • A tudók és a bölcsek elérhetőségéről gondoskodni (tudók tárháza, keretszerződések) • Belső képzési rendszer kidolgozása • Új belépők tudatos támogatása, mentori rendszer

19. Mivel mit lehet kezdeni?2. Rejtett tudás és bölcsesség Háttértámogatás: • teljesítmény- és ösztönzési rendszer (HRM) • szervezés • tudásmegosztási módszertan csiszolása, oktatása, fejlesztése Eredmény: • friss tudással rendelkező munkatársak, • önkorrekcióra, megújulásra képes tanuló szervezet, • rugalmas alkalmazkodást segítő szervezeti kultúra, • tudáshasznosítás a gyakorlatban a műveletek - folyamatok során.

20. A tudásmenedzsment által érintett szervezeti területek • Belső kommunikáció (tartalmak, csatornák) • Tudásgeneráló, fejlesztő projektek (pl. szakértői csoportok) • Belső képzések, tudásmegosztások tartalma, szervezése célcsoportonként • Képzési rendszer újraszervezése a tapasztalatok beépítésével • HR- rendszerek (pl. kompetencia-menedzsment, karrier-menedzsment, kulcsember program, mentori rendszer) • Specialista tudók elérhetőségéről való gondoskodás • Kifejezett tudás megőrzése, elérhetősége informatikai támogatással – felhasználó barát módon (TUDÁSTÁRAK) • Információs támogatás informatikai megoldásai, ill. a meglévők korrekciója EREDMÉNY: TELJESEN SZERVEZETRE SZABOTT MEGOLDÁSOK!

21. Amit nyújtunk: KUTATÁS: próba-szerencse tanuláshelyett: • szervezetre szabott, • komplex, bevonáson alapuló, • megalapozott, • célra és célcsoportokra irányuló, tudatos törekvést erősítő, • hatékony szervezeti fejlesztésre vonatkozó • ajánlássor. + FEJLESZTÉS (felhasználóra szabott módszertani fejlesztés) : • Tudásmegosztás módszertani fejlesztése, „tanítása” • Tudásgeneráló workshopok vezetése • Tudásgeneráló projektek elindítása, háttér támogatása • Tudástárak felhasználókra szabása (követelménylista az IT felé) • Képzési rendszer továbbfejlesztése • Szervezetfejlesztés a kívánt irányba • Szükséges HR fejlesztésekhez szakértés

22. A tudatos tudásgazdálkodás az értékteremtő működést biztosítja + erősíti a tudásalapú kultúrátVERSENYKÉPESSÉG, GYORS REAGÁLÁS, MINŐSÉG Köszönöm a figyelmet! www.convictus.hu info@convictus.hu 06-30-9587-339