MUNKAEGÉSZSÉGÜGY

1. MUNKAEGÉSZSÉGÜGY

2. EGÉSZSÉGVÉDELEM • Alkotmányos jog: testi – lelki egészség • Egészségügy alapvető feladatai: • az egészség megtartása (megelőzés, egészségvédelem) • a megbetegedett ember teljes gyógyítása • az egészségkárosodott emberek teljes értékű élet adása (rehabilitáció) • Az egészségügy ágazatai: • gyógyító ágazat • közegészségügy és járványügy • gyógyszer- és műszerellátás • szociális ellátás • Gyógyító ágazat: • alapellátás (házi orvosi, foglalkozás-egészségügyi) • intézményi ellátás (járó- és fekvőbeteg ellátás)

3. EGÉSZSÉGVÉDELEM • Közegészségügy (higiéné) és járványügy részterületei: • járványtan • munkaegészségtan (foglalkozási megbetegedések) • környezet egészségtan • táplálkozás egészségtan • társadalom egészségtan • Közegészségtan (munkavédelem szempontjából is) fontos feladatai: • környezetre, településekre és létesítményekre vonatkozó közegészségügyi követelmények meghatározása • munkafolyamatokra és munkakörülményekre vonatkozó közegészségügyi követelmények meghatározása • a lakosság egészségét veszélyeztető anyagokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények meghatározása • a sugárzó anyagokra és készítményekre, az ionizáló sugárforrásokra közegészségügyi követelmények meghatározása • foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezése és fenntartása

4. A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY, MINT A MUNKAVÉDELEM EGYIK ELEME MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság Munkaegészségügy Foglalkozás-egészségügy Munkahigiéne • Munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. • Munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása • Egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése

5. A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY SZAKMAI FELÜGYELETE Szociális és Munkaügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium ÁNTSZ - OSZMK OMMF OMMF Regionális Felügyelőségek Munkáltatók FOGLALKOZÁS- EGÉSZSÉGÜGY

6. A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY SZAKMAI FELÜGYELETE Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet a munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy területén az OMMF szakmai, módszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési megelőző alapintézménye

7. TERHELÉS, EXPOZÍCIÓ, IGÉNYBEVÉTEL • A munka megterhelést jelent az emberi szervezet számára: • a terhelés egyrészt magából amunkavégzésből (fizikai, szellemi munka), és/vagy • a munkakörnyezet kóroki tényezőiből (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) tevődik össze. • A megterhelés következménye az igénybevétel. • Ugyanaz a megterhelés nem minden ember szervezete számára jelent ugyanakkora igénybevételt. • Az egyén biológiai adottságai, testi felépítése, örökletes tényezők, egészségi állapota egyaránt befolyásolja az igénybevétel nagyságát. • A munkavédelmi szabályok az egészséges átlag-populációra vonatkoznak (külön kezelve az ún. sérülékeny csoportokat), nem biztos tehát, hogy az előírások betartása minden egyén számára védelmet biztosít. • A határértékek egészséges populációra vonatkoznak, vagy legalábbis olyan dolgozókra, akiknek a célszerve (a kóroki tényező támadáspontja) egészséges.

8. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT • A foglalkozás-egészségügyi szolgálat alapszolgáltatás keretében végzi: • a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat • foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását • a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát • az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást • a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást • A szolgálat közreműködik: • a munkahelyek veszélyforrásainak feltárásában • a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában • az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében • az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében

9. MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK (33/1998. NM rendelet) Munkaköri alkalmassági vizsgálat:annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Szakmai alkalmassági vizsgálat:a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat:annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.

10. MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK • A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet: • előzetes, • időszakos és • soron kívüli. • záró vizsgálat, valamint • a pályaalkalmassági vizsgálat. • Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: • munkavégzés megkezdését megelőzően; • munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt • Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. • a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, • az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente, • fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,

11. MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK • a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, • a pszichoszociális kóroki rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmód változási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.) évente, • Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni • ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; • heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; • ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel. • Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet • a foglalkozás-egészségügyi orvos; • a munkáltató; • a munkavállaló.

12. MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK • Zárvizsgálatot kell végezni: • a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; • idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl. zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, stb.] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; • külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

13. EGÉSZSÉGVÉDELEM • Az egészséges életmód tíz összetevője: • a stresszkezelés, stressztűrés • a kiegyensúlyozott szexualitás • a megfelelő mozgás, fizikai terhelés • az egészséges táplálkozás • a nem dohányzás • a drogtagadás • a kevesebb alkoholfogyasztás • a szűrővizsgálaton való részvétel, az időben orvoshoz fordulás • a tanácsok elfogadása, az együttműködés • az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem

14. VESZÉLYES ANYAGOK Veszélyes anyag – az olyan folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyag, amely a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyezteti • Veszélyes anyag vagy tárgy, amely káros hatást gyakorolhat: • emberi életre, egészségre • állatvilágra • környezetre • anyagi javakra • Veszélyes anyag jellemzői • egészségkárosító hatás • környezetszennyező hatás • tűz- és robbanásveszély

15. VESZÉLYES ANYAGOK • Veszélyjelek és – szimbólumok • T mérgező • T+ nagyon mérgező • Xi irritatív • Xn ártalmas

16. VESZÉLYES ANYAGOK • F+ rendkívül gyúlékony • O égést tápláló, oxidáló • F könnyen gyúló • C maró

17. VESZÉLYES ANYAGOK • E robbanásveszélyes • N környezeti veszély

18. VESZÉLYES ANYAGOK • Minden, a kereskedelemben található anyagnak van biztonsági adatlapja. Az adatlapnak megfelelő formában tartalmazni kell a következőket: • Az anyag neve, a kiállítás dátuma, a forgalmazó/gyártó neve    A termék azonosító számát/számait    Vegyszereknél célszerű feltüntetni a szinoníma elnevezéseket és a    CAS (Chemical Abstract) számot • Összetétel    képletet esetleg szerkezeti képletet,    molekulatömeget • Veszélyesség szerinti besorolás     Itt kell felsorolni az un. R, S mondatokat • Elsősegélynyújtás • Tűzveszélyesség, tűzoltáshoz használható anyagok • Óvintézkedés baleset estén • Kezelés, tárolás • Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei • Kémiai - fizikai tulajdonságok • Stabilitás és reakciólészség • Toxikológiai adatok • Ökológiai adatok • Hulladékkezelés, ártalmatlanítás • Szállításra vonatkozóm előírások • Szabályozási információk • Egyéb

23. VESZÉLYES ANYAGOK Mérgező anyagok • Méregneknevezzük azokat az anyagokat, melyek meghatározott töménységben, illetve mennyiségben a szervezettel érintkezve vagy oda bejutva fizikai vagy kémiai hatásukkal annak lélektani egyensúlyát megbontják, működését megváltoztatják. • Méreg kategóriák: • M-I erős méreg • M-II méreg • M-III gyenge méreg • M-IV gyakorlatilag nem mérgező • Mérgek támadáspontjai (szervezet azon helye, ahol a méreg hatását kifejti): • idegmérgek • sejtmérgek • enzimbontók • vérmérgek • izommérgek • immunrendszerre ható mérgek

24. VESZÉLYES ANYAGOK A méregerősség kifejezése LD50 Az a méregadag mg/testtömeg kg-ban kifejezve, amely a kezelt állatok 50%-át elpusztítja a megfigyelési időszak alatt. LC50 Az a mg/m3-ben kifejezett méregkoncentráció a belélegzett levegőben, amely a kísérleti állatok 50%-át meghatározott idejű inhalációs kezelés során elpusztítja(takarmány, víz). LD50/30 Asugárzó anyagok toxikus hatását jellemző számadat. Azt a dózisszintet jelöli, amelytől a kezelt állatok 50%-a 30 napon belül elpusztul.

25. VESZÉLYES ANYAGOK Kémiai anyagok felosztása mérgező hatásuk alapján

26. VESZÉLYES ANYAGOK • Mérgek a szervezetbe juthat: • szájon át, az emésztőcsatornán keresztül • kültakarón (bőrön) keresztül • légutakon keresztül • egyéb módon (pl. nyálkahártyán keresztül, méhlepényen, anyatejen, vérpályán keresztül) • Mérgező anyagok hatásmechanizmusok alapján lehetnek: • szummációs hatású Amíg a szervezetben tartózkodik irreverzibilis károsodást hoznak létre. Újra a szervezetbe kerülve, az új károsodás hozzáadódik a régihez. (rákkeltő anyagok) • kumulatív hatású Raktározódik a zsírszövetekben, toxikus anyag mennyisége a szervezetben minden bevitel után növekszik. Toxikus hatást akkor fejtenek ki, ha egy bizonyos mennyiséget elértek. (zsíroldékony xenobiotikumok) • koncentrációs hatású Nem halmozódnak fel a szervezetben, hanem kiürülnek, bizonyos küszöbszintet meghaladva fejtik ki a toxikus hatásukat. (vízoldékony anyagok)

27. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • Elsősegélynyújtás mérgezéskor: • hánytatás, kivéve marószer mérgezés esetén • gyomormosás, de csak orvos vagy szakképzett mentőtiszt végezheti • adszorberek és hashajtók adása • méreg megkötése a gyomorban (fémmérgezések esetén • hígítás és semlegesítés (maró hatású anyagok esetén)

28. VESZÉLYES ANYAGOK Gázmérgezések • Ellátás: • győződjünk meg saját biztonságunkról; • (Ne kockáztassuk saját testi épségünket!) • vigyük szabad levegőre; • hívjunk segítséget; • kísérjük figyelemmel légzését és a pulzusát;

29. VESZÉLYES ANYAGOK Gyógyszermérgezés • Ok: • véletlen túladagolás; • több gyógyszer kölcsönhatása; • figyelmetlenség; • öngyilkossági szándék • Ellátás: • ha a gyógyszerek beszedése 60 percen belül történt az eszméleténél lévő • sérültet próbáljuk meg langyos sós vízzel hánytatni; • kérdezzük meg mit és mennyit vett be, keressünk gyógyszeres dobozokat; • hívjunk segítséget; • kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; • TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!

30. VESZÉLYES ANYAGOK Alkoholmérgezés • Ellátás: • próbálkozzunk meg a langyos sósvizes hánytatással, ha eszméleténél van a sérült; • fektessük hasra, vagy oldalra, nehogy a hányadék a légútjaiba kerüljön; • ügyeljünk, nehogy kihűljön; • hívjunk segítséget; • kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!

31. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Eljárás a méreg szembe jutásakor • Kivitelezés: • a fej oldalra fordítása, • szemhéjak széthúzása, • öblítés a belső szemzug irányából, • öblítő folyadék felfogása, • szemöblítés 10-15 percig, • szakorvosi ellátás. • Öblítő folyadék:tiszta víz, soványtej, cukros víz. • Elsősegélynyújtó egészségének védelme (védőszemüveg).

32. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • Minden állampolgár köteles szükség esetén a tőle elvárható módon segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jut. • Elsősegélynyújtás alapvető tevékenységei: • a veszélyes behatás megszüntetése (mentés) • a sérült biztonságba helyezése • a légzés és a vérkeringés fenntartása • az első ellátás nyújtása • gondoskodás az orvosi (szakorvosi, korházi) ellátásról

33. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SÜRGŐS TENNIVALÓI ESZMÉLETÉNÉL VAN A SÉRÜLT? • Lássa el a sérüléseit • Kérjen segítséget, ha szükséges IGEN NEM • Tegye szabaddá a légutakat HANGOS A SÉRÜLT LÉGZÉSE? • Tárja fel és tisz- títsa ki a légutakat LÉLEGZIK A SÉRÜLT? IGEN NEM IGEN NEM • Lássa el az életveszélyes sérüléseket • Fektesse a sérültet stabil oldalfekvésbe • Hívjon segítséget • Végezze 10 szájból orrba lélegeztetést • Értesítse a mentőket • Folytassa a mesterséges lélegeztetést, amíg a segítség megérkezik VAN PULZUSA? NEM IGEN • Értesítse a mentőket • Végezzen mesterséges lélegeztetést és külső szívmasszást a segítség megérkezéséig

34. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az újraélesztés • Célja: • Mesterséges lélegeztetéssel és szívmasszázzsal a vérbe oxigént juttatni és azt a vér áramoltatásával a szervezetbe szétoszlatni. • Mesterséges lélegeztetés: • szájból-orrba, (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő az orra) • szájból-szájba, (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő a szájra, gyomortájéki nyomás) • szájból-orrba és szájba, • hasfekvéses, (csecsemők, kisgyermekek) (hasra fektetés, fejet oldalra, kezek összekulcsolva, hátközépi ütés, lapockatájéki nyomás, könyök fel- és előre emelése) • Szívmasszázs • (lefektetés, szegycsonttájéki nyomás)

35. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az életveszély jelei • Eszméletlenség: • teljes eszmélet, tiszta tudat, • beszűkült eszmélet és tudatzavar, • eszméletlenség, öntudattalan, • delírium. • Légzés zavar • normális légzésszám: 12-16/perc • szapora és felületes légzés, • légszomj, • szabálytalan légzés! • Vérkeringési zavar • normális érverés: 70-80/perc • szapora és gyenge érverés, • ritkább érverés, • szabálytalan érverés!

36. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÚJRAÉLESZTÉS (Csak képzett segélynyújtó végezheti!) • Klinikai halál: • A keringés és légzés leállását követő 3-4 perc. • Ekkor még van esély az újraélesztésre. • Biológiai halál: • A klinikai halál állapotában 4-5 perc elteltével a szervezetben (pl.: agyban) maradandó, vissza nem fordítható sejtkárosodások jönnek létre. • A biológiai halál biztos jelei: • élettel összeegyeztethetetlen sérülés • tetem oszlása • hullamerevség • hullafoltok • Amennyiben a biológiai halál jelei nem mutatkoznak, a beteget klinikai halottnak kell tekinteni, és azonnal cselekedni kell!

37. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A halál jelei • Klinikai halál: • mély eszméletlenség, • mindkét szemen tág, fényre nem szűkülő pupilla, • keringés leállása, • légzés leállása. • Biológiai halál: • hullafoltok, • hullamerevség, • hulla feloszlása. • A klinikai halál állapotában elvégzettgyors és szakszerű újraélesztés visszaállíthatja az életfolyamatokat.

38. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • Keringés ellenőrzése • három ujjunkat helyezzük a sérült gégéjére • óvatosan csúsztassuk a fejbiccentő izom előtti mélyedésig • enyhe nyomással tapintjuk a pulzust Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb.

39. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Artériás nyomópontok

40. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Artériás nyomópontok

41. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Korai újraélesztés Fordítsd a hátára Kiálts segítségért! Emeld meg az állát Hallgasd, lélegzik-e Hívj mentőt (104)!

42. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Korai újraélesztés 2 befúvást 30 szívmasszázst Lehetőség szerint szerezz egy AED-t (Defibrillátor)

43. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • "Szájból-szájba" lélegeztetés Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése és a szájból-orrba lélegeztetés nem lehetséges.Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?  1.  Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen.  2.  Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók • legyenek.  3.  Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami • elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is).   4.  Fogja be a sérült orrát.

44. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS •   5. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült szájára.  6. Erősen fújja a levegőt a sérült szájába egymás után négyszer, miközben figyelje, • hogy emelkedik-e a mellkasa.  7. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). • Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi • segítség megérkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három • másodpercenként, tehát percenként 20-szor).

45. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Hagyja abba, hölgyem, már jól vagyok!

46. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Vérzések Vérzések típusai Hajszáleres vérzésenyhe, kis intenzitású vérzés Vénás vérzéssötétpiros, lehet intenzív vérzés is Artériás vérzésélénkpiros, lüktető Belső vérzéscsak a tünetei érzékelhetők Speciális vérzésekorrvérzés, fülvérzés Vérzések ellátása sokk-fektetés Hajszáleres1. fertőtlenítés 2. fedőkötés Vénás 1.testrész szív fölé helyezése 2. fertőtlenítés 3. nyomókötés vagy fedőkötés (Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!) Artériás1.artériás nyomópont (nyugalomba helyezés, sérült testrész felemelése) 2. nyomókötés (Figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!) Belső1. tünetek keresése 2. sokk-kialakulásának megakadályozása (sokk-fektetés)

47. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • SEBELLÁTÁS • Gyakori feladat: horzsolt, vágott, metszett, szúrt, harapott seb esetén • Cél: fedőkötés felhelyezése a vérzés csillapítására és a további fertőzések • megakadályozására • Lépései: • seb megtisztítása • seb környékének fertőtlenítése • steril gézlappal való fedés • kötszerrel történő rögzítés

48. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Sebellátás

49. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Kötözések Nyomókötés Fedőkötés

50. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Villamos áramütés • Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó? • Ellenőrizze, hogy továbbra is van-e elektromos összeköttetés. • Ha van, a következő módszerekkel szakíthatja meg: • kapcsolja ki az áramforrást, • húzza ki a dugaszt az aljzatból a vezeték meghúzásával, • száraz szigetelő anyaggal távolítsa el a hibás elektromos eszközt (készüléket), vagy árammal teli vezetéket a sérültről. (Megfelelő szigetelő anyagok a bot, fa vagy műanyag szék, gumi, nagyméretű könyv, összecsavart újság. Ne használjon semmilyen fémből készült eszközt.) • Ha a légzés leállt, kezdjen hozzá a "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetéshez. • Ha a sérült szíve leállt, kezdje meg a beteg újraélesztését • Ha a légzés normalizálódott, helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe, lássuk el az esetleges égési sebeket, kérjünk szaksegítséget, hívjunk mentőt.