1 / 36

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig (1900-1940) tanár: Németh Károly. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép,

trey
Télécharger la présentation

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig (1900-1940) tanár: Németh Károly

  2. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

  3. Felhasznált anyag: http://hu.wikipedia.org/wiki/Reformkor http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-49-es_forradalom_és_szabadságharc http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyezés http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák-Magyar_Monarchia

  4. I. Ferenc József (1848 december 2 – 1916 november 21)

  5. Erzsébet királynő (“Sisi”) a magyarok támogatója. Jelentős szerepe volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében és Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásában.

  6. Magyarország nemzetiségi megoszlása 1869-ben: a lakosság 40%-a volt magyar.

  7. Osztrák-Magyar Monarchia (1869-1918)

  8. Magyarország nemzetiségi megoszlása 1910-ben: a lakosság 54%-a volt magyar. A színek a helyileg többséget alkotó nemzetiséget jelölik, közöttük mindenhol más nemzetiségek is éltek.

  9. 1914 június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A merénylő a szerb titkosszolgálat embere volt.

  10. Az “S.M.S. Szt István” csatahajó. Fiumében épült, a Ganz-Danubius magyar vállalat műhelyében. S.M.S. : Seiner Majestats Schiff (H.M.S. His Majesty's Ship), Őfelsége Hajója.

  11. Olasz front Kb. 200 ezer halott a Monarchia részéről, 800 ezer az Olaszok részéről (egyedül a Piave folyói csatánál 600 ezer olasz halt meg) . 1918 október végén-november elején Az olaszok túlerővel és amerikai-brit-francia támogatással áttörték A Monarchia védvonalát Vittorio Veneto-nál és 500000 hadifogjot ejtettek. Ennek következtében Magyarország kilépett a Monarchiából és Ausztria és Magyarország külön-külön tűzszünetet kötöttek az Antant-tal.

  12. Őszirózsás “forradalom” (1918 okt. 28-31.) 1918 áprilisában az Antant önálló államokat ígért a Monarchia népeinek. Erre egymás után lázadt fel a Monarchia hátországa. A császár október 16-án megkísérelte szövetségi köztársasággá átalakítani a Monarchiát, de elkésett. Október 28-án Csehország bejelentette függetlenségét, rövidesen követték a cseheket a szlovákok és a horvátok. Károlyi Mihály gróf megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek célja Magyarország függetlenedése és köztársasági államfprma a munkásosztályra támaszkodva. A hosszú háborúban kimerült, békét akaró katonákra és a kommunistákra támaszkodva katonai puccsot hajt végre, megszállja katonáival Budapestet és erőszakkal a forradalmi kormány miniszterelnöke lesz.

  13. Gróf Károlyi Mihály, a történelmi Magyar Királyság szétverője.

  14. A románok mindössze 5-6000 főnyi katonasággal foglalták el Erdélyt, mert Károlyi folyamatos visszavonulást rendelt el a Magyar Hadsereg számára.

  15. A Tanácsköztársaság (1919 március 21 augusztus 1). A franciák jóváhagyták a román csapatok előrenyomulását a Tisza vonaláig, erre a Károlyi kormány lemondott. Helyére a Kun Béla vezette kommunisták alakítottak kormányt. Ők egy darabig megpróbáltak harcolni az előrenyomuló románokkal és cseh-szlovákokkal, de végül sikertelennek bizonyultak. bevezették az un. proletárdiktatúrát, és borzalmas öldöklést vittek végbe a gazdagabb polgárság, a falusi parasztság és a vallásos emberek körében. végül a román hadsereg egész Budapestig bevonult és elfoglalta a fővárost és teljesen kifosztotta a fővárost és egész Kelet-Magyarországot. A román megszállás augusztus 2-ától november 16-ig tartott Budapesten.

  16. (Vitéz nagybányai) Horthy Miklós, ellentengernagy, az Adriai Flotta parancsnoka (1818 februártól), Magyarország kormányzója “Csepel” torpedóromboló “Novara” cirkáló

  17. A Horthy Miklós átal szervezett Nemzeti Hadsereg Szegeden alakult meg 8000 fővel, Onnan vonult Budapestre francia jóváhagyással. November 16-án vonult be a fővárosba. 1920 március 1-én Horthyt az országgyűlés kormányzóvá választja.

  18. Trianoni békediktátum (1920 június 4). Gróf Apponyi Albert a magyar tárgyalóküldöttség vezetője. A folyosón írták alá. Magyar részről Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és Bénárd Ágost munkaügyi miniszter írták alá.

  19. Az Antant hatalmak gátlástalanul ígérgettek a Monarchia népeinek A Magyar Királyság területéből.

  20. Gróf Teleki Pál által készített nemzetiségi eloszlási térkép. A fehér foltok a nagyon ritkán lakott vidékeket jelzik.

  21. Gróf Teleki Pál Miniszterelnök (1920 július 15 – 1921 március 6). Hallgatólagosan támogatta a Habsburgok visszatérését a magyar trónra, ezért hamar leváltották. Nevéhez fűződik az első Numerus Clausus törvény is, amelyik az uj határokon túlról a csonka Magyarországra üldözött hivatalnokok és értelmiségiek állásigénye miatt jött létre és korlátozta a nemzetiségek és a zsidóság állásvállalását értelmiségi pályákon.

  22. Bethlen István Miniszterelnök (1921 március 6 - 1931 augusztus 19). Külföldi befektetések segítségével az ország gazdaságát az I. Világháború elötti szinvonalra emeli. Megszünteti az első Numerus Clausus törvényt. A nagy világgazdasági válság kitörésekor, 1929-ben azonban összeomlik a gazdaság.

  23. Károlyi Gyula, Miniszterelnök (1931 augusztus 24 - 1932 szeptember 21). A gazdasági válságot megszorításokkal próbálta kezelni. Nagyon népszerűtlenné vált, ezért hamar leváltották.

  24. Gömbös Gyula Miniszterelnök (1932 október 1 – 1936 október 6). Alapítója (1920-ban) a Magyar Országos Véderő Egyletnek, tagja az Antibolsevista Comité-nek. “Fajvédő” politikus. Németországi szélsőjobboldali szervezeteket is támogat. Mussolini és Hitler fasiszta vezetők jó barátja. Sikerül elérnie, hogy Olasz és Németország megnyissák piacaikat és ezáltal a magyar gazdaság ujra fel tudott lendülni, olyan mértékben, amit a társadalom is érzékelt. Sikerrel építi ki hatalmát, tömegpártottá változtatja a Nemzeti Egység Pártját, támogatott emberei lesznek a hadsereg vezetői. Rákban halt meg 1936-ban.

  25. Haderőviszonyok az 1920-as években. A békediktátumok nem engedélyezték nagyobb magyar haderő felállítását. Mindössze 35000 katona lehetett a hadseregben, nehézfegyverzet nélkül.

  26. Darányi Kálmán Miniszterelnök (1936 október 16 – 1938 május 11). 1938-ban fegyverkezési programot hirdet. Parlamenti képviselői helyekhez segíti a nyilasokat (a magyarországi fasiszta párt), Ezért Horthy lemondatja.

  27. Vitéz Ómoravicai Imrédy Béla Miniszterelnök (1938 május 1939 január). Először keresztényszociális politikusként lépett fel, majd egyre inkább szélsőjobboldali politikát folytatott a fasiszta Németország sikerében bízva. Ugyanakkor a nyilas pártot végig elítélte, mert a társadalmi rend felforgatóit látta bennük.

  28. Horthy Erdélyben, 1940-ben.

  29. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))

More Related