1 / 14

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros. Szállítmányozási Földrajz - a főbb tengeri átjárók. Gibraltári - szoros. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tenger-szoros .

tory
Télécharger la présentation

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros Szállítmányozási Földrajz - a főbb tengeri átjárók

  2. Gibraltári - szoros • A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tenger-szoros. • Szélessége 14 km, mélysége kb. 300 – 900 m. Hossza: 14.24 kmA szoros északi oldalán Gibraltár és Spanyolország, a déli oldalán pedig Marokkó és Ceuta (Spanyolország észak-afrikai exklávéja) található.

  3. Gibraltári – szoros műholdképen • Afrika északnyugati csücskét és Spanyolország legdélebbi részét láthatjuk a TERRA műhold alábbi MODIS-felvételén, amely 2005. április 21-én délelőtt készült. A kép legérdekesebb része a Gibraltári-szoros, illetve annak keleti végében Gibraltár félszigete.

  4. A National Geographic a szorosról Gibraltár neve a mór hódítások emlékét őrzi: az arab Jebel-al-Tarik (Tarik hegye, ő az a mór hadvezér, aki elfoglalta) fonetikus átírása. A szoros északi oldalán Spanyolországot, a délin Marokkót találjuk. Maga a gibraltári félsziget az 1713-as utrechti béke óta angol fennhatóság alatt áll, míg a déli parton két spanyol város maradt az egykori Spanyol-Marokkóból. A szoros északi partjának keleti végén találjuk az algecirasi öblöt. A gibraltári szikla (The Rock) képezi annak keleti oldalát, déli csúcsán az Európa-fokkal. Spanyolország déli csücske a szoros közepe táján a Tarifa-fok. A következő földfok északnyugat felé Nelson és Villeneuve 1805-ös tengeri csatájának színhelye, Trafalgar. A tengerpart északnyugaton a Cadizi-öbölnél éri el a kép szélét. Gibraltártól keletre Fuengirolát találjuk: ehhez a városhoz is történelmi emlék fűződik, Franco marokkói spanyol hadserege itt szállt partra 1936-ban. A következő öbölben a kép legnagyobb városa, Malaga terül el. A szoros afrikai partján a földrész északnyugati (a képen bal felső) sarka az Espartel-fok, tőle keletre Tanger városa barnásszürke folt az öböl nyugati partján. A város 1956, a marokkói függetlenség előtt nyílt státuszú volt, nemzetközi fennhatóság alatt. A szoros déli partját keleten a spanyol „hídfő”, Ceuta zárja, tőle délre találjuk a marokkói Tetuánt. Az afrikai terngerpart kelet (jobb) felé a képen a Gelaia-félszigetig tart, ennek keleti partján egy másik spanyol enklávét, Melilla városát találjuk. A Gibraltári-szorosban a víz a baloldalt látható Atlanti-óceánból a keleten fekvő Földközi-tengerbe áramlik. A Földközi-tenger vízháztartási egyenlege ugyanis negatív; a beleömlő folyók vízhozama és a tengerre hulló esővíz nem fedezi a tenger párolgása miatti vízveszteséget, és a szoros nélkül a beltenger ki is száradna. A geológiai kutatásokkal a tengerfenéken feltárt, illetve a kutatóhajók által megfúrt számos vastag sóréteg azt bizonyítja, hogy a földtörténet során, a tenger medencéjének kialakulása után ez többször meg is történt.

  5. Esetleges Összeköttetés • A spanyol és a marokkói kormányok régóta gondolkodnak egy - a Csalagúthoz hasonló - tenger alatti összekötő vasúti alagút építésén. Amerikai és brit mérnökök pedig egy híd építésének lehetőségét vizsgálták. Ha megépülne, akkor ez volna a világ leghosszabb (15 km) és legmagasabb (1000 m) hídja. Példa:„Híd” Svédország és Dánia között

  6. Szuezi-csatorna • A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén épült tengeri csatorna. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles. • Max. merülési mélység: 16,1 m • Sebesség korlát: 11 – 16 km/h • Átlagos átkelési idő: 14 h • Max. B° vízkiszorítás: 150 000 (t) • A csatorna észak-déli irányú vízi szállítást tesz lehetővé Európa és Ázsia között, Afrika megkerülése nélkül. A csatorna megnyitása előtti időkben az áruk szállítása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között gyakran a hajókból való kirakodással és a szárazföldön való áthordással járt együtt. • A csatornát két részre, északi és déli részre osztja a 250 km² kiterjedésű sós vizű tó, a Nagy-Keserű-tó (Great Bitter Lake), összekapcsolván a Földközi-tengert és a vörös-tengeri Szuezi-öblöt. Mivel a csatorna nem zárt, a tengervíz szabadon áramolhat a tóba a párolgási veszteség pótlására. A tónak puffer szerepe is van, csökkenti az árapály áramlások hatását.

  7. Szuezi-csatorna 1856. április 25: Elkezdődött a csatorna kiépítése 1869. november 17: Megnyílt a csatorna, Egyiptom működteti 99 évre kapott hitelszerződésből 1882: Anglia átvette az üzemeltetést a csődbejutott egyiptomi államtól 1956: Egyiptom visszakapja a csatorna felügyeletét 1967 – 1975: Egyiptomi blokád, a csatorna nem használható 1975: A Szuezi-csatorna újra szabadon hajózható Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő 190 km-es Szuezi-csatorna az 1869-es átadásakor 8 méter mély, 70 méter széles volt. Napjainkban a bővítés után, 19 méter mély és 226 méter széles. Viszonylag könnyű volt bővíteni, mert nincsenek rajta zsilipek és a sivatagot szeli át.

  8. Napjainkban • A csatornának nincsenek zsilipjei, mert a terep sík. A csatorna maximum 150 000 t vízkiszorítású teherrel megrakott hajók áthaladására alkalmas. A hajóknak 16 m-es merülési mélységet tesz lehetővé, de a fejlesztési tervek szerint 2010-ig ezt tovább növelik 22 m-ig ami már óriás tartályhajók (supertanker) áthaladását is megengedi. Jelenleg az óriás tankhajók terhének egy részét át kell rakodni egy a csatorna által biztosított hajóba és az áthaladás után, a túloldalon ismét vissza kell rakodni. Egyetlen hajózható pálya van, számos kikerülést biztosító kitérő területtel. A hajók egymás után, konvojban közlekednek. Átlagos napokon két konvoj tart dél felé és egy északnak. Az első dél felé tartó konvoj a kora reggeli órákban indul és halad le a Nagy-Keserű-tóig, ahol horgonyt vetnek a hajózó csatornán kívüli területen és megvárják a délről közeledő másik konvoj elhaladását. Utána az észak felé tartó konvoj El Qantara közelében levő kitérőnél halad el a csatorna partjához kikötött, második, dél felé tartó konvoj mellett is. Szuezi-csatorna Hatóság jelentése szerint 2003-ban 17 224 hajó haladt át a csatornán, ami kb. 8%-a a világ teljes hajóforgalmának. Az átkelés időtartama 11 és 16 óra közötti, kb. 8 csomós sebességgel haladva. A sebességkorlátozás, a hajók által keltett hullámzás, csatornapartot erodáló hatását csökkenti. • 1980-ban adták át a csatorna alatt átvezető Ahmed Hamdi közúti alagutat és fent, 226 m magasban nagyfeszültségű villamos távvezetékek is keresztezik a csatornát 1999-óta. A csatorna nyugati partján, annak teljes hosszában egy vasúti vonal is végigfut.

  9. Panama-csatorna A 82 kilométer hosszú csatorna 1914-es átadása jelentős állomás volt a világkereskedelem fejlődésében. Az Egyesült Államok keleti partjairól Távol-Keletre, illetve Európából az amerikai kontinens nyugati felére tartó hajók útvonala 8000 kilométerrel rövidült meg.

  10. Panama-csatorna • Az építés 1880. január 1-jén kezdődött. Hamarosan kiderült, hogy képtelenség a csatornát a világóceán szintjére mélyíteni, ezért felhagytak ezzel és a csatorna két végét zsilipekkel zárták le. Két újabb zsiliprendszert iktattak be a csatorna vonalába. A vízi utat 13–14 000 hajó használja évente, és itt bonyolódik a világkereskedelem 5%-a.

  11. Maximális hajóméretek

  12. Gatún Zsilip • Működését a zsiliprendszer és roppant gépezetek armadája biztosítja. 80 kilométeren át cipelik a hajókat, keresztül egy egész országon. Három-három keskeny zsilipkamra emeli a hajókat. A zsilipek között a széles Gatun-tavon és a kígyóként kanyargó Gaillard csatornán át vezet az út.A Gatun-tó az egyetlen hely, ahol az óriás hajók szemtől szemben találkoznak. De a tó nagy és a Csatorna dolgozói itt is csak egy sávban tudják fenntartani a biztonságos mélységet.A Gatun-tó és a csendes-óceáni zsilipek közötti összeköttetést csak csatornának hívják. Ettől a szakasztól még a legtapasztaltabb navigátorok is tartanak. Félelmetesen szűk, ráadásul a fordulók olyan élesek, hogy a hajók gyakran haladnak egyenesen egymás felé. Az oldala és a feneke tömör szikla. Egyetlen rossz mozdulat a hajó fenekének felhasítását okozhatja.

  13. Gatún Zsilip • Több mint 300 méter magas és 33.5 méter széles zsilipjei és a víz felhajtó ereje segítik megemelni a hajót a csatorna szintjére. A zárt kamrák 15 perc alatt telnek meg vízzel pumpálás nélkül,  a gravitációs erő hatására. Három különálló zsiliprészből és két sávból áll. Az egyik az érkező a másik pedig az Atlanti-óceán felé induló hajók átjutására szolgál. Ez a leghosszabb, mely csaknem 2 km hosszúságú.

  14. Forrás • www.wikipedia.com • http://www.geographic.hu/ • www.deviantart.com

More Related