1 / 27

A bankok és az állam viszonya válságok idején

A bankok és az állam viszonya válságok idején. Simor András elnök, Magyar Nemzeti Bank. Budapest Economic Forum 2012. 2012. október 16. Tartalom. Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon

trynt
Télécharger la présentation

A bankok és az állam viszonya válságok idején

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A bankok és az állam viszonya válságok idején Simor András elnök, Magyar Nemzeti Bank Budapest Economic Forum 2012 2012. október 16.

  2. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  3. A válságokból való kilábalás sokkal lassabb, ha azt a banki hitelezés nem tudja támogatni… • Hitelezés nélküli kilábalás („creditless recovery”) tapasztalatai: ha a recessziót követő időszakban a kilábalást nem kíséri a hitelállomány bővülése, akkor a GDP-növekedési üteme lassabb lesz; • A hitelezés nélküli kilábalás előfordulásának esélye lényegesen magasabb, ha a recesszió során bankválság is előfordul • Mit tekintünk bankválságnak? • ha egy ország vállalati és bankszektorában nagyszámú csőd jelentkezik; • emiatt a nemteljesítő hitelek aránya emelkedik, a bankok tőkehelyzete romlik, a tőkebeáramlás pedig leáll vagy megfordul; • Ezért a kormányzatok adófizetői pénzek felhasználása árán is igyekeznek megakadályozni bankválságok kialakulását és enyhíteni annak következményeit • ez a megrendült helyzetű bankrendszerekre is igaz • Cél a gazdaság stabilizálása és a növekedés felgyorsítása, a bankrendszer megsegítése csak eszköz! A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  4. …és ez tartós kibocsátási veszteséghez vezet Átlagos reál GDP index hitelezéssel támogatott és hitelnélküli kilábalások során egy 362 válságepizódot tartalmazó minta alapján Forrás: Abiad et all. (2011) Megjegyzés: A hitelezés nélküli fellendüléseket megelőző recessziók mélyebbek, a fellendülés során pedig a GDP növekedési üteme is csak alig 2/3-a a hitellel támogatott fellendülésekben megfigyeltnek

  5. Ezért a költségvetések – a hosszú távú növekedést támogatandó – a költséges bankkonszolidációt is vállalták Egyes bankválságok fiskális költségei Magyarázat: A fiskális költségek a pénzügyi szektorba irányuló, válsághoz kötődő állami transzfereket tartalmaznak, így tőkeemelések költségét is, azonban eszközvásárlás és likviditásnyújtás költségeit nem.

  6. Az aktuális válságban is jelentős állami szerepvállalás figyelhető meg a bankrendszerek stabilizálásában A bankrendszerhez kapcsolódó fiskális szerepvállalás egyes országokban 2007 és 2011 között a GDP arányában Magyarázat: Az „aktuális állami szerepvállalásra” vonatkozó adatnál a 2007 óta történt teljes állami szerepvállalásból levonásra kerültek a bankok által 2011 végéig visszafizetett tételek

  7. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  8. A hazai bankrendszer lényeges és stabilizáló hatású tulajdonsága: a külföldi anyabanki tulajdonlás Külföldi banki tulajdonban lévő hitelintézetek részaránya egyes európai országok bankszektorában mérlegfőösszeg szerint 2009-ben Forrás: EKB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  9. Ami kedvező: a hazai bankok tőkehelyzete stabil Tier 1 tőkemegfelelési mutató egyes európai bankrendszerekben, 2011 jún. A 2011 júniusáig végrehajtott anyabanki tőkeemelések hatása A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  10. Ami egyszerre kedvező és kedvezőtlen: a külföldi finanszírozásra való ráutaltságunk nagy, bár ebben magas az anyabankok részaránya… A bankrendszer külföldi forrásai valamint az anyabanki források aránya a teljes külföldi forrásállományon belül Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  11. …a 2008 óta csökkenő trend mellett továbbra is a legmagasabbak között van a hitel/betét mutató régiós viszonylatban Hitel/betét mutató néhány kelet-közép-európai országban Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  12. Ami kedvezőtlen: a portfolióminőség tovább romlik A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban Forrás: EKB Megjegyzés: 1) 2011 negyedik negyedévére vonatkozó adat, 2) 2012 első negyedévére vonatkozó adat, 3) 2012 második negyedévére vonatkozó adat.

  13. Az összkép negatív: a bankrendszer nem tudja hitellel ellátni a gazdaságot és támogatni a növekedést… Vállalati hitelek változása nemzetközi összehasonlításban (2008.október=100, árfolyamszűrt) Forrás: EKB és nemzeti jegybankok statisztikái. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  14. …amiben a hitelezési hajlandóság hiányának is egyre nagyobb szerepe van Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióira a vállalati szegmensben Forrás: MNB Hitelezési felmérés Magyarázat: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva

  15. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  16. Az állami szereplők és a bankrendszer közötti „egyenleg” 2008 óta

  17. Amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták… Az állami beavatkozások egyenlege a bankrendszer szempontjából és a tulajdonosi tőkeemelések, a GDP arányában Magyarázat: Az állami elvonás a bankadó és a végtörlesztésből származó banki veszteségek összegeként adódik. A bankok által visszafizetett tőkét és állami hiteleket 2010-től negatív előjellel tüntettük fel.

  18. Ez a hazai bankok jövedelmezőségét és versenyképességét a legalacsonyabbak közé nyomta Bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) nemzetközi összehasonlításban Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  19. Az elmúlt 10 év átlagában a hazai bankok jövedelmezősége Egyes bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) és a ROE mutató szórása 2001 és 2011 között Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  20. Miközben a hazai pénzügyi közvetítés továbbra is relatíve drágának tűnik Egyes bankrendszerek mérlegfőösszeg arányos kamatjövedelme 2011 végén Forrás: EKB CBD adatbázis alapján A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  21. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  22. Jelentősen bővítettük a banki likviditást • Kötelező tartalékráta csökkentése, (2008 december) • Swappiaci eszközök, (2008-tól) • Fedezeti kör bővítése, (2008-tól) • Jelzáloglevél-vásárlási program, (2010-2011) • Hiteltenderek, (2008-tól) A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  23. Mire hat a kamat (1)? – A vállalati hiteleknél gyorsabb és nagyobb az átgyűrűződés, mint a lakosságnál A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  24. Mire hat a kamat (2)? – A vállalati, de főként a lakossági betétek kamatai gyorsan átárazódnak A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  25. Mire hat a kamat (3)? – Dilemmák • A vállalatok fennálló forinthitel-állományán a transzmisszió gyors, de kérdéses, hogy a kisebb kamatteherből származó jövedelemmel mit kezd az adós? • A bank az új hitelek esetén átadja-e az ügyfeleknek a kamatelőnyt (felár meghatározása)? • A vállalatok esetén a kamatfelárak az elmúlt években elég stabilan alakultak, a bankok nem ár jellegű tényezőkben (nem a kamatban) szigorítottak; • A lakosságnál nincs ilyen tapasztalat, a referencia kamathoz kötött forinthitelezés most indult be; • Ha a bank át is adja a kamatelőnyt, kérdése, hogy mekkora most a hitelkereslet árrugalmassága? • A betéti és hiteloldalon is fontos kérdés, hogy a lakosság viselkedését inkább az óvatossági motívum vagy a kamatok befolyásolják? • Hogyan hat az alapkamat csökkentése a hitelállomány többségét kitevő devizahitelek terheire? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  26. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

  27. Hogyan tovább? Kiegyezés • Ki kell lépni az ördögi körből : • bankokra rakódó állami terhek miatt a kamatmarzsok nem csökkennek -> nemteljesítő hitelek aránya tovább nő -> banki hitelezési képesség tovább romlik -> növekedés és a költségvetés helyzete romlik • Verseny és fogyasztóvédelem erősítése • a magasabb marzsok leszoríthatók szabályozással is: pl. átlátható árazásról szóló törvény; • Csökkenteni kell az állami elvonást, kezelni a bankválságszerű tüneteket: • nemteljesítő hitelállomány kitisztításának elősegítése; • csökkenő banki terhek, azonban a feltőkésítés továbbra is az anyabankok feladata! • Élénkíteni a nem-fogyasztási célú és vállalati hitelezést: állami garanciaprogramok szerepe • Kiszámítható, verseny- és piacbarát gazdaságpolitika A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

More Related