1 / 39

Hálózati technológiák és alkalmazások

Hálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland 2008.03.18. Versenyhelyzetes feltöltés. A modem megméri milyen távol van a fejállomás Távolságbecslés (ranging) – mint a ping Szükség van rá az időzítések miatt A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre osztják (minislot)

thor
Télécharger la présentation

Hálózati technológiák és alkalmazások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hálózati technológiákés alkalmazások Vida Rolland 2008.03.18

  2. Versenyhelyzetes feltöltés • A modem megméri milyen távol van a fejállomás • Távolságbecslés (ranging) – mint a ping • Szükség van rá az időzítések miatt • A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre osztják (minislot) • Minden felfele haladó csomag egy vagy több minislot-ban • A minislot-ok hossza hálózatonként más és más • Tipikusan 8 byte felhasználói adat egy minislot-ban 2008.03.18

  3. Versenyhelyzetes feltöltés • A fejállomás rendszeresen bejelenti mikor új minislot-csoport kezdődik • A kábelen való terjedés miatt nem egyszerre hallják meg a modemek • Mindenki ki tudja számítani mikor volt az első minislot kezdete • Minden modemhez hozzárendelve egy speciális minislot melyben feltöltési sávszélességet igényelhet • Több modem ugyanazon a minislot-on • Ha a modem csomagot akar küldeni, szükséges számú minislot-ot igényel • Ha a fejállomás elfogadja, a nyugtában megmondja mely minislot-okat jelölte ki • Ha további csomagokat akar küldeni, a fejlécben új minislot-okat kérhet • Ha az igényléskor ütközés, nincs nyugta • Vár egy véletlen ideig és újra próbálkozik • Minden egymás utáni kudarc után a max. idő duplázódik 2008.03.18

  4. Versenymentes letöltés • Letöltésnél csak egy küldő, a fejállomás • Nincs versenyhelyzet, nincs szükség minislot-okra • Nagyméretű forgalom lefelé • Nagyobb, 204 byte-os rögzített csomagméret • Ebben Reed-Solomon hibajavító kód • 184 byte a felhasználói adatoknak 2008.03.18

  5. Le- és feltöltés a kábelen 2008.03.18

  6. DOCSIS • DOCSIS 1.0 (1997) • Nagysebességű internetelérés • RF Return • Kétirányú kommunikáció biztosítása • Telco Return • Dial-up kapcsolat az upstream forgalomra • Nem kell módosítani az infrastruktúrát, egyirányú kommunikáció a kábelen • A modemárak 300$-ról (1998) <30$-ra estek • DOCSIS 1.1 (1999) • VoIP, gaming, streaming • Kompatibilis a DOCSIS 1.0-val • QoS, CM authentikáció • Ma ez van elterjedve 2008.03.18

  7. DOCSIS • A DOCSIS 1.0-ban minden szolgáltatás „best effort” alapon versenyez a feltöltési sávszélért • A DOCSIS 1.1-ben minden szolgáltatáshoz QoS garanciákat lehet rendelni DOCSIS 1.0 DOCSIS 1.1 2008.03.18

  8. DOCSIS • DOCSIS 2.0 (2002) • Kapacitás szimetrikus szolgáltatásokhoz • Nagyobb upstream kapacitás mint a DOCSIS 1.0-ban (x6) és a DOCSIS 1.1-ben (x3) • QPSK helyett 32-QAM, 64-QAM vagy 128-QAM az upstream részen is • TDMA helyett TDMA és S-CDMA a MAC rétegben • Már elérhető technológia • DOCSIS 3.0 (2006) • 160 Mbps downstream, 120 Mbps upstream • Channel bonding • Több csatornát párhuzamosan használhat egy felhasználó 2008.03.18

  9. Biztonságos kommunikáció • A kábel egy osztott közeg • Bárki elolvashatja a mellette elhaladó forgalmat • Hogy a szomszédot ne hallgathasd le, a forgalom kódolva mindkét irányban • Meg kell egyezni a modem és a fej között egy közös titkosítási kulcsban • Két „idegen” között, egy osztott, lehallgatható közegen • Diffie-Hellman algoritmus • Aliz és Bob megegyezik két nagy prímszámban: n és g • Bizonyos feltételeket teljesíteniük kell • Nyílvánosak, mondjuk Bob választ és elküldi nyíltan Aliznak • Aliz kisorsol egy nagy (512 bites) számot: x • Bob kisorsol egy hasonlót: y • Aliz elkezdi a kulcscserét: elküldi Bobnak az (n, g, gx mod n) hármast • Bob visszaküldi a gy mod n értéket • Mindketten kiszámolják a közös kulcsot: • (gx mod n)y = (gxy mod n) = (gyx mod n) = (gy mod n)x • Cecil ismeri g-t és n-t, de nem tudja visszafejteni x-et és y-t • Túl sok időt venne igénybe, még egy szuperszámítógéppel is 2008.03.18

  10. MITM támadás • A Diffie-Hellman algoritmus nem véd a MITM támadás ellen • Man-In-the-Middle • Honnan tudom hogy Alíz tényleg Alíz-e? • Cecil kisorsol egy saját számot: z • Elfogja Aliz (n, g, gx mod n) hármasát és saját (n, g, gz mod n) hármasát küldi tovább Bobnak • Elfogja Bob gy mod n válaszát és a saját gz mod n választát küldi tovább Aliznak • Megegyezik Alizzal a (gxz mod n) és Bobbal a (gyz mod n) közös kulcsban • Aliz és Bob azt hiszik egymással beszélnek, pedig Cecil közöttük van • Szükséges valamilyen authentikációs megoldás • Digitális aláírás • Publikus/privát kulcspár • Aliz ismeri Bob publikus kulcsát • Biztos hogy ez tényleg Bob publikus kulcsa? • Certificate authority – trusted third party (megbízható harmadik fél) • Bob egy digitális aláírást csatol a csomagjához, a privát kulcsot használva • Aliz ellenőrizni tudja Bob publikus kulcsával hogy a csomag tényleg Bobtól származik • Jelszó, hangfelismerés, biometrikus ellenőrzés 2008.03.18

  11. Szélessávú előfizetők 2008.03.18

  12. DSL vs. más technológiák • A DSL a legelterjettebb szélessávú technológia • Megelőzi a kábel modemet, FTTH-t és más technológiákat • Itt a DSL megnevezés az összes létező DSL változatot magába foglalja 2008.03.18

  13. Új szélessávú előfizetők • OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet • 30 ország: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország,Egyesült Királyság,Kanada, USA, Mexikó,Japán, Dél Korea,Ausztrália, Új Zéland 2008.03.18

  14. 100 főre jutó előfizetések 2008.03.18

  15. 100 főre jutó szélessávú hozzáférés(Q3-2005) 2008.03.18

  16. Növekedés 2006-2007-ben 2008.03.18

  17. Növekedés az utóbbi 6 évben 2008.03.18

  18. Országonkénti eloszlás 2008.03.18

  19. DSL letöltési sebességek • DSL letöltési sebességek • Mbps, 2006 május 2008.03.18

  20. DSL feltöltési sebességek • DSL feltöltési sebességek • Mbps, 2006 május 2008.03.18

  21. DSL lefedettség • Egy adott ország területének hány százalékán érhető el DSL szolgáltatás? • A vezetékes telefonvonalak hány százaléka képes DSL szolgáltatásra • Ha túl messze a központ, a telefon OK de a DSL nem • Villágviszonylatban elég nagy lefedettség, de (sok helyen) messze még a 100% • Két fontos korlátozó tényező • Távolság • Nagyon gyéren lakott területeken, elszigetelt helyeken vagy nem gazdaságos, vagy nem megoldható technikailag • Nagy sávszélességet igénylő alkalmazások • A nagysebességű hagyományos internetezés (web, e-mail) továbbra is fontos • Egyre jobban elterjednek a nagy sebességet igénylő alkalmazások (video, triple play) • Ezeknek a támogatása nagysebességű DSL technológiákkal fontosabb lehet mint a hagyományos „lassú” DSL megoldások terjesztése 2008.03.18

  22. Szélessáv vs. népsűrűség 2008.03.18

  23. DSL lefedettség vs. népsűrűség 2008.03.18

  24. A keskenysáv fokozatosan visszaszorul 2008.03.18

  25. IKT eszözzel rendelkező háztartások aránya Magyarországon (KSH – 2007) 2008.03.18

  26. DSL Magyarországon • Magyarországon 2002-ben 32000 ADSL, illetve 31000 kábel modemes szélessávú előfizető • 100 főre lebontva 0.6 %-os elterjedés • 37. hely a világban • 2003 decemberében a Matáv bejelentette a 100 ezredik ADSL előfizetőt • több mint 200%-os évi növekedés • 2004 decemberében 200.000 előfizető • 2005 áprilisában 276.000 előfizető • 2006 szeptemberében ~500.000 előfizető • 2007 január – 1 millió előfizető (?) 2008.03.18

  27. Internetelérés eloszlása Magyarországon (2007 - KSH) 2008.03.18

  28. Mennyibe kerül? • A szélessáv egyelőre „luxuscikk” • A viszonylag magas ár korlátozza az elterjedést is • A magas ár legfontosabb oka a piaci verseny viszonylagos hiánya a szolgáltatók között (a) (b) (c) • A vezetékes telefonvonalak (a), mobil előfizetések (b) és a DSL előfizetések (c) a Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income - GNI) függvényében (2002 vége) • Az országok 4 csoportba osztva • Alacsony GNI (745 USD alatt) – Kamerun, Nepál, Ukrajna • Alsó közepes GNI (746 – 2975 USD) – Kína, Románia, Oroszország • Felső közepes GNI (2976 – 9205 USD) – Magyarország, Argentína, Mexikó • Magas GNI (9206 USD felett) – USA, Ausztria, Dél Korea • DSL majdnem kizárólag csak a „gazdag” országokban • Az alsó közepes kategória 3.8%-a megtévesztő, ez majdnem mind kínai (2.2 millió) 2008.03.18

  29. A szélessáv luxuscikk..., de terjed 2008.03.18

  30. Mennyibe kerül? • A magyarországi DSL szolgáltatás még költséges európai és világviszonylatban • Magyarország világviszonylatban a 35., Európában pedig a 23. • egy magyarországi ADSL felhasználó a jövedelmének közel tízszer nagyobb hányadát költi az előfizetésre, mint egy hasonló német vagy egy osztrák felhasználó • Az adatok 2003 júliusára vonatkoznak. 100 kbit/s szélessávú hozzáférés ára, az átlagos havi jövedelem százalékaként 2008.03.18

  31. Mbit/s ára (2007) 2008.03.18

  32. Gyorsan csökkenő árak • A szélessáv ára csökken a leggyorsabban 2008.03.18

  33. Kinél van szélessáv Magyarországon? 2008.03.18

  34. Nemzetközi szabályozás • A világ számos országában a kormány beavatkozott a piaci viszonyokba, az elérhető árú szélessáv elterjesztése érdekében • Közvetlen részvétel a hálózatok kiépítésében és üzemeltetésében • Szabályozások egy egészséges konkurenciára épülő szélessávú szolgáltatáspiacmegteremtésére • Megszüntetni a monopolhelyzetben levő („incumbent”) szolgáltatók privilégiumait (pl. Matáv) 2008.03.18

  35. Nemzetközi szabályozás • Egy új szolgáltató betörése egy tradicionálisan monopol-helyzetben lévő szolgáltató által dominált piacra nehéz • Korlátozott méretű piac • Viszonylag lassan megtérülő, nagyméretű befektetések • A versenyhelyzet kialakításához meg kell könnyíteni ezt • A hosszú engedélyezési procedúrák egyszerüsitése • A külföldi befektetőkkel szembeni korlátozások feloldása • Adózási kedvezmények • Az új infrastruktúra kiépítését vállaló szolgáltatók támogatása • kedvező megoldás a hosszútávú piaci versenyhelyzet kialakulására • Szabad hozzáférés biztosítása a hálózathoz 2008.03.18

  36. Local Loop Unboundling - LLU • Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz • legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés • korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron • Többféle megoldás • a helyi hurok teljes átengedése • a konkurrens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve • a helyi hurok megosztása • a konkurrens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik • bitfolyam alapú hozzáférés • az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurrens szolgáltatók hozzáféréset ehhez a vonalhoz • A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az „incumbent” szolgáltató hatáskörébe tartozik 2008.03.18

  37. Local Loop Unboundling - LLU • 2002-ig a világ 58 országában alkalmazták, változó sikerrel • Japánban NTT West és NTT East az incumbent operátor • 97-ben bevezették az LLU-t, kevés sikerrel • Eredmény: 2000 végén még csak 70.000 ADSL vonal • 2000-ben megszigorítottak a szabályokat • Csökkentek az LLU-ra kiszabható árak • Csökkent az időrés melyen belül az „incumbent” szolgáltató köteles volt a hozzáférést lehetővé tenni • Eredmény: 2003 elején 6.5 millió ADSL vonal • Az ADSL piac 70%-a a konkurrens cégeknél • Az EU-ban nem volt ilyen sikeres • 80% továbbra is az incumbent szolgáltatóknál 2008.03.18

  38. Közös tulajdonú szolgáltatások • A versenyhelyzet szabályozása nehéz ha ugyanannak a szolgáltatónak van egy DSL és egy kábel TV szolgáltatást biztosító infrastruktúrája • csak az egyik szolgáltatást üzemelteti • elkerüli az esetleges versenyhelyzetet a szolgáltatások között • negatív hatás az árakra, és a szolgáltatások elterjedésére • Rossz példát mutattak a Skandináv országok • Sok vezetékes, mobil és kábel TV előfizető, de kevés broadband • Svédországban a Telia-nak van a legnagyobb vezetékes telefonhálózata, de a legnagyobb kábel TV szolgáltató is • Eredmény: Svédországban a Telia kábel előfizetők csak 3.5%-a kapott internetet is a kábelen (2002) • Dániában a Telia egy konkurrens kábel TV és kábel modem szolgáltató • Verseny az incumbent TDC-vel • Eredmény: Dániában a Telia kábel előfizetők 32%-a kapott internetet is a kábelen (2002) 2008.03.18

  39. Közös tulajdonú szolgáltatások • Új EU szabályozások • Külön könyvelésre, majd jogi különválásra kényszerítették a kábel és telco részlegeket • Deutsche Telekom beszüntette a kábel TV szolgáltatását • Magyar kiskapu: • 1999-ben a Matáv eladta a MatávKábelTV kft. szavazati jogainak 75%-át a Hungária Biztosítónak • Gyakorlatilag továbbra is a Matáv üzemeltette a szolgáltatást 2008.03.18

More Related