2. előadás Viszonyszámok típusai

1. 2. előadás Viszonyszámok típusai

2. Viszonyszámok Viszonyszám: Két egymással kapcsolatban lévő adat hányadosa Általános képlete: V = A/B ahol A: viszonyított mennyiség B: viszonyítási alap V: viszonyszám.

3. Viszonyszámok csoportosítása • Megoszlási • Koordinációs • Időbeli összehasonlító • Területi összehasonlító • Tervelemző • Intenzitási

4. Megoszlási viszonyszám A sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez viszonyított arányát fejezi ki. Csoportosító sorokból számítjuk. A jelenségek struktúráját jellemzi, a belső arányokat, az összetételt fejezi ki. Képlete:

5. Példa megoszlási viszonyszámra Egy tankör hallgatói

6. Koordinációs viszonyszám Valamilyen csoportosító sor egyik részadatának egy másik részadatához való viszonyítása. Pl.

7. Az összehasonlító viszonyszám • Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség időben vagy térben különböző adatai hányszorosát, illetve milyen hányadát teszik ki a bázisul választott adatnak. • A statisztikai sor egyik, megfelelő módon kiválasztott tagja a viszonyítási alap.

8. Összehasonlító viszonyszámok • Időbeli összehasonlító viszonyszám (dinamikus viszonyszám) Két időszak vagy időpont adatának hányadosa. Ha az összehasonlítás kettőnél több időszakra vonatkozik, megkülönböztetünk bázis és láncviszonyszámot.

9. Összefüggések a bázis- és a láncviszonyszámok között • A bázisidőszak utáni első időszakban a bázis és láncviszonyszám megegyezik. • A z állandó bázis utáni k láncviszonyszám szorzata egyenlő a k-adik bázisviszonyszámmal. • A bázisviszonyszámokból úgy számíthatunk újabb viszonyszámokat, mint az eredeti abszolút számokból.

10. A mobilhívások számának alakulása Magyarországon

11. Az összehasonlító viszonyszámok altípusai 2. • Területi összehasonlító viszonyszám: Két terültre vonatkozó adat hányadosaként határozható meg. • Tervteljesítési viszonyszám: Valamilyen ténylegesen elért eredményt ugyanazon jelenség optimálisnak tartott, norma vagy terv szerinti értékéhez viszonyítja. • Tervfeladat viszonyszám: Valamilyen optimálisnak tartott, norma vagy terv szerinti értéket viszonyítunk a bázisul választott adathoz.

12. Példa területi összehasonlító viszonyszámra Egy kft termelési tevékenységét az ország különböző pontjain található telephelyein végzi:

13. Példa tervelemző viszonyszámokra

14. Összefüggés a tervelemzős és dinamikus viszonyszám között Vd = Vtf * Vtt

15. Intenzitási viszonyszám • Megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló) átlagosan mennyi jut a másiknak (nevező) egy egységére • A leíró sorok elemzésének eszköze • Lehet közöttük is láncszerű kapcsolat. Jellegzetes típusai: • sűrűségmutatók, pl: népsűrűség • arányszámok, pl: születési, halálozási, ... • termelékenységi mutatók • teljesítménymutatók • fajlagos mutatók

16. Intenzitási viszonyszámok fajtái: • Nyers – tisztított intenzitási viszonyszám A/B = A/b * b/B • Egyenes – fordított intenzitási viszonyszám

17. Példa nyers-tisztított intenzitási viszonyszámra: • Egy mg-i termelő 200 ha földterületen gazdálkodik, melyből 50 ha erdő, a többi szántóföld. Elmúlt évben 600 tonna termést aratott le. • Mennyi az 1 ha-ra jutó átlagos termésmennyiség? • 600 t/200 ha= 3 t/ha • Szántóra: 600 t/150 ha= 4 t/ha • Szántó aránya: 150/200= 0,75 • 3 t/ha = 4 t/ha * 0,75

18. Példa egyenes-fordított intenzitási viszonyszámra: • Egyenes mutató: Pl. 10000 lakosra jutó háziorvosok száma, pl. 2003-ban 5 fő • Fordított mutató: Pl: 1 háziorvosra jutó lakosok száma 2003-ban 1981 fő

19. Intenzitási és összehasonlító viszonyszámok együttes alkalmazása Intenzitási viszonyszám dinamikája egyenlő a viszonyított mennyiség dinamikája osztva a viszonyítási alap dinamikájával. V1/Vo= A1/B1 : Ao/Bo = A1/Ao : B1/Bo

20. Megoszlási viszonyszám és dinamikus viszonyszám közötti kapcsolat

21. Rész és összetett viszonyszámok

22. Köszönöm a figyelmet!