1 / 109

ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET. INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 1. ÓRA (2.témakör) kereszturi.jozsef@pecs-vk.hu. AZ ÍRÁS KIALAKULÁSA ÉS KELETI, ILLETVE EURÓPAI MODELLJEI. mottó.

tangia
Télécharger la présentation

ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 1. ÓRA (2.témakör) kereszturi.jozsef@pecs-vk.hu

  2. AZ ÍRÁS KIALAKULÁSAÉS KELETI, ILLETVE EURÓPAI MODELLJEI

  3. mottó „Aki tehát azt hiszi, hogy művészetét írásban hát-rahagyhatja, nemkülön-ben az, aki átveszi, abban a hiszemben, hogy az írás alapján világos és szilárd lesz a tudása, együgyűség-gel van telítve [...] ha azt hiszi, hogy nagyobb jelen-tősége van az írásnak, mint az, hogy emlékez-tesse azt, aki már úgyis tudta, arra, amiről az írás szól. (Platón, Kr. e. 427-347)

  4. AZ ÍROTT TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOR

  5. prehisztória • Bevezetésül a beszédről (pontosabban az „elsődleges szóbeli-ségről”) kell szólni. • „Kezdő” időpontja – természetesen - nem határozható meg, az „elsõdleges szóbeliség" terminus nem egy körülhatárolható korszak, amely változásában is állandó nyelvállapotot mutatna. • Ez a "korszak" az emberi nyelv kialakulásától ((valamikor Kr.e. 500.000 és 10.000 között, év[tíz]ezredek folyamán) az írás-beliség megjelenéséig (tehát kb. a Kr. e. 4. évezredig) tart.

  6. prehisztória 1.) az ember eleinte - a gyermekhez hasonlóan - mintegy kívülről tekintette saját magát, először testrészeivel ismerkedett meg(általuk különböztette meg személyét a társaiétól)... 2.) legszűkebb környezetét, családjának, rokonságának csoportjait bontotta személyekre, s hozzájuk való viszonyát foglalta szóba … 3.) majd a körülötte élő természet megismerése következett… 4.) a beszéd legkényszerítőbb és leghatásosabb serkentője amunka, az együttélés legintenzívebb formálója, a társadalom megteremtője.

  7. prehisztória • A mai, gazdag szókincs tetemes része a cselekvés, a fizikai munka és az érzékelés megnevezéseiből ered! Beszédünk ma is metaforikus, „képes" beszéd. • A legelvontabb, átvittebb fogalmak neve gyökerében mind valamely cselekvésre utal vagy érzékelhető tárgyat jelöl meg – lásd akár éppen az iménti mondat: „elvont"~vonás, húzás igéje – „átvitt"~vivés – „fogalom"~fogni - „képzelet"~kép • Az írásbeliség elõtti korból nincsenek nyelvi emlékeink, ily módon az írásbeliség elõtti korszak nyelvének leírása során csak közvetett módszereket alkalmazhatunk. Segítség: a jelenleg is írásbeliség nélkül működõ nyelvek, valamint a telefon, rádió és televízió révén kibontakozó ún. „másodlagos szóbeliség” nyelvhasználatának a tanulmányozása.

  8. prehisztória • A magányos ember = nincs kivel közölnie gondolatait (Maugli, Tarzan, Robinson), így hát nem tanul meg (vagy elfelejt) beszélni. • Családi, törzsi közösség = az egyén egyszerűen, fáradság nélkül magáévá tehette mindazok szellemi kincseit, akik körülötte éltek s azokét is, akik a körülötte élőkkel valaha, valahol érintkeztek. A mindennapi élethez (létfenntartás forrásai, biztonságos közlekedési útvonal stb.) pusztán jelekre van szükség – a csoporton belül alkalmazott egyezményes jeleket viszont kizárólag azok értelmezték megfelelően, akik ebben egymással megállapodtak… (mai példák: fénykürt v. fejbólintás - különböző közösségekben akár ellentétes jelentésűek is lehetnek…)

  9. prehisztória • De a legfőbb rögzítő és továbbörökítő mégis az írás - az írásnélküli népek emléke-zőképességükre voltak utal-va. • A „természeti" népek (de a magasabb műveltségűek is) hihetetlen mennyiségű tényt, adatot tudtak elraktározni emlékezetükben, minden belső kapcsolat nélkül, pl. végtelen hosszúságú króni-kákat, eposzokat, mitoszo-kat, meséket. Példa: a Kalevala (a képen Elias Lönnrot)vagy éppen az iskolai versikék…

  10. prehisztória • hindu risik és bráhmanok példája: a védák szövegtömkelegét, a vallás kultuszapparátusát megtanulták, emlékezetben tartották s csonkítatlanul, sőt az ősi kiejtés, a hangsúlyozás épen tartásával továbbadták. • ősi mítoszok szólnak arról is, hogy a magasabb műveltségre törő népek tudásukat féltették, igyekeztek megmenteni az enyészettől s ezért kőre vésték, agyagba égették - az írás konzerváló, megőrző szerepének felismerése(!) (Várkonyi Nándo: Sziriat oszlopai c. könyvéből az oszlop-hagyomány…)

  11. SZÓBELISÉG – ÍRÁSBELISÉG

  12. szóbeliség – írásbeliség A beszéd újító, változtató hatású a szellem életében. Az időben s a térben hangzik el, egész élete, hatása idő-höz, társas léthez kötött. Walter J. Ong (I-IX) és Ruth Finnegan (1-11) – dichotómiák (= jelentése: kettősség, ket-tős felosztás)

  13. Ruth Finnegan Walter J. Ong dichotómiái

  14. szóbeliség - írásbeliség • A beszéd „fürgébb” természetéből (vö. Finnegan 2.,3.,5.d.)-> zsargonok, réteg-, csoport-, utcanyelv, argó, szleng és tolvajnyelv. Ezek a (legutóbbi időkig) csak beszédben élő nyelvek (új példa: angol-amerikai szlengszótár) illetve az élénkebb környezetben élők közt (nagyvárosokban) egészen önálló életet élnek - az irodalmi nyelvet beszélő idegen esetleg meg sem érti őket. A köznyelv törzséből hajtanak ki - rendkívül múlandók. Az irodalmi nyelv és a közbeszéd általában különbözik. A kiejtés sajátosságai: A kiejtés dolgában teljes a bizonyta-lanság. nation - nacion (ném.) nésn (angol) - nászjón (fr.) nasún (norvég) KONKLUZIÓ: Ha ugyanazon szó írott alakját, betűképét minden-ki a maga nyelve szerint más-más kiejtéssel, azaz hangképpel olvashatja el, ez azt jelenti, hogy az írás általában nem hű képe a beszédnek.

  15. szóbeliség - írásbeliség • Ha csak a legelterjedtebb ábécével (a latinnal) író nyelveket tekintjük, látjuk, hogy a betűkép és a hangkép különbsége némelyikben óriási, úgyszólván megdöbbentő. • (Ha az angol vagy a francia nyelv elenyészne, s csak írott emlékei maradnának meg, ezekből soha senki meg nem tudná, hogyan beszéltek az angolok és a franciák, mint ahogyan mi sem tudjuk, hogyan ejtették a latin szavakat a rómaiak.) • Az átvett írások kérdése: Atatürk; Sörös - Soros • Márai ”Az ohioi bányában megbicsaklik kezed. A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet.”

  16. AZ ÍRÁS ELŐZMÉNYEI

  17. az írás előzményei indián leány levele a leány egy ifjút hív meg ba-rátságos látogatásra. Elő-ször a saját törzsének totem-jét, a medvét (a) rajzolja fel a kép bal sarkába, a feladó megnevezése céljából, alája pedig a címzett totemjét, a halat (b). A két sátor (c, d) családja lakását jelöli, amely három tó (e, f, g) közelében található…

  18. az írás előzményei indián leány levele a sátorból út (h) vezet a fő-útvonalra (i), onnan pedig újabb elágazás (j) az ifjú lakhelye felé. A három ke-reszt (k, l, m) a leányt és két nővérét jelenti, (ők már keresztények), az egyik sátorba rajzolt kéz pedig a saját sátrát, ahol ezt a le-velét írta.

  19. az írás előzményei kagylófüzér Nyugat-Afrikában használták a kauri kagylókat(=arakó) - a kagylók száma, helyzete ha-tározza meg az üzenet tar-talmát. (pl. két kagyló nyí-lásával egymás felé fordítva a barátságot, fordított hely-zetben pedig az ellenséges-kedést jelzi). A családapa betegsége súlyosbodik...

  20. az írás előzményei Jelzésmód és használat dol-gában hasonlít az előbbihez a wampum-írás az algonkin és irokéz in-diánok találmánya. Az ábrák mellett a szín s az anyag, a kagyló is jelentőséggel bír (vampum = kagyló). Az irat nem egyéb, mint egy kagy-lókkal telefűzött szalag, amelynek közepébe külön-böző színű és nagyságú kagylókból formált figurákat illesztenek. Szövetségkötés William Penn (1644-1718) és a lenape törzs között 1682-ben

  21. az írás előzményei rováspálcák az emlékezet felfrissítésére, az adósságok nyilvántartá-sára szolgáltak - az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjá-ból és számából derült ki. Angliában 1834-ig szokás volt az adófizetést rovás-pálcákon nyugtázni. Ebben az évben égették el a ro-vásbotokat a parlament (!) épületében, amely ettől ki is gyulladt. A rováspálcákra való feljegyzések hagyomá-nyát őrzi nyelvünkben a „sok van a rovásán" ki-fejezés. Bár a szokás már eltűnt, a nyelv még „emlé-kezik" rá.

  22. az írás előzményei hírnökbot Részben az emlékezetet tá-mogatták, de titkos üzene-tek küldésére is alkalmasak voltak ezek az (ausztráliai őslakosok által kifejlesztett) eszközök. Ha a feljegyzé-seket a hírnök is el tudta „olvasni", akkor számára segítséget jelentett az üzenet tartalmának felidézésében, egyben igazolásként is hasz-nálhatta egy-egy veszélye-sebb küldetés esetén. Ha vi-szont a küldött nem ismerte az üzenetet hordozó jeleket, akkor a feladó és a címzett biztosíthatták annak titkos-ságát.

  23. az írás előzményei csomójelek ma is használjuk ezt a figyelmeztetést: „köss csomót a zsebkendőd-re", ha arra hívjuk fel a másik ember figyel-mét, hogy nagyon fon-tos dolgot kell megje-gyeznie. A kínai hagyomány szintén a csomójele-ket tartja az emlékez-tetés legősibb eszkö-zének.

  24. az írás előzményei kipu jóval bonyolultabb csomó-rendszer maradt fenn az inkák, Peru őslakóinak hagyatékában. A 15-16. szá-zad fordulóján hatalmuk Peru, Bolívia és Ecuador területére is kiterjedt, a egy ekkora állam már nem nél-külözhette a gazdasági ki-mutatásokat. A kipu statiszti-kák, számadatok feljegyzé-sére szolgált.

  25. az írás előzményei kipu Alapzsinórból és rákötött mellékfonalakból állt. A zsi-nór színe a tárgyat jelezte, amire az adatok vonatkoz-nak: pl. a sárga az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára, a kék a vallás dolgaira, a bíbor a hadsereg ügyeire érvényesen adott mennyiségi felvilágosítást annak, aki meg tudta fejteni őket.

  26. a barlangrajzoktól a betűírásig Mi célt szolgáltak a bar-langrajzok? - tehetséges művészek val-lomása a világról? - netán valamilyen esemény emlékét kívánták így meg-őrizni maguk és az utókor számára? - előfordulhat, hogy a rajzok mágikus hatalommal rendel-keztek, a vallási szertar-tásokon játszottak fontos szerepet?

  27. a barlangrajzoktól a betűírásig A kérdések árnyalt és pon-tos megválaszolására a ha-talmas időtávlat miatt aligha kerülhet sor, de az írás törté-nete kapcsán talán nem is ez a fontos. Számunkra igazán lényeges kérdés a rajzok átalakulása lehet. A kőkor korábbi szaka-szaiból származó leletek na-gyon élethűek, színesek – mi példaként a Lascaux-ban (ejtsd: lászkó) talált gyö-nyörű barlangképeket mutat-juk. (Kr. e. 15-14.000 körül)

  28. a barlangrajzoktól a betűírásig Ám a mezolitikum (Kr.e.9000 k. - Kr.e. 5000 k.) sziklarajzain már mozgásban ábrázolták az embert és az állatokat, ráadásul egyre stilizáltabb formában, csak pár vonással, a lényegre szorítkoz-va utaltak az ábrázolandó tárgyra, személyre.

  29. a barlangrajzoktól a betűírásig • Ez az átalakulás vezetett el a képírás jeleihez. • A képírás (piktográfia) jellemzője: jelei bármilyen nyelven „olvashatóak", hi-szen nem hangértéket jelöl egy-egy ábra, hanem az ábrázolt tárgyra utal. • A piktográfiából fejlődött ki a fogalomírás (ideográfia) akkor, amikor a jelek már nem-csak a konkrét tárgyra utaltak, hanem az ahhoz kapcsolódó elvont fogalmakra is.

  30. ÍRÁSBELISÉG

  31. Az írásbeliség kezdetének általában az Kr. e. 9000–5000 között a barlangrajzok folyamatos stilizálódásának eredményeként létrejött képírást tartjuk, s az írásbeliséget napjainkig tartó egységes folyamatnak tekintjük. Az ideogramma -> a fogalom és az írás közvetlen kapcsolatát teremti meg, de a stilizációk ellenére lényegében ikonikus (az ábrázolt tárgyra, fogalomra hasonlító) jeleket használ. Így például a láb képe a menés, járás jelentését is kifejezte. írásbeliség

  32. írásbeliség • Ez a változás azt feltételezi, hogy azok, akik e jeleket értelmezték, azonosan oldják fel, foglalják szavakba. Mindehhez szükség volt egyfajta közmegegyezésre, hiszen komoly együttgondolkodást fel-tételezett az írás-olvasás képessége már ezen a viszonylag alacsony hatékonyságú szinten is. • Figyelem: Az ideogrammák nem rögzítettek hangértékeket, ezért kü-lönböző népekhez tartozó, más nyelvet beszélő emberek is értették jelentésüket.

  33. írásbeliség • PIKTOGRAMMOK

  34. írásbeliség • Amikor egy-egy jel már nemcsak egy fogalmat jelölt, hanem a szó hangalakját is kifejezte, akkor beszélhetünk a szóírás meg-jelenéséről, Ekkor vált lehetővé, hogy hosszabb, többtagú szavakat egymás mellé rajzolt jelekkel ábrázoljanak. A tudósok többsége a szóírást tekinti az írás legősibb formájának. • Ezzel a módszerrel pl. a padló szót a pad és egy ló képének egymás mellé rajzolásával tudnánk visszaadni. • Fonogramma ->: amire nem volt ideogrammájuk, azt egy olyan tárgy ideogrammájával jelölték, amelynek a kezdőhangja ugyanaz.

  35. írásbeliség • Az írás - a konzerválás, a megrögzítés feladatát látja el. - fejletlenebb fokán nehézkes, bonyolult eszköze a gondolat közlésének, - fáradságosan megszerezhető tudomány, - okkult tevékenység, mágikus szemléletbe merült életformák alkatrésze s így őt magát is varázserők járják át. - lélektani hatása is statikus, nyugalomra törő.

  36. írásbeliség - a megörökített gondolatot nem szükséges emlékezetben tartani, jó helyen tudjuk a papíron, visszatérhetünk hozzá bármikor, de ezt csak szükség esetén tesszük. - a lerögzített gondolat nem él oly eleven életet, mint a szóbeli hagyomány, - viszont könyvekben, könyvtárak polcain mérhetetlen mennyiségben raktározódik fel, s a fejlődést mindig közvetlenül visszakapcsolja az eredeti alapvetésekhez. (Példa: a mezopotámiai műveltség emlékeit a királyok és a templomok könyvtárai gyűjtötték össze - a rájuk rótt feljegyzések ma már nél-külözhetetlen forráskincsei történeti tudásunknak, korszerű művelt-ségünknek.)

  37. írásbeliség • A valódi írásbeliség a betűírással kezdődik, (kb. a Kr. e. 2. évezred végén), amikor a görögök az átvett föníciai ábécét magánhangzó-jelekkel egészítették ki - csak ekkor vált ugyanis az írás a nyelv rögzítésének valóban pontos eszközévé. "verba volant, scripta manent" • Az írásbeliség csak akkor lehet kimutatható hatással a közösségre, ha a nyelvhasználók számottevően széles körére terjed ki. A több ezer jel ismeretét igénylő képírás, illetve a jelek százaival operáló szótagírás alkalmatlan volt rá, hogy sokan megtanulják.

  38. írásbeliség Az ismeretek bővülése, az új fogalmak, földrajzi vagy személynevek leírásának problémája azonban megkívánta az eddig használt írás-módszer átalakítását, a szavakat elemekre bontották fel: szótagokra, betűkre - így jóval nagyobb variációban álltak rendelkezésre. Azt az írásfajtát, amikor egy-egy rajzjegy már csak egy-egy szótagot jelöl, szótagírásnak, amikor egy-egy ábra egy-egy hangot érzékeltet, betűírásnak nevezzük.

  39. írásbeliség A szélesebb körű elterjedés fontos állomásai: A karoling minuszkula megszületése (ez azolvasást könnyítette meg), majd a gótikus folyóírás létrejötte (ez viszont az írás tempóját növelte). Az írásbeliség hatókörét természetesen a nyomtatás megjelenése tágította ki igazán.

  40. írásbeliség AZ ÍRÁS TÉR- ÉS IDŐBELI ELTERJEDÉSE

  41. AZ AMERIKAI ÍRÁSOK

  42. aztékok • Nagyon kevés dokumentum maradt. Végeredményben mintegy harminc azték és maja kódex menekült meg a pusztulásból, és szétszóródott Európa múzeumaiban. • Kőre, bőrre s növényi anyagokból (agávérostból) készült papirosra írtak, technikájuk - képírásról lévén szó - festés, tarka, élénk színű, s minthogy ők is kánont követtek az írásban, a színek megismétlődnek: egyes fajta figurákat mindig ugyanazzal a fekete, sárga vagy vörös színnel ábrázolnak. • Jellemző képességük a rajzban kiváló, gyakran az egyiptomiakéra emlékeztet. • Amikor Cortez Veracruznál partra szállt, Moctezuma (1466-1520), „aharagos úr", hírszerzőket küldött eléjük, s a spanyolok ámulva látták, hogy az azték „írnokok" mily ügyes, gyors jellemző készséggel festik le őket és viselkedésüket; a király így pontos vizuális képet nyert a jövevényekről.

  43. aztékok Az aztékok nem őslakói Mexi-kónak; eredetmondáik szerint keletről jöttek, az óceánban fek-vő boldog szigetről, ahol fehér és fekete bőrű népekkel együtt éltek jólétben és békességben, de egy nagy özönvíz(!) kiván-dorlásra kényszerítette őket. Mexikóba (Mesika) honfoglalók gyanánt érkeztek; hódító, kato-nafajta voltak. Legyőzték a tol-tékokat de átvették művelt-ségüket, s vele együtt az írást is. • Hitük szerint az írás tudományát a vallásalapító Kecalkoatltól (Tollas Kígyó) kapták.

  44. aztékok azték szójegyek (halál) (özvegység), (háború=tűz és víz)

  45. aztékok a visznatl, állami tiszt-viselő, illetve ítéletvégre-hajtó; szája előtt a nyelv rajza - tehát beszél kacika, (kormányzó), akin az ítéletet végrehajtják (megfojtják) ítéletvégrehajtó, szintén beszél felül a kacika felesége, megkötözve, nyakán kalodá-val; alatta a fiuk, hasonló állapotban

  46. aztékok • valamely város kacikája bűnt követett el (államellenes bűnt, valószínűleg fellázadt a fő-hatalom ellen); bűnéért halállal lakolt, feleségét, fiát bebörtö-nözték. • A második képsor még köny-nyebben olvasható; figurái szintén balról jobbra: • a kacika katonái (lándzsás alakok) megölik és kirabolják a vándorkereskedőket, áruik is rajta vannak a képen (az alakok fölött). Ámde jobboldalt már megérkeznek (lábnyomok!) az ítéletvégrehajtók, s közlik az ítéletet a széken ülő kacikával.

  47. aztékok • A harmadik képsor ismét valami visszaélést tárgyal, amely háborúsággá fajult: az állami közegek távoznak valahonnan (lábnyomok), még pedig sietve, minthogy a kacika katonái üldözik őket; a kacika itt már úgy látszik nyilván szembeszállt a hatalommal.

  48. aztékok • Feltűnő azonban, hogy ha az olvasást nem felül kezdjük, ha-nem az alsó képsoron balról jobbra, logikus egymásutánban lepergő történetet, kerek el-beszélést kapunk: • a kacika és katonái visszaélé-seket követnek el, • elkergetik az állami közegeket, kereskedőket rabolnak ki és ölnek meg, • amire azután a kormányzót el-ítélik, végrehajtják rajta az íté-letet, családját pedig bebörtön-zik. • Nyilván így kell olvasni a kép-sorozatot. Ez volt tehát az azték sorvezetés: alulról felfelé és balról jobbra.

  49. maják • A maják hazája a Yucatan-félsziget, (=iuc athan: mit mondtok? Nem értünk benneteket…) de birodalmuk valaha Hondurasig és Mexikóig ért. Ők voltak Amerika görögjei. Műveltségükről pompás épületeik, romvárosaik tanúskodnak, de különösen a számtan tudományában és az időszámításban (csillagászatban) értek el kiváló eredményeket, művészetük pedig az összes indián népét felülmúlja. • Az írást Icamna (=az iguána háza) nevű istenüktől, a nappalok és éjszakák irányítójától kapták. Máig nincs teljesen megfejtve, csupán annyi bizonyos, hogy kép-szó írás, azaz hieroglif.

More Related