Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!...

1. Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... Győr, 2001. június 14. Héjj Tibor

2. A mindennapi tapasztalat gyakran megkérdőjelezi az etikus magatartás létjogosultságát • “Megszoktuk”, hogy a jogos, hát még a jogtalan előnyöket az etika áthágásával érhetjük el: • Leállósáv használata az autópálya-dugó esetén • „Protekciózás” minden területen • „Kis félrelépés nem félrelépés” a magánéletben • „Hálapénz” előre a megkülönböztetett orvosi ellátásért • „Számla nélküli” munkák ÁFA-mentesen • Megrendelések, megbízások megszerzése etikátlan módszerekkel, mert hiszen „mindenki így csinálja!…” Az etika elválaszthatatlan a másik ember megbecsülésétől.Hogy álltak ezzel a kérdéssel az eddigi társadalmak?

3. Az ókori és középkori társadalmi rendszerek nem váltak be… • A rabszolgatartó társadalmak emberi jogokat semmibe vevő rendszere az etika helyett az erőszakon alapult.Gazdasági szempontból az embereket olcsó, de jól (ki)használható gép-pótléknak tekintették • A feudalizmus „pallos-jog” rendszere sem sokkal kevésbé volt a kiszolgáltatottságra alapozvaGazdasági szempontból a röghöz kötött jobbágy-sors a mezőgazdasági érték-többlet teremtésére volt kiválóan alkalmas …és mi a helyzet az újkori rendszerekkel?

4. A kommunizmus is csak egy eltorzult álomnak bizonyult • Az elképzelésnek (és megvalósításának) elvi hibái voltak: • kívülről és felülről - meggyőzés helyett • erőszakkal - szabad akarat nélkül • lélek nélkül - sőt ellenében, ill. tagadásával • a nemes eszméket saját személyes érdekekre és hatalomra kihasználva Az eredmény: rossz emberek által vezetett rossz rendszer

5. Tényleg olyan tökéletes a kapitalizmus? • Valóban életképesnek bizonyult, de vajon • biztosít-e élelmet mindenkinek (beleértve a 3. világot is)? • megszünteti-e a háborúkat (vagy éppenséggel érdekelt bennük)? • emberhez méltó munkaalkalmat biztosít-e mindenkinek? • a megfelelő célok elérésére motivál-e? • elismeri-e a lelki értékeket is? • segít-e “mi”-ben gondolkodni az “én” helyett? „Működik”, de láthatóan vannak korlátai

6. A gazdasághoz többféleképpen lehet viszonyulni… „Szükséges rossz” eszköz a mi egzisztenciánk megteremtésére „Az emberi faj sajátossága” mód a társadalom tagjának egzisztenciális biztonságának létrehozására „Önmegvalósítás” út a személyes kiterjeszkedésre (anyagi, szellemi, pszichés) „A piac (el)uralkodása” a (rejtett) tartalékok kikényszerítése a verseny (egyéni/céges) révén De lehet(ne): „Az emberség megélésének egy aspektusa” is!

7. Magával a gazdasággal van a baj, vagy a megközelítéssel? • A gazdaság történelmileg kialakult „közösségi közjó”-nak indult. Mára elveszni látszik mind a „közösségi”, mind pedig a „közjó” aspektus. • A mai tudományos megközelítés részben korlátozott, részben hibás: • Bizonyos alapfogalmakat a gazdaságtudomány nem ismer és/vagy nem tud velük mit kezdeni: boldogság, szeretet • Más fogalmak ugyan léteznek a társadalomban, de „fals” módon vannak értelmezve: munka, pénz • Bizonyos fogalmak ösztönösen jól vannak megfogalmazva, de többlet tartalommal kell(ene) ellátnunk őket: minőség, tervezés, cégkultúra, csapatszellem, ergonómia, környezetvédelem Érdemes fajtánként és tételesen „helyre tenni” a fenti fogalmakat!

8. Érdekes tény a közgazdász személyes paradoxona az élet alapfogalmát illetően „Nappal” sok fogalommal dolgoznak, de ezek között nem szerepelnek azok, melyeket „este”, azaz magánemberként a legtöbbre tartanak: boldogság, szeretet... Pedig lehet ezeket a tapasztalati megközelítésen túl, tudományosan is vizsgálni, illetve megfogalmazni: „Az ember a szeretet révén lesz boldog ” = A kapcsolatból, kölcsönhatásból, önként vállalt kölcsönös, érdek nélküli és a másik félre irányuló adásból származnak a „kapcsolati javak”. „A pénz általi boldogulás útja” pedig a kapcsolati javak helyett, sőt azokat rombolva az ún. „pozícionális javak”-ra tör. Megpróbálja kiküszöbölni a „másikat” és a másikhoz adással történő viszonyulást, hogy egyedül tudjon „javakat” birtokolni. Pl.: a Ferrarira nem a munkába járáshoz („adás”) van szükség, hanem az „ego pozícionálása” végett. A másiknak történő „adással” vagy a másik legyőzésévelakarunk boldogok lenni?!

9. Magához a pénzhez való viszonyunkon is érdemes elgondolkozni • Mi is a pénz? • A kapitalizmusban: • Az egyes emberek által teljesített hozzáadott érték elismeréseképpen biztosított jog bizonyos más értékekhez való hozzáféréshez - melyet az emberek automatikusan a maguk számára akarnak felhasználni • Alternatív megközelítéssel: • Ugyanez a jog - melyet arra használunk, hogy a szükség és az önzetlenség fényében részben a magunk, részben viszont mások javára használjunk fel. Legyen a pénz jog az újraelosztásban való felelősségteljes részvételre!

10. Az önérdek alapú mai gazdaság sok olyan fogalmat „talált ki”, amelyet megtölthetünk etikus tartalommal Minőség:Kétféle ok motiválhat jó minőségre: a külső, fenyegető félelem vagy egy belső, adásból fakadó, önkéntes, örömszerző hozzáállás Cégkultúra:Igen különböző – sokszor markáns – cégkultúrák léteznek. Ezeket kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatjuk, és szavazhatunk a lábunkkal is, akár alkalmazottként, akár ügyfélként... Ergonómia:Nem más, mint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” megvalósítása Környezetvédelem:Felelősség a jövendő generációért a szabad rablás helyett („Ne lopj”) Értékek (Value Statement):Vegyük és vetessük komolyan, különben csak kiragadott „pótlékok” vagy marketingfogások Team Spirit (csapatszellem):Kilépve az önzésből „én” helyett a „mi”-ben gondolkodás – a kölcsönös szeretet alapján

11. A történelmi fejlődés kapcsán szétvált a gazdasági, szociális és közösségi aspektus • Az egyének a három fenti dimenzió mentén függenek a társadalomtól, de mára ezek elkülönülése majdnem teljessé vált: • gazdasági munka vállalati felelősség • szociális politika állami felelősség • közösségi hovatartozás civil és/vagy egyházi felelősség Sok problémát okoz a fentiek összehangolatlansága, sőt konfliktusa

12. Az etikus gazdaság minden érintettre tekintettel van! • Ez a szemlélet meghatározza a megvalósítás irányát a • tulajdonos számára (mint alapítónak, mint fenntartónak, mint legmagasabb szintű döntéshozónak) • vezető(k) számára (üzletpolitikai kérdésektől a motivációig) • és a viszonyulást az összes érintett felé, akik az alábbiak: • dolgozók • vevők • beszállítók • hitelezők • adósok • környezet (gazdaságilag) • jövendő generációk (ökológiailag) • társadalom (állam) képviselői

13. Eddigiek azt bizonyítják, hogy azért lehet etikusan viszonyulni a gazdasághoz. De vajon érdemes-e? • Attól függ, hogy miben mérjük az ‘érdemest’: • Ha egyéni materiális haszonban, akkor nem • Ha társadalmi méretű materiális haszonban, akkor igen • Ha az egyéni önmegvalósításunk teljes emberközpontú, akkor igen • Ha az emberségünk társadalmi megvalósítása a cél, akkor igen • Ha a “közjót” keressük, akkor igen Ha az emberséget akarjuk kiérdemelni, akkor érdemes!

14. Kövesd a három T-t!Tiszteld önmagad;Tisztelj másokat;Tetteidért vállalj felelősséget! Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására! Tárd ki karjaidat a változásnak,de ne engedd el az értékeidet! Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz! A szeretetteljes légkör az otthonodban megalapozza életedet! Légy gyengéd a Földhöz! Tölts mindennap egy kis időt önmagaddal! Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot! “Corporate identity”/”Intrinsic motivation”“Stakeholder” koncepció“Social responsibility” Garancia, szavatosság „Value Statement” állandósága a vállalati életciklusokon át „Active listening” „Corporate culture”, „Team-spirit” Környezetvédelem Management retreat/training „Present value of total lifecycle experience” Számomra az etikusság a keresztény európai kultúrából fakad, de még a távoli buddhista felfogásból is levezethető az üzleti etika …lefordíthatók a menedzselés etikus nyelvére A Dalai láma instrukciói az élethez… (szemelvények a 19 pontból)

15. A „szabadság, egyenlőség, testvériség”-ből eddig az első kettőre koncentráltak, és az nem tűnt elegendőnek... • Szeretet, testvériség, etika nem szinonimák, de szorosan összefüggő fogalmak • Aki számára a „szeretet” nemcsak egy kellemes érzést jelent, hanem felelősséget is; • Aki nemcsak magát és esetleg családját (vagy annak néhány tagját) tudja/akarja szeretni, hanem mindenkit; • Aki szabadnak és egyenlőnek akarja embertársait; • Az megvalósítja a testvériséget. • Mindebből fakadóan etikusan akar élni. Az eddig elmaradt testvériség viszont magába foglaljaa szabadságot és az egyenlőséget is,és automatikusan etikusságot eredményez!

16. Az élet akkor “kerek”, ha kiegyensúlyozott! Ehhez a minden területre kiterjedő etikusság is elengedhetetlen A személyes hivatás dimenziói Kiegyensúlyozott Munka megszállottja Öncélú Családközpontú Társadalmi felelősség Család Család Munka Munka Munka Munka Önmegvalósítás (sport, kultúra,stb.) Önmegvalósítás Önmegvalósítás A kiegyensúlyozott és etikus egyéniségek boldog emberek és a társadalmi szempontból felelős cégek legjobb munkaerői

17. A beszélgetést két konstruktív kérdéssel szeretném beindítani • Mit tettem az etikus gazdaságért? (Segítsük egymást tapasztalatokkal) • Mit tehetnék még az etikus gazdaságért? (Segítsük egymást ötletekkel)