1 / 14

Változások, változó igények a közoktatásban

Változások, változó igények a közoktatásban. A civil szervezetek, mint a közoktatást támogató partnerek. A közoktatás állandó jellemzője: az állandóság hiánya. Rendszerváltás óta folyamatos változás a közoktatás minden területén: Tananyagban Infrastruktúrában Személyi állományban

ulfah
Télécharger la présentation

Változások, változó igények a közoktatásban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Változások, változó igények a közoktatásban A civil szervezetek, mint a közoktatást támogató partnerek

  2. A közoktatás állandó jellemzője: az állandóság hiánya • Rendszerváltás óta folyamatos változás a közoktatás minden területén: • Tananyagban • Infrastruktúrában • Személyi állományban • Szűkös források • Túlélésért folytatott folyamatos küzdelem

  3. Segítőtársak a mindennapi munkában • Közigazgatás (helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, minisztérium, oktatási jogok biztosa) • Vállalkozói szektor (felajánlások, adományok) • Szülők és más civilek (önkéntes munka, anyagi áldozatvállalás) • Civil szervezetek

  4. A civil szervezetek • Egyesület (személyösszesség, jogi személy) • Alapítvány (vagyonösszesség, jogi személy) • Civil közösség (személyösszesség, jogi személyiség nélküli, kvázi pjt) • Az egyesülési jogról szóló 1989:II. törvény (társadalmi szervezetek, civil közösségek) • A polgári törvénykönyvről szóló 1959:IV. törvény (alapítvány) • A közhasznú szervezetekről szóló 1997:CLVI. törvény (egyesület, alapítvány) A civil szervezetek formái A civil szervezetekre vonatkozó alapjogszabályok

  5. Kapcsolódási pontok civil szervezet és iskola között • Fenntartás • Működés • Oktatási munka • Szakmai munka • Közösségteremtés (iskola-lakosság, volt és jelenlegi diákok, volt és jelenlegi tanárok)

  6. Civil szervezet, mint fenntartó egykor • Komoly és régi hagyományok • A civil szervezetek már a 19. század első felétől részt vállaltak oktatási-nevelési intézmények alapításában, fenntartásában, működésében • A bölcsődék, óvodák egyesületi összefogásból jöttek létre Magyarországon (pl.: Brunszvik Teréz) • A népiskolai közoktatásról szóló 1868:38. tc. szerint: „Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fentarhatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam.” • A nemzetiségek egyenjogúságáról szóló 1868:44. tc. (kvázi egyesületi törvény) szerint: iskolák, nyelv előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett „az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak…az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyüjthetnek” (csak jogi személy)

  7. Civil szervezet, mint fenntartó ma • Közoktatási törvény szerint (1993:LXXIX. tv. 3. §) fenntartó lehet: • állam, • helyi önkormányzat, • kisebbségi önkormányzat, • egyház, • alapítvány, egyesület, ha: • Magyarországon alapították, • itt székhellyel rendelkezik, • jogi személy (jogerős bírósági bejegyzés) • más jogi személy(például: közhasznú szervezet) • civil közösség nem (csak jogi személy, természetes személy csak egyéni vállalkozóként)

  8. Civil szervezetek részvétele az intézményi működésben • 1987-től újra megjelenik az alapítvány („tartós közérdekű célra” tett felajánlás) • A közoktatás talán az első terület, ahol elterjed már az 1990-es évek elején: iskolai alapítványok • Az iskolai alapítványok alapító szerint különbözhetnek: tanárok, szülők, önkormányzat • Célszerű: stabil és kislétszámú kuratóriumot választani • Megbízható könyvelő • Közhasznú státusz • Megfelelő nagyságú tőke (az első év nehéz lesz, 1% csak a 3. év után) • Az iskolai alapítványok alapcélja közös: másodlagos forrásbevonás az intézmény működtetésébe • Felajánlások begyűjtése (szülők, vállalkozók (adomány utáni kedvezmény)) • 1%-ok begyűjtése (szülők, kollégák, volt diákok, iskola körzetében lakók) • Érdemes azonban másodlagos célokat is kitűzni (lakóhelyi környezet védelme, egészséges életmódra nevelés, stb.) • Így még több ember mozgósítható • Még több forrás vonható be (pl.: önkormányzati céltámogatásként, ha ezt önkormányzati rendelet lehetővé teszi)

  9. Civil szervezetek részvétele az intézményi működésben • Jogszabály által az iskolai működéshez rendelt civil szervezeti formák („kvázi civil szervezetek”) • diákönkormányzat: 1993:LXXIX. tv. alapján, formalizált működés, támogatás elsődlegesen az iskolai ktsv-ből, esetlegesen önk-i támogatás is • diákkör: házirend szerinti keretek között. Civil közösséghez hasonló, támogatás iskolai ktsv-ből, iskolai alapítványból vagy ezen keresztül önk-i forrásból • iskolai sportkör: 1993:LXXIX. tv. alapján, támogatás elsődlegesen iskolai ktsv-ből, központi ktsv-ből és önk-i forrásból • Jogszabály által speciális szabályozás alá vont civil szervezeti formák (háttérjogszabály: Etv.) • diáksport egyesület (DSE): 1993:LXXIX. tv., 16/2004. (V.18.) OM-IGYSM rendelet • sportegyesület (SE): 2004:I. tv.

  10. Civil szervezetek az oktatási munkában • Többféleképpen is részt vehetnek, például: • Oktató finanszírozása, továbbképzése (akár EU-s, akár más pályázati pénzből akár külső civil szervezeten, akár iskolai alapítványon keresztül) • Oktatási eszközök beszerzése (tipikusan iskolai alapítványon keresztül) • Különóra, különfoglalkozás civil önkéntes tevékenység révén (pl.: állat- és környezetvédelmi előadások civil szervezeti szervezésben) • Szakképzés megszervezése, „esti iskola” iskolán belül, az általános iskolai képzésre ráépítve (civil szervezet szervezésében) • Teljes liberalizáció miatt a tananyagok minősége változó • Ha létrejön együttműködés, különös figyelmet kell fordítani a civil partner kiválasztására

  11. Civil szervezetek a szakmai munkában • Szakmai munka alatt három nagyobb csoport értendő: • Szakmai témákhoz kapcsolódás (oktatási, tudományos szervezetek révén): új ismeretek, didaktikai ötletek beszerzése • Iskola pozícióinak (szakmai hátterének) erősítése a szakmában (szakmai érdekképviseleti szervek): pl.: Történelemtanárok Egylete, Magyartanárok Egyesülete • Iskola pozícióinak erősítése a településen (érdekképviselet, lobbi): kapcsolódás a települési civil kerekasztalhoz, fórumhoz, részvétel a bizottsági munkában (iskolai alapítvány révén)

  12. Civil szervezetek a közösségszervezésben • A túléléshez nem elég az iskolát jól vezetni, ki kell nyitni a lakosság felé -> kulturális központ-jelleg • Civil szervezetek bevonásával két út: • Más civil szervezetek (jellemzően civil közösségek) programjainak bevonása • Túraklub (kirándulások) • Nyugdíjas klub • Ifjúsági szervezetek • Sportegyesületek • Saját civil szervezet/ek céljainak, tevékenységi körének bővítése • Öregdiák kör (alumni szervezetek) • Iskolai alapítvány műsoros estje (mki számára hozzáférhetően), iskolai bálok

  13. Összegzés • A jelenlegi jogszabályi háttér széles mozgásteret biztosít a civil szervezetekkel való együttműködésre • Sok civil szervezet és sok pályázati forrás található jelenleg is • Fantáziával és némi önkéntes munkával és anyagi ráfordítással a túlélési küzdelemben élményekben gazdag időszakká tehető • A dél-dunántúli együttműködő civil szervezetek adatbázisa elérhető:www.kontaktus.eu • Fontos: jogszabályváltozások miatt mki hozzon létre iskolai alapítványt (stabil és kislétszámú kuratórium, megfelelő tőke)

  14. Köszönöm a figyelmet! dr. Domaniczky Endre Civil Szektor Kutatásáért Egyesület domaniczkye@freemail.hu 20/483-9256

More Related